Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-16 / 85. szám

2

Magunk között lévén, beismerünk azonban annyit, hogy a magyar köz-, szellem még sokban beteg, már pedig a megújulás végleges kulcsa ennél a pontnál van.

Miben nyilvánul e betegsége ? Csak a leggyakoriabbakat soroljuk fel.

Minap egy missziósnővér hazatérve Svaiczból, említette: milyen hatást gyakorolt rá, mikor Svaiczban a III. osztályon utazva, egy egyszerű asszony is felszállt gyermekével. És mikor a kicsi az ablakon ki akart nézni, újságpapírt vett ki a zsebéből, ráterítette az ülésre s arra állította föl a gyermeket. Mikor pedig a harmadik állomásnál leszálltak, összecsomagolta az ujságpapirost és gondosan eltette.

Hol vagyunk mi ettől ?

Nálunk a közvagyon ? A közvagyon «Csáky szalmája.»

Ki kíméli nálunk azt, ami közös, ami a mienk, ami mindnyájunké, vagyis az államé ?

Ki gondol nálunk a köztisztaságra rendre ?

A törvényeket úgy játssza ki nálunk mindenki, ahogy tudja!

Angliában minden meg van engedve, ami nincs megtiltva. Németországban minden meö van tiltva, ami nincs megengedve. Magyarországon minden meg van engedve, ami meg van tiltva, mondta egy szellemes valaki nagyon találóan. A köz- szelleiy ugyanis nálunk minden kijátszást megengedhetőnek tart, ami nem hozza az embert a birősággal közvetlen összeütközésbe. És a legszomorúbb az, hogy ezt a leromlottságunkat már alig vesszük észre.

Nem vesszük észre, hogy megveszte- gethetőek vagyunk az egész vonalon kisebb vagy nagyobb mértékben. Ha pedig más országok kereskedelmi tiszt^sségérze- tét nézzük,- ugyancsak van okunk elszomorodni. Egyik honfitársunk egy svájci kofánál vásárolt valamit, amelyet aztán ottfelejtett. Amikor néhány óra múlva visszatért, mélyen hatott rá, hogy csomagján ez a felirat van : «Fizetve, külön megőrzendő.» A kofa pedig, mikor meglátta, messziről integetett feléje, hogy jöjjön, mert ott felejtett valamit.

Egy magyar földbirtokos nemrégiben levelet kapott egy németországi gyártól, amelynél a kommün előtt megrendelt és kifizetett egy gazdasági gépet. A gyár most értesíti (minden felszólítás nélkül), hogy végre szállíthatja a gépi t; kér intézkedést.

Valaki már a háborús években vásárolt Bécsben két pár finom bőr keztyüt. Csodálkozva kérdezte, mi az oka annak, hogy bár a két pár keztyü egészen egyforma, az egyik mennyival drágább, mint a másik. A kereskedő természetes hangon felelte: »Az egyik«, kérem, »még háború előtti, a másik pedig drága háborús gyártmány.« Kevés az olyan kereskedő nálunk, aki azt a háború előtti keztyüt nem adná ugyanolyan áron, mint a méregdrága háborús gyártmányt.

A közszellem betegségét mutatja az a tünet is, hogy egyáltalában nem vagyunk képesek tisztelni egymás meggyőződését, még akkor sem, ha meg vagyunk róla győződve, hogy a másik fél is jót akar, de más úton. A békétlenségnek ez a szelleme jellemzi családi, társadalmi és politikai életünket egyaránt.

EGRI > ÉtTJSAG.

És nem a közszellem betegségét mutatja-e, hogy az ellentábornak olyan átlátszó manőverrel is annyira sikerűit vezérembereinket lejáratni, elhinteni ellenük a gyanakodás és rágalom szellemét. Szinte ott tartunk már, hogy alig van az országban vezető tehetség, akit sárral meg ne hajigáltak volna.

És mindez jóformán csak a normális magyar idők beteg közszellemét jellemzi. Sokkal súlyosabban lehetne jellemezni a közszellem forradalrnositásának maradványait.

Lehet, hogy minderre sokak lelkében az a kérdés merül föl: De.hát kik adják ezt a közszellemet? Én nem. A családom sem! Az ismerőseim sem. Hát akkor kik?

Azt hiszem, több mea culpát kell mondanunk, mint amennyire önszeretttünkben kötelesnek érezzük magunkat. Annyi valóban igaz, hogy a közszeilemet legtöbbször nem a derekak, a becsületesek, a puritánok diktálják nálunk, hanem a hangosak, a tolakodók, a kétes egziszten- eiájuak. Hiszen a tónak mélye is hiába gazdag az értékes halak sokaságától, hangút fölötte csak a kuruttyolő békák adnak. A Váci utca térdig érő divatja sem terheli az ország minden asszonyának lelkiismeretét s mégis hangosabban válik mindnyájunk szégyenére, mint annyiunknak tisztességben kopott, több éves ruhája.

... És ha kérdezzük, hogy közszellemünk megrontásában ki a legfőbb bűnös, melyik tényező: — egyértelműkig azt kell felelnünk, a sajtó, a romboló hírlapok, a destruktiv újságok.

HÍREK.

Eger, 1921 április 16.

Ä romboló hatású sajtó ellen, mint említettük, nagyszabású tiltakozó gyűlés lesz vasárnap. A gyűlést újabb megállapodás szei’int, nem vasárnap délután, hanem délelőtt féltizenegykor tartják és reá minden társadalmi és egyéb egyesületet meghívott a rendező Szociális Misszió Társaság.

R kápolnai honvédő ünnep. Úgy

értesülünk, hogy a Kaszinó-egyesület fel akarja újítani azt a szép és lelkesítő hazafias ünnepséget, amelyet a világháború előtt évenkint rendezett a kápolnai csata emlékére. Nincs kétség, hogy az ünnepség sikerére nézve mindent megtesznek úgy egyesek, mint a hatóságok is, mert a haza- szeretet ápolása, nagyjaink tiszteletének erősítése, a kegyelet mélyítése manapság legelsőrendű kötelesség.

Tarnalelesz önérzete. Vármegyénk alispánja tervbe vette, hogy Tarnalelesz és Szentdomonkos községből egy új körjegyzőséget alakít. Ez az új csoportosítás szükségessé tette volna Tarnalelesz nagyközségnek újból kisközséggé való visszafejlődését. A terv ellen Tarnalelesz község képviselőtestülete tiltakozott. Egyhangú határozattal kimondta, hogy a község önálló nagyközségi jellegét nem adja fel, nem fejlődik vissza kisközséggé és semmi más községgel körjegyzőségbe nem csoportosul. «Tarnalelesz község — úgymond a képviselőtestület — régi, nemes község, a nemes «leleszi Kovách» család fészke, több néhai előkelőség szülő és lakóhelye. Önállóságát alapítása óta, századok pusztító viharaiban is megtartotta, tradícióira mindig büszke s erről lemondani semmi körülmények között nem hajlandó.» Tarnalelesz község képviselőtestületének önérzetes tiltakozását illetékes helyen a legnagyobb megértéssel fogadták s a tervezett új csoportosítás így el is marad.

Rz árvizsgáló bizottság szives figyelmébe. Városi árvizsgálóíjizottságunk legutóbb, az olvasztott zsir árát 120 , a zsirszalonnáét pedig 90 koronában szabta meg. Mindenesetre tekintélyes ár akkor, amidőn a sertés ára élősúlyban 45—48 korona. Meglepődéssel olvastuk a tegnapi lapokban, hogy Budapesten a központi vásárcsarnokban 90 korona a zsír kgr.-ja, a zsírszalonnáé pedig 74. Ez azt jelenti, hogy ma az egri piac 33 , illetve 19®/«-kal drágább e tekintetben, mint a fővárosi. A disznóhus árát is magasan szabta meg árvizsgáló bizottságunk ezelőtt két héttel; ugyanakkor, amidőn a hentesek 48 koronát sem adtak a hízott sertésért élősúlyban. És jóllehet azóta még olcsóbb az élősertés, még mindig szilárdan áll a 88 koronás ár. Ajánljuk ezt az árvizsgáló bizottság figyelmébe.

Pályázat férjhez menendő lányok és özvegyasszonyok részére. A Lancelotti Ede-féle alapítványra a polgármester pályázatot hirdet hat, polgári családból származó fórjhezmenendő szegény hajadon részére. Ugyancsak most kerülnek kiosztásra a Kiszely féle alapítvány kamatai is két özvegyasszony között. A szóbeli, V3gy írásbeli pályázatok május 1-ig terjeszthetők elő a polgármesternél. — A Sós Juli- anna-alapítványra is most írták ki a pályázatot. A szegénysorsú nők, akik részesedni akarnak á segélyben, április 30 ig adják be kérelmüket.

Ózdi Nemzeti Újság címen hetilap indúlt a deinarkacionális vonalhoz közel. Célja, hogy a túlsó oldal magyarjaival az összeköttetést és az ősi hazához való ragaszkodást fenntartsa; továbbá, hogy különösén a munkások között a keresztény nemzeti eszmét terjessze. A lap hetenkint jelenik meg s főszerkesztője Hanuszik Antal, felelői szerkesztője Winkler Elemér.

R «Nyukosz« hirei A családos tagok gyermekei részére szeretetadományok'érkeztek. Mindazok, akik adományban még nem részesültek, jelentkezzenek minél hamarább, délelőtt 9—12 óra közti időben az irodai helyiségben.

A főosztály elnöksége.

Meghívó. Az Egri Árvizsgáló Bizottság f. évi április hó 16 án d. e. 11 órakor a Városház kistanácstermében gyűlést tart. Tekintettel a közélelmezés fontosságára, kérem a bizottsági tag urakat, hogy ezen a gyűlésen okvetlenül megjelenni szíveskedjenek Eger, április 13. Ringelhann Béla s. k., bizotts. elnök.

Ásványolaj termékek forgalmának szabaddá tétele ügyében a miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara közlése szerint a kormány 2157/1921. M. E. sz. alatt rendeletet adott ki, amely szerint az ásványolaj termékek belföldi forgalma ápr. hó 3 ától szabad. E rendelet folytán az ásványolaj termékek forgalmának és fel- használásának korlátozása, illetőleg legmagasabb árának megállapítása iránt eddig kiadott kormányrendeletek hatályukat vesztik. Az ásványolaj termékek ba hozatalára, illetve kivitelére vonatkozó korlátozó rendelkezések továbbra is érvényben maradnak.

Legújabb könyvek. Az egri keresztény sajtőszövetkezet könyvkereskedésében a következő legújabb könyvek kap hatók: Andrássy Gy. gróf: Diplomácia és világháború. 2. kiadás. Bárd Miklós : Vezeklés. Verses regény. H. Courths-Mah- ler: Bocsáss meg, Lóri. Regény. H. fourths-Mahler: A fogadott leány. Regény. 2. kiadás. Hevesi I.: Wagner Richárd zenedrámái 3. kötet. A nibelung gyűrűje.

4. kötet. Rajna kincse. Walkűr. Siegfried. Istenek alkonya. Jesch L.: Kis dinamók. Horváth I.: Aranytól Adyig. Irodalmunk és közönsége. Kis budapesti kalauz. Lányi M. dr. és Bary Z. dr.: Az új lakásrende. let. Radó A.: A magyar rím. Pogonyi B.: Sekrestyések és harangozők vezérkönyve. Seignobos: Korunk története 1815 tői napjainkig. Szurmay S. báró : Az orosz vörös veszedelem és Magyarország szerepe