Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-05-05 / 125. szám
JlépujMű Előfizetési di)ak postai szállítással; f gésa és félévi előfizetést nem fogadunk el. Xegged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. —POLITIKAI NAPILAP. Felelösszerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőség » Eger, Líceum. lisddhiTatal: Líceumi ugomda. Telefon $zém 11, Tiltakozó népgyülés Nyugatmagyar- ország elszakítása ellen. A Területvédő Liga Eger város és vidéki Köre f. hó 5-én, vasárnap délelőtt 1 2H órakor tiltakozó népgyűlést. rendez a Városháza nagytermében Nyugatmagyarország elszakítása ellen. Dr. Molnár Kálmán megnyitó beszéde után Breznay Imre fogja ismertetni c Nyugatmagyarország megtartásának szükségességét, azután Wallandt Ernő irredenta szavalata zárja be a gyűlést. A területi integritás minden magyar ember boldogulásának alapfeltétele, miért is Eger város minden hazafiasán gondolkozó (férfi és nő) polgárának megjelenésével kell tűntetnie Nyugatmagyarország elrablása ellen. jóváhágyás alapján a vár birtoklását illetőleg szerződést kötött Bartakovics Béla akkori érsekkel. Ennek alapján tulajdonkép a vár egész területe a katonaságé. Mivel azonban Pyrker érsek ideje óta ott van a Kálvária is, hogy odá az ájta- toskodók akadálytalanul mehessenek, 2945 négyszögölre használati joga van a város polgári közönségének is. A telekkönyvi vázrajzban pontosan fel van tüntetve az elkülönített és a kincstár tulajdonában lévő területnek határa és ez pontosan megfelel a mindnyájunk által ismert tényleges viszonyoknak. A határ a Varkoch-kapunál kezdődik és a jobboldali részen húzódik a Kálvária stációi mögött görbe vonalban a vár faláig s körül a kiindulási pontig, a Varkoch- kapuig. Arra nézve, hogy miért van a tisztikért elzárva a nyilvánosság elől, a következő udvarias választ kaptuk: A tisztikért a múltban nem volt elzárva. Szabad bejárása volt mindenkinek, azonban ezzel sokan visszaéltek és a drága pénzen fenntartott ültetvényeket, rózsákat, sétányokat pusztították, taposták, bepiszkították. Erre az állomásparancsnokság az alsó bejárást bezáratta. Felül azonban, a Várlaktanya kapuja mellett, továbbra is nyitva marad és a félreismerhetetlenül jóérzésű közönségnek ezentúl is szabad bejárása van a vár nyugati bástyájához, hogy ott a kilátásban gyönyörködjék. Szükségesnek tartottuk, hogy mindezeket elmondjuk, mert igen sajnálatos lenne, ha bárki is jogtalan foglalással vádolná a magyar nemzeti hadsereg tisztikarát. Kérelem a város és vidék katolikus társadalmához. A bajorországi Katolikus Liga kezdeményezésére mozgalom indult meg kát. bajor és kát. magyar középisk. tanulók kölcsönös kicserélésére julius 20 — aug. 31 közti időben. A csere alapgondolata: amilyen családból megy a növendék, oda ugyanolyan társadalmi környezetből való jön és lehetőleg ugyanolyan korú is. Nem egyszerű nyaraltatásról van tehát szó, hanem e két katolikus ország fiainak kölcsönös ismerkedéséről, közelebbi érintkezéséről és a kát. kulturközösség ős testvériesség ápolásáról. Most persze a mozgalom még csak szűkkörfl, épen ezért nem szabad arra törekedni, hogy minél több legyen a csere, hanem hogy minél válogatottabb fiúk képviseljék a kát. magyar ifjúságot a kát. Bajorországban és hogy minél katoliku- sabb családok lássák második otthonul a bajor fiatalságot, hogy aztán ezek csak becsüléssel és épüléssel távozzanak Csonka-Magyarországből. A kölcsönös cserére vonatkozó mozgalom már folyik a kimenni vágyó fiúk és érdekelt szüleik közt. Mivel pedig nemzeti érdekből az volna a kívánatos, ha minél több intelligens középosztálybeli fiunk mehetne ki: e családok azonban cserére a legtöbb esetben nem vállalkozhatnak, itt Jterjesztjük kérelmünket Eger város és vidéke finomlelkű kát. családjaihoz, nenitkülönben plébániáihoz. Tegyék lehetővé egy-két érdemes fiú kimenetelét olyanformán, hogy fogadjanak el egy egy bajor fiút ingyenesen, Az egri vár tulajdonjoga. Ez év május 29-én cikkeztünk utoljára az egri vár-ról. Megemlítettük, hogy legújabban emlékéhez méltó gondozás alatt áll. Az elismerésen kívül azonban sajnáltuk, hogy épen a nyugati része van elzárva a közönség elől, holott a legszebb kilátás onnét esik a városra és a messze Kékes-tetőre. Tüzetesebben utánajártunk a dolognak és megkérdeztük az állomásparancsnokságot, amely a vár fölött a felügyeletet gyakorolja, hogy a kérdéses nyugati rész a Varkoch-kaputól kezdődően miért van elkerítve és a közönség elől miért van elzárva ? Az állomásparancsnokság utánjárásunkra érdekes történelmi nevezetességű szerződést bocsájtott rendelkezésünkre. Kitűnik a szerződésnél, hogy a katonai kincstár 1870. június 3-án, királyi TÁRCA A fertálgmesterségről. Irta: Breznay Imre. III. így törülték el a tiszteletbeli választott fertálymesterséget 1805-ben s helyette a fizetéses fertálymesteri intézményt léptették életbe, amikor is lön a városnak hat fertálymestere, kiknek fizetése fejenként 40 forint készpénz és 25 véka búza. Ez a megoldási mód azonban nem vált be. A fizetéses fertálymesterekkel csizmadiát fogott a város, mert megbízhatatlanok voltak, kötelességeiket elhanyagolták s ennek következtében mind nagyobb lett a rendetlenség. így azután két év múlva gyökeres változtatást akart csinálni a város. Vissza akarta állítani a régi tiszteletbeli hivatalt. Nem is telt bele két év és a tanács már 1807. februárjának elején a következő kérvényt adta be a kettős föl- desurasághoz : <Méltóságos kettős Földes Uraság! Kegyelmes Uraink ! Ezen folyó esztendő februárius 3-ik napján a generális repartitió authenticatiőja kedvéért Főtiszt, kanonok Madarassy János ur, mint Tettes egri főkáptalan dékánja előülése alatt Tettes Fejér István ur, mint a Mlgos érseki uradalom Prae- íectusa jelenlétében tartatott közönséges gyülekezetünk alkalmatosságával előfordult a közönség részéről azon huzamos panasz, J hogy t. i. a mostani pénzen fogadott fertálymesterek, hivataljok örökösségében bizakodván, ezen kötelességnek rendes el- ! viselésére teljességgel alkalmatlanok, s : elégtelenek és sokkal jobb rendtartás kö- | vetkezne, ha ezen fertálymesteri köteles- ! ség a régi lábra állíttatna. Ezen kívánsága a közönségnek a tisztelt praefectus ur előülése alatt, mivel a mostani lábra való állítása a fertálymesteri hivatalnak, melyben két esztendőtűi olta vagyon, a Mlgos kettős földesura- ság kegyes helybenhagyásával történt, következésképen most is, a választásnak ideje lévén, a Mlgos kettős földesuraság elejében alázatosan felmutattatni határoztatott. Mi tehát magunk is sajnosán tapasztalván, hogy a béres fertálymesterek végett sokszor sürgetés dolgainkban, nem minden fertályban találkozván, aki az állandó béres fertálymesterséget felvállalná, tetemes hátramaradás okoztatott, úgy nemkülönben a portió beszedésben is több restantiák maradtak ezen állandó fertálymesterek idejében, mint azelőtt; hozzájárul az, hogy ezen közfoglalatosságnak elviselésére, a felséges, úgy nemkülönben a méltóságos földesuraság parancsolatainak hirdetésére tapasztalatunk szerint elégtelenek, bőrökkel mindazonáltal meg nem elégszenek, hanem nagyobbítani kívánják, holott nem nyerhetvén általok egész rendtartást, s a polgári társaság tárgyainak teljesítését, csaknem használatlanul terhel- tetik ezeknek fizetésében a község; de ha mindjárt akármilyen számmal fognak is lenni a pénzen fogadott állandó fertálymesterek, általok jó rendtartást remélleni nem lehet, csak azért is, mivel csupa szolgai ösztönbűi, s haszonért szolgálják a várost, nem pedig úgy, mint az olyanok, kik puszta becsületért igyekeznek hivatal- jóknak megfelelni. Meg iévén ezekről tapasztalásunk szerint győződtetve, alázatosan esedezünk a Mlgos kettős Földesuraság előtt, kegyesen tekintvén a népnek ezen maga segítsége qualificatiojára s gyakorlására, közhaszon s rendtartásra ügyelő kívánságot, a fertálymesteri hivatalt oly régi lábra, melyben a lakosok egymást esztendőnkint felválthassák, állítani, kegyesen engedni méltőztassék, hathatós kegyelmébe ajánlottak, legmélyebb tisztelettel maradunk Egerben, e folyó 1807-ik esztendő februárius 3-án tartott közgyűlésünkben.» A kérvénynek nem volt mindjárt foganatja. Egy év leforgása alatt háromszor ismételték meg, mig azután 1808. áprilisában a tanács javaslata szerint döntött az úriszék s kimondotta, hogy: «... figyelembe vévén ezen úri szék a város kérelme mellett felhozott nyomós indokokat, elrendeli, hogy a szegődményes fertálymesteri intézmény megszüntetésével, a fertálymesterek a régi eljárás szerint városnegyedenkint az illető negyed polgárainak e hivatásra alkalmas egyéneiből évről-évre választassanak.» Ettől az időtől ismét tizenegy, majd tizenkét tiszteletből választott fertálymestere van Egernek a mai napig.
