Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-05 / 75. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG. ügyminiszter, ki Sveicban is na£y tekintélynek örvend, hogy a koronával paralizálja a sokolt, a leit, a dinárt. Ha koronánk eléri a 3 sveici frankot, elértük azt a határt, mit miniszterünk maga elé tűzött ős a nagy árzuhanás egyik fontos i oka megszűnik. Az érdekes beszélgetést a közélelmezési tárcáról való eszmecsere követte. — A pénzügyminiszterrel még nem ; tudtam teljesen megegyezni. Vannak függő kérdések, amiket el kell előbb intézni. Sajnos, a közellátás ügye súlyos helyzetben van. Az ellátatlanok katasztere még most | se pontos. Itt az egyik hiba. A másik baj, hogy a kivetett kontingens nem folyt be, i ezért idegen gabona behozatalára vagyunk utalva, sőt jövőben is idegen gabonát leszünk kénytelenek behozni, ha hazai terményekből nem tudjuk biztosítani az ellátatlanok szükségletét — a szabad forgalom mellett. Még néhány szívélyes szó és elváltunk. Búcsúzóul: Sajnálom, hogy a mai búcsún nem vehettem részt. Örülök, ha templomba mehetek; ott pihen meg igazán a lelkem. Ha itthon vagyok, mindig zavarnak. Ma is, egy faluból két férfi állított be hozzám: az egyik 56,- a másik 64 éves. Testvérek. Azt kérdezik, agyonüssék-e'az asszonyukat, mert a jussból többet csempészett át öccsüknek az ő rovásukra ? S ha ezt meg nem tehetik, a haszonélvezeti jogtól megfoszthatják-e a velük mostohán bánó anyát? — E megdöbbentő eseten elszörnyűködtünk. Észretérítve a két felindult fiút, hazaküldöttein őket. Szt. misét nem hallgattam. Hiszem, nem vétkeztem. Megmentettem egy családot — a véres drámától. Delet harangoztak. Siettem haza. Az államtitkár pedig ott folytatta a tárgyalást az erdőtelki asszonyokkal, — ahol elhagyta. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen." HÍREK. Eger, 1921 április 3. Lapunk legközelebbi száma, a hétfői ünnep miatt, szerdán reggel jelenik meg. Napirend. Vasárnap: Reggel 6 órakor a Természetbarátok Turista egyletének indulása kétnapos kirándulásra. — 9 órakor a Kath. Férfiak Ligájának miséje a Ferencrendieknél. — 10 órakor ünnepi énekes mise a ciszterciek templomában. — 10-től 12 ig a Líceumi képtár nyitva. — Fél 11 órakor a Kér. Nemzeti egyesülés Pártjának nagy választmánya ülésezik a Kér. Szociális egylet helyiségében s Nagy János dr. ismertető előadása. — Este 7 órakor műkedvelő előadás (Ida) a színházban, utána a Move Ese ismerkedő estélye a Koronában. Hétfőn: Fél 11 órakor a «Hangya« közgyűlése a Kér. Iparosház nagytermében. — D. u. fél 4 órakor a Move Ese és Ete labdarúgó csapatainak mérkőzése. — Este fél 8 órakor műkedvelő előadás (Nagymama) a színházban. »Nagymama«. Holnap, hétfőn és holnapután kedden este fél 8 órakor adják műkedvelőink Csiky Gergely kedves víg- járékát, a «Nagymamá« t. Jegyek válthatók a nagytőzsdóben és este előadás előtt a városi színháznál. Az előadást megelőzően Bárdoss József dr. ciszt. r. főgimn. tanár mond bevezető beszédet. Értekezlet az ingó vaggondézsma ügyében. Pénteken délután Dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő újabb értekezletet tartott a helybeli pénzintézetek és ipari vállalatok vezetőivel az ingó vagyonvált- ság kérdésében. Az értekezlet tagjai megállapodtak, hogy kívánságaikat memorandumba foglalva Dr. Nagy János képviselő útján fogják a pénzügyminiszter elé terjeszteni. Eljegyzés. Pók Rózsik át eljegyezte Király János. Ä Hangya közgyűlésén, mely hétfőn d. e. féltizenegy órakor lesz a Kát. Legényegylet nagytermében, csak a szövetkezet tagjai vehetnek részt. Igazolásul mindenki vigye tehát magával üzletrészjegyét. Úszóverseny. Szép időben, nagy közönség előtt folyt le a Városfejlesztő által rendezett uszoda megnyitó Úszőverseny. A 33 m. ifjúsági mell-úszásban az I só Klausz, Il ik Soős volt, a 66 m.-es szabadon választott úszásban Bicskey, Révi, a 33 m.-es hát-úszásban Klausz, Kunovics, a 100 m.-es főversenj^ben az első dijat Szigeti, másodikat Kövess nyerte, a 33 m.-es ifjúsági sprint-versenyben I ső Bárány, Kövess; II ik Bicskey, Pollák győzött, A búvár-úszás nyertese Godál lett. Vizipoló ETE — Reálisk. 4 : 3. Mű ugrás : Szász Imre. Halálozás. Reinhard Emilné szül. Révász Mária, április 1-én este 8 órakor meghalt. Temetése ma délután 3 órakor lesz a Gimnázium utcai gyászházből. Tizenöt éves és betörő. Veres Sándor 15 éves asztalos-inas betört Fischer Valéria Káptalan utcai lakására és a padlásról minden elvihetőt ellopott. A lopott holmi kát, a fehérneműt, a drága edényeket Kékedy Antalnénál értékesítette, ahol a detektívek az utolsó darabig megtaláltak mindent. A fiú elillant Egerből, az orgazda ellen megindult az eljárás. Uránia. Ma három előadáson a »Bar- rabas« harmadik része, egyik főszerepé ben Edmund Biscot, a népszerű francia komikus humoros alakítását látjuk, kit a moziközönség a »Tih Minh«-ből (Piacidé) ismer. Hétfőn »Varázsgyűrű« főszerepben Erna Moréna. Kedden a cenzúra rendelet értelmében csak 16 éven felülieknek »A gólyaszövetség« vígjáték,főszerepe a közönség egyik dédelgetett kedvencének, Lőtte Neumann nak kedves alakítása. Az előadások hétköznapokon fél 7 és fél 9, vasárnap és ' ünnepnapokon fél 5, fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. — Jegyek előre vált hatók a Mozitőzsdében. 3— Ne panaszkodjék a silány termés miatt, ha nem olvasta Vayszada Dezsőnek Aranytanácsok a földmíveseknek cimú munkáját. Ára 60 fillér, a Sajtőszövetkezetben, Eger, alapítványi ház. Tulipánkert megnyílt. Délután elsőrendű cigány zenekar játszik. 1—1 Külföldi divatlapok a legnagyobb választékban kaphatók az Egri Keresztény Saj tőszövetkezet könyvkereskedésében. 7—9 nek meg színdarabjai. Bejárja ezekben a képzeletes múltnak és jelennek széles birodalma;. Megelevenednek tollán a magyar lovagvilág hősei és delnői, az Árpádok és Anzsuk kora. Majd idegen tájakról ültet át irodalmunk kertjébe örökzöld fény veket és viharálló tölgyeket: Aischylos-tragédiákat és Shakspere-drámákat, aztán hamar hervadó délignyitókat: a francia vígjáték és operettirodalom legirodalmibb és legszebb gyöngyeit. Eredeti színművein kívül legnagyobb érdeme épen ez új drámai műfajnak, az operettnek, bemutatása és megkedveltetése. Mint az 1875-ben megnyílt Népszínház igazgatója, a már talán túl is tengő népszínmű-előadásokat operett-előadásokkal váltogatja s maga fordít mintegy 25 francia operettet, köztök a Kis hercegei, a Lili t, a Kornevillei harangok-at s megírja a magyar operettnek máig követendő első példáit: a Világ szépasszony A és A bolond-ot. Regényeit és elbeszéléseit is szívesen olvasták, de írói munkásságának legjava része a színpadot szolgálta és szolgálja több mint 30 éven át oly nemes eszmékkel, becsületes szándékkal és oly magyar nyelven, hogy nem kellene ma drámairodalmunk tartalmi és nyelvi teljes lezüllé- séről panaszkodnunk, ha a modern dráma- irodalom a Rákosi-taposta utakon fejlődött volna tovább. 1881-ben alapítja meg Rákosi & Budapesti Hírlap ot s ettől kezdve 20 éven át az irő ős a szerkesztő viaskodik lelkében, mígnem a jelen század első éveitől fogva teljesen a szerkesztő kerekedik felül. A birlapirás a politika szolgálója. *A hírlapíró, főkép Magyarországban, a politika rabszolgája. Hiába hajtogatta Rákosi is évtizedeken át a politikai pártoktól való függetlenségét, a lánc mégis nyakán csavarodott. Lehet Rákosiról, mint szerkesztő-politikusról kinek-kinek jól megalapozott véleménye; vannak e téren meggyőződésből ellenfelei és barátai; vannak, kik szemére hányják örök habozását, a mostani nemzeti megújulás szellemétől való tartózkodását, — a szerkesztő-politikusnak két igen nagy érdemét senki sem tagadhatja. Egyik az, hogy a hirlapírás atyja: Kossuth Lajos mellé, a hirlapírás fejedelme: Kemény Zsigmond mellé harmadikul a hirlapírás mesterműv észéül Rákosi Jenőt kell állítanunk. Nem hiába tanult mint újságíró Kemény Pesti Napló jának iskolájában : a Budapesti Hírlapot 40 éven át a legjelesebb magyar újsággá tette magyar nyelve, frissesége ős az igazság buzgó keresése áltai. Nem engedte lealjasodni az utca porába soha s évtizedeken át azon kevés hírlapjaink egyike volt, amelyet ártatlan gyermekeink kezébe is bátran odaadhattunk. A másik elvitathatatlan érdeme a politikus Rákosinak az, hogy bármily utakon járt is, minden eszméjét a legszebb gondolat sugalta, minden mondatát a legbecsülendőbb érzés diktálta : a magyarság gondolata, a magyarság őrzése. Nagy-Magyarország volt az ideálja, tüzes sovinizmus volt a fegyvere. Ilyen ideálért vívott harcban, ilyen fegyverrel vívott küzdelemben még a hiba is, még a tévedés is erénnyé magasodik! Ide kapcsolom végül Rákosi Jenőnek, az írónak és a hírlapírónak, jubileuma alkalmával szerintem kevéssé méltatott atyai jóságát, a fiatal, kezdő írók iránt. Sok volna elszámlálni, kiket tanít- gatott az anyamadár repülni: hány gyámoltalan fiókát tett ki a napfényre, akik ma és a közelmúltban csalogányai* sassai lettek az irodalom berkeinek. Éles szeme, írói géniusza, kicsi-zolt esztétikai érzéke fölismerte a porban is a drágagyöngyöt és szavának tekintélye hirt és nevet adott a félénk próbálkozónak. Tanulmányok, értekezések, esztétikai cikkek jelentek meg a Budapesti Hírlap tárcarovatában az ismeretes —ő— jelzéssel: méltó kritikái a modern irodalom elfajulásának, szerető beharangozol egy-egy új melódiának. Akárcsak az öreg Gyulay Pálhoz, bátran fordúlhatott jó tanácsért, igazságos Ítéletért Rákosihoz is minden kezdő irő. .. . Drámairodalmunk egyik, lélekben, érzésben, nyelvében s minden megnyilvánulásában magyar formájának úttörője és hivatott munkása; a magyar hírlapirodalomnak fanatikus hitével, soviniszta érzésével, tiszta magyar nyelvével legkiválóbb mestere; újabb irodalmunkban a régi hagyományok őre, de a haladás tárogatósa is, és vezér, ki maga válogatja serege vitézeit: ezek Rákosi Jenőnek, az írónak, soha nem hervadó érdemei. i. . Mikor megbecsüljük a magyar géniusznak azt a kiváló fiát, aki minden betűjével a magyarságért küzd s azért őlni-halni kész ; akit egy hosszú élet minden pillanatában a magyar érzés hevített; akinek heve milliók lelkében ápolta a magyarság Vesta-tiizét: akkor minmagunkat is megbecsüljük; akkor a legkiáltőbb -bizonyságát adjuk annak a törhetetlen hitünknek, hogy Rákosi Jenőnek és mindnyájunknak Nagy-Magyarországa fel fog támadni halottaiból!
