Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-01-28 / 22. szám

Eger, 1921. Január 28. Péntek. XXVHI. évf. 22. s z. Előfizetési dijak postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 90 K. - Egy hóra 30 B. — Támadják és védik a nemzetgyűlést. Hegedűs Lóránt meg akarja hosszabbitani életét, egyes sajtó­orgánumok pedig úgy nyilatkoznak róla, hogy ez a parlament a keresztény felbuz­dulás első óráiban piacra ugrott kikiáltók társasága, akik akkor túllicitálták egymást a keresztény és nemzeti jelszavakban, ma pedig a liberalizmust dicsérgetik. Részünkről sohasem voltunk túlsá­gosan elragadtatva sem a nemzetgyűlés összetételétől, sem nívójától, sem munka- képességétől, különösen ha a végzett munkát nem mennyiség, hanem minőség és szükségszerűség szerint bíráljuk. Ke­serű szavakban emlékeztünk meg az ál datlan torzsalkodásokról, folytonos át- és visszacsoportositásokról, személyi érvénye­sülésekről és hajszákról. Szomorúan látjuk, hogy ezek a kóros tünetek idestova ál­landóvá válnak.. Minden lényegesebb kér­dés újra felkavarja a konszolidáció érde­kében oly kívánatos parlamenti elhelyez­kedést, és pártfegyelmet. Lehangoltan kon­statáljuk, hogy a Constituante alig alig képes kitűzött föladatának is megfelelni. Hogyan helyeselhetnék hát Hegedűs Lóránt tervét, hogy ez az intézmény, me­lyet a szükség hozott létre, évekre álian- dősittassék, a politikai bizonytalanság kró nikussá rögzittessék ?! De viszont nem helyeselhetjük Zala- megye eljárását sem, mely egyenesen a kormányzóhoz appellál a nemzetgyűlés ellen, nem helyeselhetjük azt a piszkolódó és pi&zkálődó hangot, mely a nemzetgyü lés tekintélyét akarja a tömegek előtt végleg lejáratni. Amig jobbat nem tudunk csinálni — s ma nem tudunk, — meg kell eléged­nünk azzal, amink van. Ma, mikor a te­kintélyek megszilárdulására oly nagy szükség van, ne dobáljuk meg sárral az ország első tanácskozó testületét. Ezért elismeréssel adózunk Oaanád vármegyé­nek, mely ugyan fenntartja és gyakorolja a kritika jogát, de nem kíván egyenetlen­séget szítani az alkotmányos faktorok közt, nem kiván a sötétbe ugrani. Karcolatok. Irányelvek a Csiky Sándor-utca rendbe­hozatalára. 1. A soha le nem takarított aszfaltért, minden ház és pincetulajdonos által visszame­nőleg tiz évre napi 50—50 K. büntetéspénz fizetendő. 2. Az utcán mindenfelé szerte-széjjel heverő, sok helyen mázsányi kövek, egy helyre össze- hozandók kövezés, esetleg megkövezés céljaira. 3. Jelenleg a vízlefolyásokban meglapúló sár- és piszoktengerből, az út két oldalán «ősök halmai» néven megjelölendő dombocskák készí­tendők s ezen dombormüvek, pl. 5 —10 évig, ott hagyandók. 4. Minden második ákácfa egy méteresre levágandó, minden egyedik szabadon nőhet. Legallyazni elég minden hetediket. 5. A földszine fölé 1 —2 méterrel maga­sabban épített csatornanyilások mellé a tűzoltók létrája, esőzések alkalmával, kirendelendő, hogy a lerohanó víztömeg a nyíláshoz fölmászhasson. 6. Esőzések alkalmával a Széchenyi útra POLITIKAI NAPILAP, Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. lehordott homok (piszok?) értékesítésére részvény- társaság alakítandó. 7. Ajánlatos volna a Csiky Sándor-utca és a Tündérpart összetorkolásánál, a csatornanyilás elé épitett villanyoszlop mellé még 4 — 5 drb hasonló oszlop emelése, hogy a Tündérpartról lezúduló víztömeg fölfogható legyen. 8. Végül a legszélesebb körben kihirdetendő volna, hogy a Csiky Sándor-utca a város legszebb s leggondozottabb utcája. Ä rettenthetetlen «énekesek.» Az utóbbi időben szokássá vált, hogy egyes temlomokban, az éneklésről halvány sejtelemmel sem biró dalármiskák rémitgetik az ájtatoskodni ! óhajtó, templomlátogató közönséget. Ezeknek, úgynevezett éneke, egyenesen hajmeresztő. Hogy példát is hozzak fel, megtörténik az, hogy el­kezdi egy secundbassus, az ut közepén azonban elakad, de nem jön zavarba, átveszi a szólamot egy hős (?!) tenor és zerdonan emelkedik a ma­gasság felé. Az ördög azonban nem alszik, a hős tenor is csődöt mond, akkor vonul föl az orgona. Ez azutan birja, ameddig csak kell. Fölkérjük az i. t., magukat énekeseknek tartó süvölvényeket, hogy egyáltalán ne énekel­jenek. Ha azonban mindenáron énekelni akarnak, menjenek ki az Eged tejére. Végül pedig ha már mindenféleképen templomban akarnak éne­kelni, énekeljenek délután 3—4 óra között a ............«Rossztemplom «-ban. Ä zok az egri parkok! a) Még pár hét s újból itt a tavasz. Szép dolog, örülünk neki. Hát még hogyne örülnének azok a parányi kis emberkék, a kiket naponkint a parkokba küldünk, hogy örüljenek a zöldnek s a jó levegőnek. Sajnos, ezen apróságok csak az utakat rójják, ahhoz már nincs joguk, hogy a zöldet is gázolhassák. Igen jó volna, ha már most gondolkoznánk arról, hogy hol lehetne pl. az Ersekkertben egy oly területet a fűben kijelölni, ahol ezen kis emberkék, ami féltve őrzött kin­cseink, a jövő reményei, szabadon, senkitől sem zavarva, boldogan játszhatnának. Uraim ! félre a zord keblekkel! b) A park szóról eszembe jut a Líceum előtti «piszok halmaz fákkal«. Másnak nem ne­vezhetem. Tagadhatatlanul szép fák, az igaz, de a mi alattuk van, arról jobb nem beszélni. Ke- resztül-kasul gázolt rét, bokroknak nevezett pisz- kafák, egy leszerelt kút s a fal töve. Na, külö­nösen ez! Elnéztem a múlt évben. Úgy az év vége felé jöttek az u n. kertészek, fúrtak egy- egy nyílást a földbe, beletapostak néhány szál virgácsnak való karót s vártak. Amint várható is volt, alig egy százaléka hajtott ki, a többi el­száradt, vagy kitaposták. Ajánlanám a következőket: 1. A park összes útjait, de különösen és alaposan a fő átlós utat hordassák meg homokkal vagy salakkal. 2. Az átlós út (amelyik a pincék sarkától az érseki palota Széchen^i-utcai sarkáig vezet) két oldalát vas, vagy díszes és tartós faráccsal kerítsék el, hogy a közönség, különösen sáros időben, az útról le ne léphessen. 3. A bokrokat ne decemberben ültessék, hanem március - áprilisban. 4. A bokrokat, a kéznél levő kútból, rend­szeresen locsolják, ugyanezt megtehetik a réttel is. 5. Az utakat tisztogassák. 6. A parkot éjjel is őriztessék. 7. Még néhány beépített pad ott is elkelne. 8. A parkban több villanylámpát szerelje­nek föl. 9. Végül pedig törődjünk a parkkal. Szerkesztőség: Eger, Liceans. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd n. Telefon szám IS, Azok a házigazdák! A sár-szezon, hál Istennek újból megkezdő­dött. ürülnek is a háziurak, mert végre ismét akad valami, amit kellene csinálni, de azért sem teszik: t. i. az aszfalt tisztogatását. Nagyon kér­jük a rendőrséget, hogy ne nagyon erőltesse az utak tisztítását, mert megint fog akadni néhány ur a városi közgyűlésen, aki molesztálásnak mi­nősiti az ilyesmit. Hadd járjunk mi, szegény gya­logosok, továbbra is a nyakigérő sárban. HÍREK. Eger, 1921 január 27. Gróf Haller József Egerbe érkezett. Haller József gróf a miskolezi Menekültügyi Hivatal vezetője tegnap délután kíséretével városunkba érkezett. Értesülésünk szerint a főispáni lakban száll meg. Utazásának célja, mint fent jeleztük, az, hogy résztvegyen a menekült napon, amely 29-én és 30-án fényes ünnepségek között folyik le. A menekült napok vendégei. Szom­baton és vasárnap tartandó propaganda napokra a Országos Menekültügyi Hivatal elnöke, gróf Beth­len István, báró Horváth Emil államtitkár, Sebes Dénes államtitkár, gróf Haller József, Márky István ezredes, Denk Gusztáv vezérkari alezredes, Dr. Perjéssy Mihály curiai bíró, Bulyovszky Gusztáv, Dr. Hankó Elemér Kolozsvármegye alispánja s még többen ma délután fél három órakor érkez­nek meg. A vasúti állomásnál a város nevében Trak Géza h. polgármester fogadja a vendégeket. Itt említjük, hogy a jótékony célra eszköz- lendő utcai gyűjtés vasárnap délelőtt lesz. Lapunk holnapi számában közöljük az urnák felállitási helyét s a gyűjtésnél közreműködő hölgyek névsorát. A »Mikes« vasárnap délutáni előadása kere­tében Szilágyi Béla főhadnagy saját versekből szaval, Murgács Kálmán székely dalénekes szintén saját szerzeményű darabjait énekli. A szombat esti díszelőadás keretében Várjon Géza énekel. Szombaton este a díszelőadás után a ven­dégeket teára vendégül látják a védnöknők, szociá­lis missiótársulat és nőegylet tagjai a Katholikus Körben. Az elnökségek lelkesedéssel dolgoznak, hogy az egri nőkhöz méltóan kedvessé tegyék az estét. Lesz ott tea, buffet és cigány! Mindenkit szívesen látnak ezen estére 5 korona lesz a be­léptidíj s ehhez járul még egy tea tésztával együtt 20 korona. Mindössze 25 koronáért egész este kedvesen elszorakozhatik mindenki, sőt táncolhat is hozzá. A nadújfaiui Hangya-szövetkezet fél évvel ez előtt 40.000 korona alaptőkével a legszerényebb helyiségben született meg. A korcs- márostól, ki 40 évig lakott Nádújfaluban, ez s idő alatt nagy vagyont szerzett, — 10 évre bérbe vette a szövetkezet évi 36.000 koronáért még meglevő ingatlanaival, lakását tartozékaival, korcsmával és bolthelyiséggel. A csecsemő szövetkezet havi 100.000 korona forgalmat bonyolit le. Január 23-án egyházi szertartással áldotta meg a szövet­vetkezet az új otthonát és farsangi táncmulat­sággal kötötte össze e felavató ünnepélyt. Vincze Ernő községi biró a szövetkezet igazgatósági elnöke a vezetőség minden tagjától hathatósan támogatva, lelkesülten fáradozik a szövetkezet felvirágoztatásán. Egy kis község egymást meg­értő közös akarattal ily eredményeket érhet el. Az egri Koszorús Dalkör ma este 6 órakor próbát tart. 3— Ingyen fa. Szombaton délután a serviták udvarán ingyen fát kapnak a házi szegények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom