Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-28 / 95. szám
4 Oroszország megtámadja Oláhországot. Egyik legtekintélyesebb francia lap jelentése szerint Szovjet Oroszország május havában erős támadást szándékozik indítani Oláhország ellen. Az orosz csapatok, — melyeknek létszámát a fenti jelentés 17 gyalogsági és 8, lovassági hadosztályra s megfelelő tüzérségre teszi, — egyelőre Besszarábiát akarják hatalmukba keríteni. Amennyire kivánjuk, hogy a zsebrák oláh hordákat végre alaposan megleckéztessék, annyira fel kell készülnünk, hogy az Oláhországban esetleg fellángoló vörös veszedelemmel szemben magunkat bizto sitsuk, s tettre készen várjuk, hogy a magyarországi kommunizmus leverésével tett »jó szolgálatai kát« hasonló szolgálatokkal viszonozzuk. Tirol a Németországhoz való csatlakozás mellett A trianoni béke a régi osztrák császárság egyik legszebb tartományát, Tirolt, Olaszországba akarja bekebelezni. A bekebelezés előtt azonban népszavazásra bocsátották a kérdést. Beadtak 112.000 szavazatott s a szavazók között csak 1500 (2°/«) ember kívánta, hogy a tartomány a »győzelmes« Olaszországhoz csatoltassék, mig llO.OOO lélek a »legyőzött, megalázott* Németországhoz való csatolását követelte. Tanuljunk józanságot, előrelátást és összetartást a tiroloiaktól, Hofer András tiroli szabadsághós dicső unokáitól. Uj helyzet, fokozott munka. Általánosan tudja mindegyikünk, hogy szőlőink a hosszas háború forgatagéba n erősen megtépázódtak. Alig van oly, nem szőlővidékünk, de szőlőgazdaságunk, a- mely legalább annyira le nem volna ron- gyolódva, hogy alig győzzük a tatarozását. Nincs ojtványunk, nincs vesszőnk a pótláshoz, nincs karónk az elkorhadtak pótlásához, nincs szénkénegünk filloksze- rás szőlőink megmentéséhez stb. A legtágabb tér nyílik tehát, úgy az állam, min t az egyesek nem hétköznapi, de megeről- tetettebb munkájához is! Mindenekelőtt oda kell hatnunk minden erőnkkel, hogy a sző’őinkben mutatkozó hézagok kiegészítést nyerjenek és pedig nem elhírtelenkedve, meg nem engedett vagy legalább is célhoz nem vezető eljárások alkalmazásával, hanem a már kipróbált és bevált pótlási módok valamelyikével. Igaz, hogy igy lassabban jutunk eredményhez, de biztosan odajutunk, mig ellenben a sok, legtöbbször mendemondán, vagy »azt mondják«on alapuló eljárásokkal, csak jobban belerántjuk magunkat a hínárba! Jelszavunk legyen: inkább várni, s a hiányzó tőkék helyeit esetleg más növények odaültetésével (bab, paradicsom stb.) hasznosítani, mint oly hibát elkövetni, mely később keservesen megbosszulhatja magát! Részemről a hézagok eltüntetéséhez, a köztes növények alkalmazása helyett, inkább tudom a szakszerűség erősebb igénybevételét ajánlani. Tanuljuk meg, hogy megfelelő trágyázás, metszés stb. mellett kevés tőkével ép oly eredményt lehet elérni, mint sok tökével felületes kezelés mellett. Tartsuk mindig szemünk előtt ama jő magyar közmondást: »Markolj csak keveset, de azt jól megszorítsd; ne a földet, de a munkát szaporítsd.« Ilyen nézetek és irányelvek megtartása mellett szőlőinket erősebbé és edzettebbé tesszük s mint ilyenek azután az egyes növényi és állati betegségeknek is köny- nyebben ellent tudnak állani. Végeredményében tehát itt is csak előnyösebb helyzetbe kerülünk, mert ez által a többszöri és drága védekezés egy részétől megszabadulhatunk. Ne felejtsük el sohasem, hogy talán egy növény sem annyira hálás a jó kezelés iránt, mint épen a szőlő ; hogy azonban siker is koronázza fáradozásunk, mindenkor és minden egyes munkát a maga idejében kell elvégeznünk. Mert a menynyire igaz előbbi állításom, épen annyira eső után esernyő felnyitása az a munka teljesítmény is, melyet nem a maga idejében végeztet vagy végez a gazda el. Hogy csak egy gyakorlati példát, vagy munkáját említsek a szőlőnek, itt van a permetezés. Nemde permetezhet már a Peronospora fellépése után bárki, bármily szorgalmasan és gyakran, a betegséget ki nem küszöböli többé. Azonkívül ne a rosszakarat, egymás félrevezetése, lebegjen szemeink előtt, hanem a vállvetett támogatás. Ne rejtse véka alá senki oly megfigyelését, vagy tapasztalatát, melynek egyik vagy másik gazdatársa hasznát láthatná. Gondoljuk meg jól, hogy minél többen kerülünk kedvezőbb viszonyok közé, annál nagyobb megelégedettség, és annál gazdagabb is az ország. Ezek a mintegy dióhéjba szoritottul- talános nézetek azok, melyeket ma be kell tartanunk. A munkakör széles és tág, juthat abból bőven mindenkinek, csak akarni kell! Lehangoltságra, tétovázásra nincsen okunk, teljesítse ki-ki kötelességét; s igy sokkal hamarabb elérhetjük azt, mit mindennapi imádságában, minddn igaz magyar ember őszintén kíván : »Hazánk visz- szaszerzésének lehetősége.« Halászy Lajos, vincellériskola igazgató. (Eger). A munkáscsaládok áldása. B. e. Györgyényi kanonok 40 évvel ezelőtt Kisvárdán, majd Egerben nyári menedékházakat emelt. A nemes lelkű papot az a cél vezette, hogy a földmivelő nép apró gyermekei biztos helyen legyenek, mig az apa, az anya, a testvérek oda- künt a mezőn, a szőlőben dolgoznak, ide- jöket játékkal, apró versek, énekek, dalok, szavalatok, imák betanulásával töltsék el, sziveiket nemesítsék. Azóta sok menedékház létesült. A háború alatt a menedékház szellemi irányitója voltam, a gyermekek kezdetben sírva, azután örömmel mentek Aranka nénihez, ki kedveskedéseivel lekötötte figyelmüket, meghódította szívókét, kézmozdulattal irányította dolgaikat. Érdekes kis világ volt ez, a hol a gyermeki lélek örömben úszott. Ez lett a falu legnépszerűbb intézménye. A gyermekker- tésznő fizetését társadalmi utón biztosítottuk. A községi pénztár, a hitel és a fogyasztási szövetkezet pénzzel, a szülők adományaikkal viszonozták Aranka néni fáradozását. Már az első lépéssel megnyertük a falut. Három hetente mesedélutánokat ren deztünk. Az apróságok énekeltek, játszottak, szavaltak, párbeszédeket adtak elő, a felnőttek ének, zeneszámokkal szórakoztatták a hallgatóságot. Szóval a nyári menedékház a falu ligete lett. Szükséges jó a nyári gyermekmene- dékház. Éltető lelke — a jó néni, a gyer- mekkertésznő. Mig az anyakéz szorgalmasan ültet a jó magyar földbe, addig a gyermekkor '602 * Nyomatott as érseki líceumi nyomdában. tésznő ügyes keze gyönyörű virágokat "fakaszt a gyermekek szivecskéiben. Az okos magyar ember pedig tudja, hogy ezeken az ültetéseken és virágfakadásokon van a tartós Istenáldás és a gondtalan öregség. (Dr. Cs. L.) _ H irek a vármegyéből Jubileum Dorogházán. Bobok László, 30 éves néptanítói működését május 15 én megünnepelik. Szinielőadással, melyet maga az ünnepelt irt és rendez. A jövedelem a dorogházai hősök emlékének megörökítését segíti elő. Füzetes előadásokat kérőknek. Ilyeneket az «Orsz. Közművelődési Tanács» adott ki és a régi jó világban ingyen inegküldötte azoknak, kik a népet művelni akarták. Ugyanaz adta ki a «Vasárnapi könyvet» is. Óim Budapest. Ferenciek tere 4. Ostrom 18 kilométerről. A szomszéd megyéből Borsodszemerőről már most ostromolnak bennünket a földmivesek, hogy z jövő téli főiskolai tanfolyamra akár Egerbe járhassanak. Pogonyi Bernát plébánost dicséri ez, aki a falu népének értelmi és erkölcsi emelkedésére törekszik. A. füzesabonyi szabadoktatás a lefolyt télen 6 igen értékes előadásra terjedt ki. A közérdekű heti események ismertetése is lelkes érdeklődést vált ki. A vele szomszédos Besesnyőtelek lakossága példátlan lelkesedéssel fogadta a téli előadásokat, melyeket Szabó Elek plébános és Paraviciai Lajos tanító rendeztek. Füzesabony és környéke részére a jövő télre valószínűleg sikerülni fog a népfőiskolái tanfolyamot megnyitni. Sport egylet alakúit a hatvani áll. polgári fiúiskola kebelében. A cifratéri áll. népiskola és ifjak egylete vasárnap fél tízkor kereszt ünnepélyt tart, a művészi kereszteket a minorita rendház ajándékozta. A vármegye szabadoktatási bizottságának üzenetei. Minden tanító urat és iskolai hatóságot kérünk, hogy a vármegye hivatalos lapjának az elöljárósághoz járó' példányát kísérjék figyelemmel és az abban megjelent, rájuk vonatkozó részeket irattáruk részére lemásolás útján szerezzék meg. A mostani szegénységben mindenkorr a uj lappéldányok nem küldhetők. (Eddig megjelent ilyen rendelkezések: testnevelési, románkárok megtérítése középületeknél, jelentkezés járási m. kir. testnevelői állásokra) kérjük azonkívül a szokott módon értesítésüket, hogy az eddigi vasárnapi tájékoztatások milyen érdeklődéssel és hatással jártak. Minden adat fontos, mint a hogy cseppekböl áll a tenger is. Egy ország népének művelődése lassan indúl meg. A falu népénél kezdetben — hosszú időa át csak néhány fő gondolkodik egységesen, de zsenge gyermekből fejlődött ki Herkules is. Hagyomány-ápolás. Amely nemzet kiválóságait nem beceüli, elzüllik. Ha büszkén emlegeti a család egy-egy tagjának rendkivüliségét, erényeit, ez illő és kötelező is. Az utódok követik a jeles példát, ennél jobb, jellemfejlesztőbb nem kell. A családnál népesebb társadalmi foglalat a falu. Jelességekkel, erényekkel ékes falu ugyanolyan kegyelettel törekszik kiváló polgára emlékének megőrzésére, mint az önérzetes család. A jó falu népe nemcsak középületeinek rendességére kényes, nemcsak azokat tarja jő karban, hanem derék szülöttei emlékét is. Városok, ha polgárai nemesen éreznek, még inkább megteszik ezt. Majd ha az igaz magyar nemzeti érzésünk nemcsak az ajkainkon jelentkezik, ha művelődésünk terjed, külsejükben is elárulják községeink, hogy az érdemeket feledni nem akarják. Ma azonban, keveset árúi el pl. Gyöngyös — külsőleg — Vachmtt Sándorról, vagy Szűcsi — Bajzáról, hogy csa:c a régieket említsük. Az élni akaró nemzet művelődik, a művelődés fokát az érdemeikben elismert tekintélyek becsüle- sével kezdik mérni.
