Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-26 / 93. szám

EGRI NÉPÚJSÁG. Közgazdaság. A disznóhús hiánya. — ÄZ egri hentesek nyilatkozata. — Az egri hentesek a következő nyilat­kozat közlésére kérték fel lapunkat: Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! Az «Egri Népújság« folyó hó 23-diki és 24-iki számaiban az egri hentesekről megjelent cikkekre, kényszerítve vagyunk válaszolni. A valutáris helyzetünk javulása folytán mindennek, leginkább a husélelmicikkek- *ek az árai hanyatlásnak estek. Ezek kö­zül is pláne a zsiradéknemüeknek legjob­ban, úgy hogy 50%-os esés még a 16-ika előtti .hivatalos árak szerint is megállapít­ható volt. Minden sertéstenyésztő gazda, még a további veszteségtől félve, ugy- mondva a vásárra dobta hízott sertéseit ekkor és ennekelőtte. Hízás alá pedig nem fogtak be, ínivei a kukoricájukat és az ár­pájukat, ha szemül eladták, jobban tudták értékesíteni. Ezt. mi, hentesek, már is akkor félő szemmel néztük. Féltünk, hogy nem sokáig tart a sertésbőség. Aggodalmunk valóra vált. Mindig kevesebb volt a felhajtás, mindig kisebb volt a kínálat, s a kínálat kereslettel váltotta fel magát úgy, hogy mikor már a 16-iki hivatalos árakat meg­állapították, a régebbi árak szerint is nehézségbe ütközött a vásárlás. Nálunk Igerben mégis meghoztak egy újabb maximális árat, ami a vásárlást lehetet­lenné tette. Másiitt nem. Például az árak ekkor a környékbeli városokban ilyenek voltak: Miskolczon: sertéshús 70 K, zsír­szalonna 86 K, olvasztott zsír 110 K. Gyöngyösön: sertéshús 72 K, zsírsza­lonna 85—90 K, olvasztott zsír HO K. Mezőkövesden s a többi nagyobb közsé­gekben pedig a sertéshús 70—80 K, zsír­szalonna pedig 85—90 K volt. Most is ezek az árak vannak mindenütt. Ha elmegyünk Mezőkövesdre, amely egyúttal a legnagyobb bevásárlási gócpon­tunk is: sertést nem tudunk venni az árak magassága miatt, amelyek élősúlyban mi­nőség szerint igy alakulnak: prima 65 K, közepes 60 K, félszalonnás 55 K. Egerbe heszállítva benne van 68 -63—58 koronába. Ezek az árak mellett az itteni hús­piacra vásárolni nem tudunk. Ha néha- néha egy-két sertésnek a húsa meg is je­lenik, az annak a tiszta képét adja, hogy nem bojkottáló szándékunk van, hanem a kénytelenség visz erre rá bennünket. Nem kérnénk, illetve nem akarnánk mi nagy keresetet, csak hogy tisztessége­sén megélhessünk. Hiszen, ha visszatekin­tünk úgy a háborús, mint' a háború utáni évekre: mindig annyit szenvedtünk a ma­ximális árak miatt, hogy még reá emlé­kezni is rósz. Nagyon kérnénk a Tek. Árvizsgáló Bizottságot, hogy határozzon meg olyan árakat, amelyekkel mi is, meg a közönség is meg lesz elégedve. Eger, 1921. április 25-én. Teljes tisztelettel Egri hentesek. Egy másik nyilatkozat azt ajánlja, hogy a város vegye meg a Sertéshizlalő sertéseit és vágassa le a hentesekkel, akik a munkáért 20°/o-ot kérnek. Az ügyet, mondanunk sem kell, szí­vesen ajánljuk az Árvizsgáló Bizottság figyelmébe, mert az ügyet föltétlenül tisz­táznunk kell a közönség érdekében is. Sport. Ä M. ESE hatvani túrája. Eger—Hat­vani Athletikai Club 3:1. (2:1). Az egész sport-kerületben nagy meg­lepetést okozott az egri csapat vasárnapi nagyarányú győzelme a második osztályú dass ist képviselő HAC. fölött. Igaz, az eshetőségekre alaposan felkészült a M. ESE. és a legerősebb összeállításával rán- dult le Hatvanba. Eger a mérkőzés első percétől belefeküdt a küzdelembe, mert tisztában volt az ellenfél erejével. A másik oldalról azonban meg kell állapítani, hogy a HAC. eleinte csak a közönségnek ját­szott s amikor Eger megszerezte a vezető goalt, már késő volt az észretérés. A mérkőzés lefolyása gyönyörköd­tető, változatos volt. A kezdésnél a sze­rencse Hatvannak kedvezett, a M. ESE. szembekerült a nagyon erős, sziníio vihar- szerű széllel. Ilyen hathatós segítséggel a HAC. csatársora természetesen veszedel­mes támadásokat vezetett az egri kapu ellen, a védelem azonban valamennyit le­szerelte. Minden nehézséget leküzdve, az egri csatársor sem maradt tétlen. Felro­hanásai, szöktetései (végre!) gyakran, szinte percenkint veszélyeztették az ellen­ség kapuját. A tizenhatodik percben a hatvani hátvéd már csak erőszakos fel­buktatással tudott menteni; a biró ezt le is fütyülte és ll-est ítélt Eger javára, amit Erhardt goallá értékesített. A játék irama ezután még jobban fokozódott. Hat perc múlva Hatvannak sikerült kiegyen­líteni a goalt, igaz, hogy inkább kézzel, mint lábbal. (Biró nem látta.) A lapda kö­zépre került. Eger .olyan irammal rohant előre, hogy egy perc múlva Erhardt újból goalt lőtt. A mérkőzés sorsa ezzel meg volt pecsételve s a HAC-on már az erős szél nem segíthetett. Eltelt a félidő, Eger vezet 2:1 arányban. A kapucsere felvillanyozta a M. ESE-t és teljesen megzavarta Hat­vant; kapkodásában összekeverte felállí­tását s védelembe vonult. Hiába. Az egri csatársor, kiválóan támogatva a fedezet­sortól, különösen Dankótól, rövid idő alatt kifullasztotta őket s egy pár heves iram után Erhardt belőtte a harmadik goalt. A többi, ami következett, már csak levert erőlködés, illetve barátságos kímélet volt. Az egri csapat soha nem látott formát játszott és különösen a balösszekötő Egri II. minden bírálaton felül állott. ORSZÁG - VILÁG. Mentelmi ügyek a Ház előtt. A nemzetgyűlést Vgll-kor Rakovszky nyitotta meg. Legeza Pál, a mentelmi bi­zottság elnöke, Gaál Gaszton mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mert ellene kihágási eljárást indítottak amiatt, hogy saját malmán őröltetett és a vámőrleményt nem szolgáltatta be. Felszólalt Rubinek István a Ruppert Rezső ügyében, akit még 1920-ban tettleg inzultáltak az Erzsébet szállodában. A nyomozás során kiderült, hogy a tettes egy Szappanos József nevű volt alhad­nagy, aki Ruppertnek egyik parlamenti beszéde miatt ragadtatta el magát. Kérte az igazságügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. — Zákány Gyula Ferdinándy Gyula igazságügyminisztersége alatt beadványt intézett hozzá, amelyben felhívta a miniszter figyelmét az interná- lási táborban történt visszaélésekre, me­lyeket E ... tisztviselővel hozott összefüg­gésbe. A tisztviselő ellen fegyelmit indí­tottak és kiderült, hogy a vád alaptalan. Zákány Gyula ellen rágalmazás miatt ki- hágási eljárás indult. A mentelmi bizottságnak az a véle­ménye, hogy Zákány csupán törvényhozó kötelességét gyakorolta. Dömötör Mihály tiltakozik a bizott­ság határozata ellen és ahhoz semmi szin alatt hozzá nem járul. Huszár szerint nem kell pálcát törni Zákány fölött, e he­lyett felül kell vizsgálni az internálási táborokat s a vizsgálat eredményéről vé­leményt kér a Házban. Rubinek István mentelmi bizottsági előadó szólott ezután. — Itt az az elbírá­lás érvényesült, — úgymond, — hogy a képviselőnek kötelessége felhívni a figyel­met a visszaélésekre, amikről értesül. Hencz és Rassay indítványa (hogy t. i. Zákány Gyulát adják ki) veszedelmes pre­cedensre szolgáltatna alkalmat, ezért kéri, hogy mentelmi jogát hagyják érvényben. A Ház hozzájárult. A romboló sajtó ügye a nemzetgyűlés előtt. (Budapest). A társadalomnak oly sok ízben megnyilvánult, határozott állásfog­lalása a romboló, nemzetietlen és erkölcs­rontó sajtóval szemben — nem maradt üres szóbeszéd, visszhangra talált a kor­mány előtt is. Legközelebb Somogyi Ist­ván a nemzetgyűlésen is szóvá teszi ezt a kérdést és várható, hogy a sajtótörvény nagy reformokat fog átélni, különösen büntető szankcióban, amelyek eleddig nem a szabad sajtó őrei voltak, hanem csak a rohasztó bacillusok terjedését segítették elő. A Beniczky-Károlyi Imre affér. A Beniczky és Károlyi között támadt lovagias ügyet tegnap délelőtt kardbárbaj- jal intézték el. A párbaj a Rákosi Béla vívótermében folyt le. Beniczky a Ilik összecsapás után a mellén megsebesült. A küzdelmet azonnal beszüntették s Károlyi kijelentette, hogy nem volt szándékában a Beniczky családi ügyeibe beleavatkozni. Beniczky 10 perc múlva már megjelent a Házban. v A tiroli népszavazás. Tirolban 112 ezer ember szavazott a Németországhoz való csatlakozás mellett, ellene csak 1500-an. A Brennen-hágőn túl véres tüntetések voltak. Az olasz katona­ság sortiize 50 embert megsebesített. Tőzsde: Zürich (Budapest) 220 Napoleon 810—40, Font 1000—4», Dollár 250—67, Frank 1940—2020, Márka 395—415, Lira 1220—80, Osztrák korona 40-42, Rubel 98—108, Lei 390—410, Szokol 350—70, Sweici frank 4450, Dinár 680—720, Lengyel márka 33—35. Kiadótulajdonos EGRI KERESZTÉNY SAJTÓSZÖVETKEZET. Igazgató: Radii Károly. Hangyában dorong és csikófa kapható házhoz szállítva. * 1, alapján bonyolít le az Egyházmegyei még az nap legelőnyösebben, budapesti telefon összeköttetés Takarékpénztár R. T. ______22 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom