Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-06-24 / 141. szám

2

egyetem ny. tanára, ma mint Deesewffv Ilona férje, vencsellői lakos, két élő gyermek atyja, felesége után a Dessewffy-hit- bizoinány egyik részese. Magas műveltsége, a rőmai kvirináli követséggel való ismeretsége, nagy nyelvtalentuma, a De- ssewfy-család nimbusa megnyitották neki az utat a legelőkelőbb családokhoz. Ma már mint teljesen otthonos a magyar közélet terén a Journale du Geneve-ben politikai revue-kben, a sveici diplomáciánál ismertetiCsonka-Magyarország tarthatatlan helyzetét. Saját szemével győződik meg, hogy országunkban nincs fa, nincsenek erdők, sóbányák, gyárak: mind elvitte az ármány. A leégett Venesellő, saját faluja, nem képes fölépülni — anyaghiány miatt és €. Hoffer a diplomácia utján igyekszik : anyagot szerezni. A sveici segélyegyletek adományait ő hozatja Vencsellőre és ősz- j tatja a nép között.

Titkára és igazgatója Haccius. Magas, barna, rokonszenves 35—37 éves. Irodájában találom. Revideálja a számlákat. Képzettségére gépészmérnök. A hitbizo- mánynál nagy tervei vannak. A gépjavító műhely már dolgozik, a szabolcsi krumplira keményítőgyárat, a ''búza, rozs jobb értékesítésére malmot akar létesíteni. Pénz, befektetés nem határoz. . .

De eltértem a tárgytól.

Haccius úr Budapesten a forradalom idején a Sveici Voröskereszt-egylet megbízottja volt. Akik menekülni vágytak, Haccius segítette őket; akik pénzüket féltették, Hacciusra bízták; akikre terrorfiúk vetették ki a hálót, vagy a gajdesztól sokat Haccius mentett meg. Egész legendákat beszélnek a kedves, finomlelkü Hacciusról.

Mindketten szeretik Magyarországot. Leghőbb vágya Hacciusnak hogy földbirtokos lehessen Szolnokmegyében és azután megházasodik, megél itt. Sveicben élni nehéz. Ott már minden helyet elfoglaltak, itt pedig nyitott a pálya.

Elválunk. ígéretet tesz nekem, hogy sveici, francia lapjait elküldi; orientálódjam én is az ő hazájáról.

Néhány kedves sző és leszállók automobiljáról. amelyen régi falumba vitt, hogy a romokból felkelni készülő falu életrekeltését lássam.

Óh forradalmárok! Rombolni köny- nyű; építeni nehéz. Mennyivel jobb barátaink ez idegenek, mint ti, hazaáruló forradalmárok, vörös-sapkás zsarnokok! !

(Dr. Cs. L.)

Gsonka-Magyarország vallási statisztikája.

A nagy világvihar után most számolta meg a halálosan megtépázott magyarság a nagy vihar pusztítását. Szomorú mérleget kaptunk. A húsz milliónyi lakosság nyolc és fél millióra zsugorodott össze.— Érdekes az alábbi statisztika, mely azt tünteti fel, hogy az egyes vallásfelekezetek százalékos arányban mennyit veszítettek el békebeli számukból.

Római katolikus lakos van ma négy millió kilencszázezer. Vagyis a lakosságnak 59‘5#/*-a. Veszített a rőm. kát. egyház az ország megcsonkításával 5‘9 millió lelket.

A görög katolikus lakosság száma ma 200.000, vagyis 2.1 százalék. Veszített 1.9 millió lelket. A görög keletiek száma most 60.000, vagyis 7/n százalék. Veszített 2 millió 900 ezer lelket.

A reformátusok lélekszáma most j

2.100.000 lélek, vagyis 25.2 százalék. Veszített az ország megcsonkítása útján

600.000 lelket. Az evangélikusok mai száma 610,000, \agyis 6.3 százalék Veszítettek 700.000 lelket.

A zsidók száma 520.000, vagyis 5.8 százalék. Veszteségük tehát félmillió.

Százalékos arányszám szerint a legkevesebbet veszítettek az elcsatolással a reformátusok. A két protestáns felekezet aránj-száma igy a korábbi 19 százalékról most 31.5 százalékra emelkedett. Sajátságos, hogy a zsidóság arányszáma az állítólagos terror ellenére nemhogy apadt volna, hanem még valamivel emekedett is.

Polgári haszon.

Mióta a kereskedők könnyebb megélhetését láttuk s amióta a kereskedelmi pályák felé is kiterjedt a figyelem, azóta ismerjük a polgári haszon fogalmát. Körülbelül annyit jelent, hogy mindenen sokat kell nyerni, amint tovább adunk. S az árvizsgáló bizottságok maximálását épen azért ítélték el, mert a nyereséget tartotta korlátok között.

Bizonyos is, hogy az egyén szabadságának,, boldogulásának, a kereskedelmi lendületnek sokkal inkább kedvez a szabad forgalom, mint a kötött kereskedelem. S ha a háború kényszerei után a gazdasági, de a kulturális, sőt a társadalmi életre is a normális vérkeringést akarjuk visszahozni, első teendő: a belső gazdálkodás szabaddá tétele. Ez egészséges versenyt, a fogyasztókra kedvező föltételeket teremt és végeredményben jólétre vezet. Ezen a ponton függ aztán össze a i szabad forgalom a társadalmi, kulturális élet minden vonatkozásával, melyeknek a felszabadult kereskedelem okozta jólét mondhatni, hogy az elengedhetetlen föltétele.

Ennélfogva minden törekvést, amely a ránk és az életkörülményeinkre kény- szerített béklyót akarja feloldani, csak üdvözölni tudunk, ha az bizonyos visszaéléseket nem idéz elő.

Ha valaki élni, megélni akar és meg akarja keresni azt, amire társadalmi állásánál fogva joggal számíthat, az emberiesség szempontjából bűn volna ellene szólni vagy tenni. A tisztességes polgári haszonhoz joga van mindenkinek, sőt, aki eldobja magától, nem is erre a világra való.

Az egri virágpiacon azonban nagyon furcsán értelmezik a polgári haszon fogaimét. Egy jókora csokor egyszerű kerti virág 12 K. Szívesen megadjuk érte, mert nélküle üres a lakásunk. Ha azonban virágkereskedő asszonytól vesszük, aki talán még a fentinél is jutányosabban szedt^ össze a virágokat, azt látjuk, hogy a csokor kisebb lett, a negyedrésze — és 10 K-t kér érte mégis.

Egy kis számítás: a viszonteladó

megvesz 10 csokrot á 12 K ért, összesen 120 K-ért. A tízből csinál 40-et és eladja á 10 K-ért, összesen 400 K-ért. — Na tessék ! 280 K tiszta nyereség, fáradtság nélkül és jó, ha egy fél délelőtt: 7 órától

10-ig. — így értelmezik a polgári hasznot.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Miagyarország feltámadásában! Ámen.

HÍREK.

E»er, 192!. június 24

Az elnémult harangok előadása. A

Műkedvelők Köre mint ilyen szombaton és vasárnap először lép a közönség elé a Vá rosi Színházban. Rákosi Viktornak regényéből átírt, jövőbe látó irredenta darabját az «Elnémult harangok»-a t hozzák szín re olyan rátermettséggel, olyan drámai erővel, hogy a hivatásos színészek sem nyújthatnának nagyobb művészetet. A szereplők; Hevesiné. Krajnákné, Riughi Ilonka, Marossy JózseE, Nemetsek Aurél, Wallandt Ernő, Nagy László egyénenkint is kiválóak, de - drámai együttesük igazán valósággal megrázó. Az előadás iránt solia nem tapasztalt érdeklődés van már napok óta s a jegyek elővételben óriási számban fogy nak. Jegyek korlátolt számban még kaphatók a Sajtóvállalat Propaganda helyiségében, Érsek utca 1. sz. alatt.

Kirándulás. Az érseki rk. tanítóképző növendékei tanáraikkal együtt kirándultak' tegnap Szarvaskőre, ahonnét este gyalogszerrel jöttek haza. A kiránduló diákokat Szmrecsányi Lajos dr. érsek, az intézés kegyura, látta el ebéddel.

Miskolcz-Nyiregyháza egy színike- rület? Megírtuk, hogy a miskolezi színház bérbeadásával több, köztük Egert is érdeklő tervezgetést emlegetnek. Ha Heitat kapná meg Miskolczot, akkor Eger és Miskolcz ismét egy szinikerület lenne. Ettől azonban most valószínűleg elesünk, mert Nyíregyháza a nyári szezont a Ne- ményi-társulatnak ajánlotta fel oly feltétel, alatt, ha megszerzi a miskolezi kerületet. A miskolezi szinügyi-bizottság tehát, ha nem is épen Eger és Nyíregyháza között választ, mindenesetre összehasonlítja a Ne- mányi és a Heltai társulatát, mely utóbbit az első sok tekintetben felülmúlja.

Halálozás. Schiffauer Ferenc nyug. érseki kertész 71 éves korában elhuny». Temetése ma délután 4 órakor lesz ’ a Kertész utca 124. szám alatti gyászházbó!..

Jelesen vizsgázott Komáromi növendék. Peterdi Edit, aki a Komáromi: Ödön zeneiskolájában tanul, a Nemzeti Zenede III. osztályát jeles eredménnyel végezte.

Tökéletes rend Magyarországon

Exhenry, neves francia-svájci hírlapíró, ki nemrég Magyarországon járt, cikksorozatban a következőket mondja Magyarországról: Hónapok óta vagyou Budapesten és hiába kerestem ott a hires pogromokat és merényleteket, amelyekről Bécsben oly sokat beszéltek nekem. Helyette ebben a királynélküli királyságban tökéletes rendet találtam. Lenin tanítványainak szándéka átlátszó : Rágalmazzák tőlük telhetőleg a szerencsétlen Magyarországot, hogy aztán Európa teljesen közönyössé váljék iránta.

Hány ember mehet évente Amerikába? Amerikába az amerikai bevándorlási törvény szerint egy pénzügyi évben (július 1-tői június 30 ig) minden országból csak annyi bevándorló mehet be, amennyi az 1910-iki népszámlálás adatai szerint ott élt azonos nemzetiség három százalékát teszi ki.

Az illetékes bizottság megállapítdtta, hogy a háromszázalékos kvóta értelmében évenként Magyarországból 5635-en vándorolhatnak be. De mert a szülőföldtől elszakított és idegen országokhoz csatolt részeken is sok magyar lakik, ha ezeknek a kivándorlását az utódállamok nem akadályoznák, faj szerint 10.000-nél is több magyar keresne ott új hazát.

Meg kell jegyeznünk, hogy a törvény szerint valamely országból évenkint beengedhető három százalékos bevándorlásnak havonként csak húsz százaléka léphet partra. Ha egy hónap alatt több jönne, a fölösleget visszaküldik.

A hajós társaságoknak tehát vigyázni kell, hogy felesleget ne vigyenek oda, mert ezeket saját költségükön vissza kell szál- lítaniok. Megesfaetik, hogy egy olyan hajó,