Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-05-19 / 111. szám
Eger, 1921. május 19. csütörtök. XXVili. évi. 111. sz. rí Tlépajjiú Előfizetési dijak postai szállítással t Ugész és félévi előfizetést nem fogadnak el. Megged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. — POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BHEZNAY IMRE. Felelősszerkesztő: BARSY KÁROLY dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefon szám 11. Eöldmives-szövetkezetek. A liberális rendszer elve az volt, hogy a gazdasági élet terén a teljes cselekvési szabadságot engedte meg. Nem gondolta meg, hogy, ha a gazdasági szempontból erősebbel szemben nem védjük a kis embereket, akkor ezek lassankint elsorvadnak, elpusztulnak. Ez lett a következmény a mezőgazdaság terén is. Mindig kevesebb -a kisbir- tok s mindig több a földnélküli János. Ezeknél a felkelő nap édes sugarát igen sokszor már gyenge bányamécs pótolja s a magasba röppenő kis pacsirta csattogó dalát a gépek zakatoló búgása s kattogó zaja helyettesíti. Az eredmény aztán az, hogy egész Európában nincs oly egészségtelen birtok-megosztás, mint Magyarországon. Ennek megváltoztatására törekszik az új földbirtok-törvény is. Mert igenis mindent el kell követni, hogy fokozatosan mindig több és több legyen a földnélküli földmivesek közül a földnek tulajdonosa és mindig erősebbek és erősebbek legyenek a már földdel rendelkező gazdák. Ez a legbiztosabb védőgát a vörös veszedelem ellen s a legjobb út a boldogulás felé. A földmíves osztály ellátásának mindenütt kiváló eszközei a termelési szövetkezetek. Különösen fontosak az úgynevezett földbérlő szövetkezetek, melyek különösen Romániában és Olaszországban terjedtek el nagyon. Ezt oly módon csinálják meg ott, hogy több foldmives együtt kibérel egy-egy nagyobb birtok darabot, azt igazságosan feldarabolják egymás között s mindenki a maga darab földjét műveli. Választanak egy magasabb gazdasági képzettségű vezetőt Ez hetenkint összehívja a tagokat; megbeszéli velők a jövő heti munkát s ellátja őket tanáccsal, hogy a gazdálkodás a haladó gazdálkodás színvonalán álljon. A szövetkezet közösen szerzi be a szükséges anyagokat, tehát nagy mennyiségben, az első forrásból vásárolván, olcsóbb lesz, mint mikor egy csomó közvetítő van a beszerzési gyár, vagy más vállalat és a földmives között. Közösen adják 4el a föld terményeit is, mi által szintén jól járnak, mert nagy tömeget mindig drágábban lehet eladni, mint csip-csup terményeket. Szóval: kis gazdaságot művelnek külön-külön és mégis élvezik mindazt, amit a nagybirtok nyújt. Az ilyen szövetkezetek igen kiváló eredményt értek7el: a termelés fokozódott, a szövetkezet tagjai pedig évről-évre nagyobb és nagyobb jólétnek örvendtek. Ezt kell fölkarolni hazánkban is a földműveseknek. Be kell tehát látniok: ez a legbiztosabb eszköz arra, hogy nekik is virítson a rétnek illatos virága, nekik is hozza haza a kolompoló gulya az életet adó tejet s nekik is ringjon az aranykalászos mező. így látják meg földmiveseink, hogy meg van a mód, meg van az alkalom a magántulajdon alapján nyugvó gazdasági rendszerben is a szociális jólét és boldogság elérésére. Akkor hiába jönnek közéjük a szo- ciálista-kommunista agitátorok, hiába szavalnak majd előttük a közös tulajdonú termelés jóoldalairől. . . Azoknak majd legfeljebb egy egy lőcsdarabbal mutogatják majd, hogy — más határban tágasabb! És ha védeni kell a hazát, nekik is lesz mit védeni, hogy átadhassák ezt kedves örökség gyanánt az utódaiknak is. A kápolnai ünnep. Mint már említettük is, a kápolnai csata emlékünnepét ismét megtartják. Az ünnepségre a következő hangulatos felhívást bocsátották ki: Magyar Testvéreink ! 1848—49. évi szabadságharcaink egyik nagy csatája a hazaszeretet templomává avatta Kápolnát, vármegyénk ezt a virágzó községét. Évről-évre elzarándokolunk oda, hogy éhítatos lélekkel épüljünk a magyar sza- badsághárc honvédéinek sírjánál; hogy azon a véráztatott földön tanuljuk szeretni a Hazát, mely Isten után legelső. Nyolc keserves esztendőben elmaradt a kápolnai hazafias ünnep de az idén ismét felelevenítjük, hogy áldozzunk a nagy idők nagy emlékének. Jöjjetek, Magyar Testvéreink, minél többen ! Hiszen a gyászoló anyának van a legtöbb szüksége arra, hogy gyermekei végtelenül szeressék. Ennek a megcsonkított, halálra kínzott Magyarországnak jövője is fiainak, a magyaroknak ragaszkodó és munkás szeretetében van. Az ünnepség sorrendje a következő: 1. Tíz órakor gyászmise a kápolnai templomban, melyen az Egri Dalkör énekel. 2. Mise után zászlók alatt kivonulás az emlékoszlophoz. 3. Himnusz. Énekli az Egri Dalkör. 4. Kiáltás a Golgotháról. Irta : Faragó József. Szavalja: Dr.Pataky István, ügyvéd. 5. Mosonyi: Szentelt hantok. Énekli az Egri Dalkör. 6. Ünnepi beszéd. Tartja: Dr. Erlach Sándor, ügyvéd. 7. Pogatschnigg: Csak magyarok legyünk ! Énekli az Egri Dalkör. 8. Censtochői legenda. Irta: Kiss Menyhért. Szavalja: Tóth Pál, közig, tanfolyamhallgató. 9. Az emlékoszlop megkoszorúzása. 10. Szózat. Énekli az Egri Dalkör. Az ünnepség után társasebéd lesz. Az ünnepségre Egerből a kápolnai állomásig és vissza külön vonat lesz, mely Egerből május 21 én reggel 7 órakor indul s Kápolnáról délután 6 órakor jön vissza. Ezen jönnek a vonat mentén levő községek ünnepelni akaró lakosai is. A rendezőség. A kápolnai állomásra érkező különvonat hazafias közönségét Kápolna és a környék lakosságának üdvözlő küldöttsége fogadja. Két szerkesztő. (Befejező Közlemény.) II. Aggódó lélekkel nyúlok a másik csomó újság után. Az újságok cime: *Karpathen Post.* Szerkesztője: Theodor Sau- ter. Jézusom! Hát ez hogy írhat? Olvasom. Csillog a szemem .. . Hisz’ ez nagyszerű! Te, Sauter Tódor! Áldjon meg az Isten, magyarabb vagy a magyarnál! Bátrabb a bátrabbnál! ! Csoda, hogy még lapot szerkeszthetsz s nem vagy Illaván az internáltak között! Érzem újságod minden betűjén, hogy német neved becsületes magyar szivet takar ! Érdekes híreket találok lapjában. íme egy-két szemelvény. «... Detektívek és spiclik lepik el mindenütt a határt, de nem ám azért, hogy bennünket őrizzenek, hanem azért, hogy eldugott fegyverek után kutassanak s hogy a röpcédulákat lefoglalják. Továbbá, hogy letartóztassák azokat, akik részesei valamilyen magyar propagandának. Nemde hasonlít ez a kémrendszer a spangol in- quisitióhoz ? Más. »Letzendorfban, Igló mellett a lakosság megtagadta a megállapított szemes élet beszolgáltatását s a behajtás céljából megjelenő katonai karhatalmat ellenségesen fogadta és kővel dobálta meg. A katonaság nem merte fegyverét használni, jóllehet a népharagot képviselő kő egy cseh katonát súlyosan megsebesített. Mindössze egy lakost, tartóztattak le, kinek aztán sikerült a falu lakosságát arra birni, hogy a kivetett gabonát szolgáltassák be.« A legérdekesebb hír *A népszámlálás titkosságá«-ról szól. A népszámlálásnak — úgymond — titkosnak kellene lenni, szigorúan titkosnak, — különben elzárás és nagy pénzbüntetés jár a népszámláló biztosokra. Hogy ennek ellenére milyen titkos lehetett itt, Késmárkon is a népszámlálás, arról a következő ékes bizonyítékot szolgáltatja a Szepesi Lapok egyik közleménye. A Szepesi-Lapok jelentése szerint »Lip- tószentmiklóson, a cseh-barátok főfészkében 17 személy magyarnak vallotta be magát. E bátrak között volt Balló Lajos gyógyszerész is, ki elnöke a Liptói Hitel banknak. E bank igazgatósága a népszám lálás utáni napon igazgatósági ülést tar tott, mely ülésen különös jelenet történt A bank ügyésze, valami Ruziák űr, Balló igazgatósági elnök ellen bizalmatlanság javaslatot terjesztett be, mert Balló a nép számlálás alkalmával magyarnak vallotta be magát, és igy valószínű, hogy nevezett a magyarok iránti barátságát kihasználja állásában. Balló elnök felszólalván a javaslat benyújtása után, beszédében egy pillanatig sem tagadta meg magyarságát, de a jelenlevőket emlékeztette arra, hogy állásában sohasem volt részrehajló s hogy Ruziák, aki egy másik banknak igazgatósági elnöke, a magyar uralom alatt mindig tótnak vallotta magát, mégsem jutott senkinek sem eszébe, hogy őt igazgatóelnöki székéből kimarja.« Természetesen a derék Balló levonta a konzekvenciát és lemondott állásáról a Liptói Hitelbank mérhetetlen kárára, amely
