Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-27 / 94. szám

2 A vármegyei tisztviselők gyakorlati kiképzése. A hétfői törvényhatósági közgyűlés tárgysorozatának jelentőségében egyik leg­súlyosabb pontja volt az a szabályrende­let-tervezet, melyet Puchlin Lajos vm. fő­jegyző készített s a vármegye alispánja terjesztett a közgyűlés elé, hol azt el is fogadták. A közigazgatási tisztviselőktől az 1883:1. t.-c. csak jogvégzettséget s állam­tudományi államvizsgálat letételét köve­teli. Ez — ha talán nyújt is kellő elmé­leti tudást — a gyakorlati képzettségnek azt a mértékét, mely megkívánható pl. egy szolgabirótól, ki hatósági jogokat gyako­rol, semmi esetre sem adja meg. A gya­korlati ismeretek hiányának pedig legelső­sorban a közigazgatás vallja kárát. Érezték ezt maguk a törvényhozók is, mert a fentjelzett törvény is kiláiásba helyezte a közigazgatási vizsgálat életbe léptetését. Ez azonban mindmáig elmaradt. Most azután a törvényhatóság vette kezébe a dolgot s szabályrendelet útján kivánja megvalósítani azt, ami a törvény­ben Írott malaszt maradt. A szabályrendelet kimondja, hogy mindazok a jelenlegi vármegvei tisztvise­lők, kiknek még nincs 3 évi szolgálatuk, valamint a később szolgálatba lépő« kö­telesek legalább két hónapot községi jegy­zői irodában gyakorlatban eltölteni. A gyakorlati idő tényleges eltöltése után a tisztviselő egy — a vármegye al­ispánjának elnöklete alatt álló — bizott­ság előtt gyakorlati közigazgatási vizsgá­latot köteles letenni. A vizsgálat letétele előtt a tisztviselő magasabb fizetési osztályba nem léphet elő és magasabb állásra nem választható meg. Ez a szabályrendelet látnivalóan egy­formán szolgálja a közigazgatás és a tiszt­viselők érdekeit, akik ha törekvők és lel­kiismeretesek voltak, a jelenlegi körülmé­nyek között csak igen fáradságos önkép­zés utján szerezhették meg a szükséges gyakorlati ismereteket. Mindamellett a pa­tinás vármegyei életben oly merész újí­tásnak látszik, hogy ugyancsak meg fogja mozgatni a jóváhagyásra illetékes felsőbb fórumokat, de meg a szakirodalmat is. A napokban megindul a jégüzem. A villamgyár igazgatósága most dol­gozik a jégüzem megindításán. Az enyhe tél miatt az idén valószínűen több jégre lesz szükség, mint más években. Az igaz­gatóság tehát azzal a tervvel foglalkozik, hogy a jégtermelést a lehetőséghez képest fokozni fogja. Ezt azonban a mostani éjjeli világítás mellett lehetetlenség elérni. Arról pedig nem lehet szó, hogy a me g­lévő olaj-motorok nappal is járjanak a jéggyártás kedvéért, mert a villanyveze­tékek berendezése olyan, hogy nappal is világítani kellene az utcákat, ami aztán nagyon megdrágítaná a jeget. Hogy tehát a fokozódott szükségletet kielégíthessék, egy újabb, 25—30 lóerős motort kellene beszerezni. Ringelhann Béla igazgató úgy nyilatkozott, hogy bár ez a befektetés 600 ezer korona költséget jelent, a kivitele elől nem zárkózik el. A jégüzem kibővítését azonban csak akkor vállal­hatja a gyár, ha az említett befektetendő összegnek az idén legalább is egyharma­EGKI NÉPÚJSÁG. dát be tudja hozni. Az újonnan vásárolt gép ugyanis jövőre (pláne két óv múlva!) már sokat veszít értékéből, az igazgató­ságnak tehát éppen emiatt, számolnia kell a körülményetekéi. Az uj gép beállításával naponta 540 tábla jeget lehetne előállítani és ha a vil­lanygyár biztosítékot kap, hogy a kiter­melt mennyiség elfogy : az esetben a terv keresztülvitelét semmi nem akadályozná. Mezőkövesd már lekötött naponta 6 mázsa jeget és ha az egri nagy fogyasztók (a vendéglők, cukrászok, mészárosok) is be­jelentenék igényüket: a jég árát valószí­nűleg a tavalyi 20 K-ban lehetne megálla­pítani. Ha aránylag csak kevés fogyasztó jelentkezik, egy tábla jég 25 koronába fog kerülni. HÍREK. Eger, 1921. április 27. Pillanatfölvételek Egerből. 1. A Pyrker-utca fáit kivágták, ellen­ben villanyoszlopokkal jól teleültették. Kiváncsi vagyok: vájjon gyökeret ereszt-nének-e ezek az oszlopok, ha a tövüket öntöznék?! 2. A «Tündérpart» egyike városunk legszebb és legjobban használt sétányai­nak. Egy nagy baja van azonban, hogy a — fa és bokor hiányaik belőle. Lehet, hogy a tündéreknek ez tetszik, mi azonban, — ha jól vélem, — nem vagyunk tündérek, mi «Tündérpark»-ot akarunk. 3. A Deák Ferenc-utca vén csatár utcasöprőjét érdemes megfigyelni. Az öreg a trágyát gondosan összesöpri és szinte szeretettel raktározza el, ellenben a sze­métre haragszik. Ezt egyszerűen, de annál dühösebben lesöpri az aszfaltról. Jó volna megtudni, miért haragszik a szemétre. 4. A «Korcsolyapálya» híres tava lassan kiürül: a víz elpárolog, az «ürű» ott marad. Ez, mint baktérium telep, kin­cseket érhet, a környéke pedig éppen nyaralóknak való. Én egy szanatóriumot óhajtanék a közepébe építeni. Tüdőbetegek jelentkez­hetnek. Fölvételi vizsga. Vizsgálati díj elég drága. 5. A Városfejlesztő r. t. erősen hirdeti, hogy a mosodája megnyílt, még pedig s ez a hajmeresztő: a «Lakatos-gyárral szemben.» 6. Egyben közhírré teszem, hogy pil- lanatfölvételek a napnak bármely szaká­ban »eszközöltetnek.« Idöföivételek következnek. Koncz Menyhért apát-kanonok te­metése. Tegnap kísérték utolsó útjára Koncz Menyhért apát kanonokot. Temeté­sén jelen voltak: dr. Szmrecsányi Lajos érsek főpásztor, a főpapság, a főiskolák, a nemzeti hadsereg képviselői, a vármegyei és a váiosi közhivatalok. Az elhunyt fő­pap tetemét a főszókesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. A Katolikus Kör választmánya ma délután 5 órakor ülést tart a Kör helyi­ségében. Doktorrá avatás. Jankovits Bélát f. hő 23-án az állam-tudományok doktorává avatták a kolozsvári tudományegyetemen. Adakozás. A siketnémák egri inté­zete javára Csekó Gábor prelátus-kanonok s az Osztrák-magyar Bank egri fiókinté­zete 1000—1000 K-t, az Egercsehi kőszén­kánya r. t. 1416 K-t, az Egri Gőzmalom r. t., Gröber Jenő szőlőbirtokos, Heves város és vidéke Takarékpénztár, Preszler Miklós ny. műszaki főtanácsos, az Egri Városfejlesztő r. t„ Szabó Kálmán puszta- tenki földbirtokos 500—500 K-t, és Lipcsey Ákos tiszafüredi földbirtokos 800 K. értékű élelmiszert adományoztak. Az árvizsgáló bizottság ina d. e.Gl órakor gyűlést tart a városház kis tanács­termében. A dupla kréta. (Levél a szerkesztő­höz.) Tekintetes Szerkesztő Űr! Igen ké­rem, szíveskedjék alábbi soraimnak b. lap­jában helyt adni. . . Úgy néha-napján rá­szánom magamat, hogy t gy-egy mulatságba elmenjek. Ha pedig már ott vagyok, nem állhatom meg, hogy valamit ne egyem, yagy igyam, no meg megpróbálom néha öregedő lábaimat mozgásba hozni egy-egy csárdás erejéig. (A van-szteppet, amit mos­tanában olyan erősen táncolnak, nem tu­dom !) Valamelyik mulatságon történt, hogy hazafelé készülődvén, fizetni akartam. Majd leestem azonban a székről, amikor egy szerény adagolásu sültért s egy liter bor­ért 200 koronán felül számolt a pincér. Nem akartam feltűnést kelteni, hát ellent­mondás nélkül fizettem. .De már azt még sem állítatom meg, hogy a nyilvánosság előtt szóvá ne tegyem a dolgot. Tisztelet­tel : Egy ritkán mulató egri polgár. A szerkesztő megjegyzése. A levelet megmutattuk az érdekeit vendéglősöknek s azt a választ kaptuk, hogy bizony na­gyobb összejöveteleknél, a vendéglős leg­nagyobb ébersége ellenére is, előfordulnak ilyen szabálytalanságok. Jól teszik tehát a vendégek, ha megfigyelik az étlapon feltüntetett árakat s azonnal szóváteszik a a dolgot. Még helyesebb, ha a tulajdonos­nak tesznek jelentést. Bákosi L. tánciskoláját bezárták. Az államrendőrség visszavonta Rákosi Lipót íánctanítőtől a tanítási engedélyt, mert is­kolájában tiltott táncokat tanított 14 éven aluli gyermekeknek. Rákosi az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett, tanítania azonban már most se szabad. A bor ára a kfildföldön. A cseh meg­szállott területen 27,000 hektár szőlő van. A borkereslet itt is csökkent, mégis az árak szilárdak: 12—13 cseh korona. Az 1920. évi borok olyan minőségnek, mint az 1917. évbeliek. Szerb megszállott területen a keres­kedelem nagyon csendes. Az 1920. évi bor­ban van egy kis kereslet, mert ez a bor nagyon jóminőségű. A literenkint ár 14 —21 jugoszláv korona. Franciaországban olyan nagy a krízis, hogy a minisztertanács parlamenten kívüli szakbizottságot hivott össze. A parlament­ben pedig 340 képviselő kéri a borforgalmi adó leszállítását és a vasúti tarifák csök­kentését. Az árak körülbelül 50 százalékkal estek. Olyan olcsó lett a francia bor, hogy ha a frank mai árfolyamán számítjuk, ak­kor a magyar borok ára 1260—1500 ko­ronának, illetve a nehéz boroknál 2660 koronának felelne meg. Olaszországban az árcsökkenés hason­lóan nagy. A kereslet erős, aminek oka a magyar pénz értékének javulása. Az olasz borok elsősorban való felvevője Bécs. Németországban nincs borüzlet. Min­denütt csökkennek az árak. Öreg borokért magyar koronára átszámítva 8000 koronát fizetnek hektoliterenkint. Spanyolországban a borpiacon nagy a nyugalom. Az országban alig látható jó­minőségű bor. A hibás borikat a szesz főzdék veszik át a termelőktől. A záróra. A belügyminiszter, mint tudvalévő, elrendelte, hogy a nyilvános étkezőhelyiségeket (vendéglők, korcsmák, italmérő vagy elárúsítóhelyek és más ha­sonló üzletek, kávéházak stb.) éjjeli 12 óráig tarthatók nyitva. Budapest területén a záróra 1 órában van megállapítva. Szin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom