Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-15 / 84. szám

Egységes szervezkedés. Szinte csodálatos az a roppant nagy negativ siker, amelyet a szabadkőműves­ség pár évtized alatt elért Magyarországon ! Működni kezdett mintegy százesztendeje s ez elég volt neki, hogy a fölkarolt és agyonbecézett hitetlen liberalizmuson át tönkretegye ezt a szegény országot. Mindezt pedig csodálatos szervezett­ségével, bámulatos összetartásával érte el. A maga szolgálatára fogta be a szellemi és közgazdasági erőket, az értelmiséget és munkásságot, a guruló pénzt és a pfci acéltollat, az embert és a gépet . . . És evvel a szervezettséggel szemben szinte tehetetlenségre kárhoztatva, ver­gődtek a jő irányzat gyérszámu harcosai, kiket a sajtó — minden bajunknak egyik legfőbb forrása — kinevetett, kigunyolt, vagy legjobb esetben lenézett. Valósággal diadalmaskodott és birálhatatlan kényűr volt a nemzetközi szabadkőműves szer­veset, mely az egész világgal fenntartott benső összeköttetése révén minden bajunk forrása lett és az ma is. Politikában volt a neve: liberalizmus, a szociológiában: szociáldemokrácia, az irodalomban: nyu­gatosság, a művészetben : futurizmus . . . És a s/ó lehetett néha a Jákob szava, de a kezek mindig Ézsau kezei voltak. Lehetetlennek látszott, -hogy ezt a hatalmat megdöntsék nálunk, vagy csak meg is támadja valaki. A két forradalom és a kommunizmus kellett hozzá, hogy tudatára ébredjünk : mi okozta vesztünket. Fölébredt a színmagyar és helyes erkölcsi elveket vallók szétszórt tábora és szintén szervezkedett, szintén tömörült. Azt a roppant hatalmas, titkos szervezettséget ugyanis csak hasonlóan hatalmas, bár nem titkos, szervezettséggel lehet legyőzni. így született meg a Keresztény Nem­zeti Liga, melynek élére odaállottak nem­zetünk legjobbjai, a legnemesebbek, a leg­értékesebbek . . . Ezek azután csendben, de állandóan és kitartással munkálkodnak a keresztény nemzeti eszményekért, melye­ket nem cégérnek használnak. Sikereik oly jelentősek, hogy a destruktiv sajtó, (melynek berkei lassan-lassan ismét zajo­sak, lármásak lesznek,) nem egyszer hör­dült már fel a Kér. Nemz. Liga tisztogató munkájának láttára. Értékes munkálkodá- »ánatt világos bizonysága az is, hogy ve­zetőit állandóan támadja a destruktiv sajtó . .. Gonoszoktól dicsérteim pedig gyalázat. Egerben és vármegyénkben is fog­lalkoznak avval az eszmével, hogy meg­alkossák a nagy hatóerejü Kér. Nemzeti Liga helyi osztályát. Ennek megbeszélé­sére hívta osszeBobory György dr., főispán városunk közéletének vezetőit és irányí­tóit, akik a szerdán délután tartott érte­kezleten kimondották, hogy a Liga helyi osztályának és fiókjainak megalkotását helyesnek, sőt szükségesnek tartják. Ez a szervezet magában foglalná, egységes irányítás alá venné — természetesen az autonómia tiszteletben tartásával — az összes meglévő keresztény szervezeteket, társadalmi, jótékonysági, közgazdasági, ipari, kereskedelmi stb. stb. alakulásokat. Az előkészítésre fölkért bizottság mihamarább munkához lát s bizonyára Egerben is szilárdan megalapozza az Egységes Kér. Nemzeti Liga épületét. Mozisok forradalma. Mi, kik az élet ügyes-bajos dolgaival vagyunk napközben elfoglalva és esténkint egy kis szórakozás végett a moziba eljá­runk: nem is gondoljuk, — milyen nagy csata készülődik a mozivilágban. Gondo­lom, olvasták már a lapokból, hogy a kormány a nemzeti érzés szempontjából megbízhatatlan és egyéb megélhetéssel rendelkező emberektől a mozi engedélye­ket megvonta — s a mozikat uj tulajdo­nosoknak adta. Persze lön nagy siralom a destruktiv sajtó buzgó kísérete mellett, mert a régi mozisok között sok vala, akinek bölcsője Galicia lágy ölén ringott. Harcot hirdetnek az új tulajdonosok ellen s állítólag már a filmgyárakat is megnyerte a hangos tábor, hogy az új mozisdk ne kapjanak filmet. Sajnálni v.alő szegény ország vagyunk, hol a nép többségének meggyőződését képviselő kormány rendelkezéseit minden érdekcsoport áthúzza, vagy áthúzni akarja. Ez a rendelet, mely a mozit idegen kezekből rokkantainknak, megbízhatatla­noktól megbízhatóknak akarja adni, ez az igaz, fajmagyar népnek akaratát tolmá­csolja. És ha a film gyárak bojkott alá akarják venni az új mozikat, a keresztény magyar nép is szervezkedni fog arra, hogy mi meg az ilyen gyárak filmjeit fogjuk bojkottálni. HÍREK. Eger, 1921. április 15. Áthelyezés. A vallás- és közoktatá­sügyi miniszter Dobos László gömör-kis- hontvármegyei kir. s. tanfelügyelőt, a heves­megyei kir. tanfegyelőséghez helyezte át. ' A főgimnáziumi Zenekar hangver­senye. A főgimnázium Zenekara, melynek nagyértékü szereplésében nem egyszer volt alkalmunk gyönyörködni, május 4-én (áldozócsütörtök előtti szerdán) hangver­senyt rendez. Halálozás. Fájdalommal tudatom hogy szeretett férjem, Tersánszky Bertalan, éle­tének 59. évében szerdán déli 1/2Í2 kor meghalt. Temetése pénteken 15-én délután 3 kor lesz az Orom-utcai gyászházból. Özvegy Tersánszky Bertalanné. Árvizsgáló gyűlés. Szombaton, 16-án délelőtt 11 órakor az «Árvizsgáló bizott­ság» ülést tart. Ismét az élelmiszerek árának korlátozása kerül szóba, habár véleményünk szerint, már az iparcikkek árát is meg kellene szorítani. Move tagokat felkérjük, hogy 1921. évi tagsági dijaikat fizessék mielőbb be: Érseki palota II. ein. d. e. 10—12-ig. Move Főosztály. A színház és a vidékiek. Eger kö­zelebbi községeiből sokan jártak színhá­zunkba a múltban. A mai vonatközlekedés miatt azonban ez lehetetlen, mivel az esti vonat oly korán megy, hogy aki bejön a színházba, legfeljebb csak a darab I.—II. felvonását láthatja. Kérelmet intéztek hoz­zánk : szólalnánk fel azért, hogy nem indulhatna-e Egerből a vonat később. Aki ugyanis végignézné az előadást, az csak másnap ebéd után mehet haza. — Föl­említjük ezt az óhajtást, bár nem hihet­jük, hogy — ha más nyomós ok nem szól mellette — tisztán ezért meg lehetne vál­toztatni a vasúti menetrendet a mai rop­pant súlyos közgazdasági, helyesebben széntermelési állapotok mellett. Köszönetnyilvánítás. Mindazokn ak, kik felejthetetlen férjem és apánk temeté­sén megjelenni szívesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetét. A Szabó-család. Az első égzengés. Tegnap a déli órákban gyorsan átvonuló eső permetezett a város utcáin. Örömtől sugároztak az arcok: vége a szárazságnak, még helyre jön a termés! Az ablakok alá húzódva kémlelték az emberek az eget, hogy vájjon tartós lesz-e az eső? Nem is volt idő vi­tatkozásra, a fellegek már is tovarepültek. De két óra körűi ismét beborult, az Eged felől nehéz felhők közeledtek Eger felé s egyszerre csak mély dörgés reszkettette meg a levegő-eget. Évezredek emlékezete szerint az égzengés után mindig eső szo­kott következni; sajnos, ebben az évben az eső helyett inkább csak kormányválság van; — még égzengés se kell hozzá. Az Osztrák-Magyár Bank arany- és ezöst készlete. A felszámoló bizottság kimutatja, hogy az Osztrák-Magyar Bank vagyona aranyban 2’8 millió K veretlen arany e& 219'3 millió K aranyérmek ; ezüst­ben 56*15 millió ezüst korona. Az arany- kincsből 145‘9 millió K, az ezüstből 27’49 millió K van Becsben, mig Budapesten 736 millió K értékű aranyat és 16 9 millió korona értékű ezüstöt őriznek. A fennmaradó 036 millió aranykorona és 1P24 millió ezüstkorona más államok­ban van elraktározva. A nemes fém vagyo­non kivül az Osztrák-Magyar Bank idegen bank és államjegyek felett is rendelkezik Az idegen valuták aranyértékre átszámítva 4 96 millió K értékű összeget képviselnek. Telefon közös használata. A mis- kolczi Kereskedelmi és Iparkamara köz­lése szerint, tekintettel az uj telefon-állomás berendezésének nehézségeire, a kereskede­lemügyi miniszter ideiglenesen megengedte, hogy a távbeszélő közös használatára társ- elófizetőkül valamely háznak, udvarnak, összefüggő telepnek nemcsak lakói, de ugyanabban a házban, udvarban, vagy összefüggő telepen levő üzletek, vagy la­kók és üzletek is egyesülhessenek. Uj őrlési arány és uj őrlemény-árak. A magyar királyi minisztérium 2442/921- számú rendelete szerint búzát, mely 2 szá­zaléknál több idegen keveréket nem tar­talmaz, 80 százalékra kell kiőrölni és eb­ből a következő lisztfajtákat szabad elő. állítani: 1. Egységes fehérlisztet a búza össz­súlyának 30 százaléka erejéig. 2. Egységes kenyérlisztet a búza ossz súlyának 50 százaléka erejéig, búzából, rozsból, kétszeresből takarmánylisztet elő­állítani tilos. Ha a búza 75 kgr.-nál több fajsúlyú, a malom 0.5 kgr.-al több fehérlisztet köte­les előállítani, viszont a korpa 0.5 kgr.-al kevesebb. Ha pedig a fajsuly 75 kgr.-nál kevesebb, akkor az őrlési arány változatlan ugyan, de minden fajsuly kgr. után 0.1 kgr. kevesebb fehérlisztet s ugyanannyival több kenyérlisztet kell előállítani. Árpából, ha az 62 kgr. fajsúlyú, 12 százalék fehér és 53 százalék kenyérlisz­tet kell előállítani. Az egységes fehérliszt ára mázsánként 1600 korona. A rendelet e hó 10-én lépett életbe. Gonosz tréfa. A Koháry-utcában gyermekek játszadoztak együtt. Egyszer csak egyik kis fiú Balog János 4 éves fiúcskának egy palackot nyomott a kezébe s nagy unszolással rábírta, hogy igyék abból, mert cukros viz van benne. A kis Balog engedve az unszolásnak jót húzott az üvegből, de az üvegben nem cukros viz volt, hanem elfolyosődott marószóda, mely a szegény fiúcska száját, nyelőcsö­vét összemarta. A kis gonosz elfutott, az apró Balogot pedig súlyos sérüléssel be­szállították az Irgalmasokhoz. Ponyva és zsák szabadforgalma. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara közli, hogy a hormány a vízmentes ponyva és zsákok eladási és térítési árát, valamint kölcsöndíát az O. K. Á. B. április hó 1 éa kiadott 3700/1921. sz. rendeletével próba­képpen felfüggesztette. A felek szabad egyezkedése alapján kialakuló árakat éa kölcsöndíjakat az O. K. Á. B. elnöke állan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom