Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-01 / 73. szám

Ära 2 korona. Eger, 1921. április 1. péntek. w 9 F XXViH. évi. 73. sz. Az állam adósságának rendezése. A legutolsó ülésen adta kezünkbe a pénzügyminiszter az államadósságokról szóló törvényjavaslatot, mely szerint a magyar államnak a háború előtti adóssága 8330 millió korona ; a háború alatt ez az adósság 30,888 millió koronával, 1.445,806,500 márkával, 15.750,000 hollandi forinttal, 1.517,000 svéd koronával, 7.822,500 dán ko- koronával emelkedett. Ehhez 1918. okt. 31-től 1920. dec. 31-ig pedig 22.787,500,000 ( korona, (melyben bent van a Károlyi- és kommunista forradalom által csinált 17.000,000,000 korona adósság is) 2.003,000 dollár és 200,000 font sterling új adósság járúlt. A pénzünk mostani értéke szerint államadósságunk összesen 72.754,059,450 K. Kiolvasni is nehéz, hát még kifizetni! Ha győztünk volna, az ellenség fizetné meg •zt, mint ahogy velünk fizettetik meg az ő háborús kárukat ők is; ennek az össze­gét még ők sem állapították meg, de áp­rilis elsején elfoglalja a jóvátételi (zsaroló) bizottság a helyét pénzügyminisztériu­munkban és időről-időre fogja megállapí­tani, hogy mennyit fizessen a magyar a békéért. Hogy ez a bizottság nem fog keztyűs kézzel bánni velünk, azt abból is sejtjük, amit a némettel most csinál: 42 évre akarják rabszolgává tenni a győzők ííómeíoszágot. Ez alatt minden munkájá­nak, minden jövedelmének gyümölcsét az antam akarja leszedni. Nálunk sem lesz máskép. És eme fenyegető fizetéskötele­zettségek mellett még a folyó kiadásokat is fedeznie kell az államnak. Ezek után elképzelheti minden pol­gár: milyen kínos helyzete van ma a magyar pénzügyminiszternek, aki ezeket a rengeteg adósságokat törleszteni akarja. Első módja a törlesztésnek az, hogy beteg pénzünket igyekszünk meggyógyí­tani', mert minél jobb lesz a pénzünk, an­nál kevesebb lesz az adósságunk, még ak­kor is, ha egy krajcárt sem töriesztünk belőle. Például ma 100 korona kb. 2 fran­kot ér. Ezen az alapon 400.000.000 francia frank adósságunk koronába átszámítva 8 milliárd koronának felel meg. Ha azon­ban pénzünk mostani értőkének kétszere­sére emelkedik, akkor már csak 4 milli- árdot kell fizetni koronában. Ezért is olyan fontos pénzünk javulása. A másik módja adósságunk rende­zésének az, hogy az adósság után járó kamatokat lejebb kell szállítani. A Csonka- Magyarország nem fizethet annyi kama­tot, mint amennyit Nagy-Magyararszág magára vállalt a felvett adósságok után. Ezután a pénzügyminiszter csak -3 száza- ékoB kamatot fog fizetni az állam minden idóssága után, tehát a hadikölcsönök után Előfizetési dijak postai szállítással; POLITIKAI NAPILAP. Sgész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Főszerkesztő: BHEZNAY ISIBE. Heqped évre 120 K. — Egg hóra «5 K. — Felelősszerkesztő: BÄRSY KÁROLY dr. —--------------------------■— S zerkesztőség s Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ugomda. Telefon, szám 11. j is. Ezzel az állam évante mintegy 300—320 millió koronát takarít meg. Ezen az ala­pon fogja az állam kifizetni azokat a ka­matokat is, melyeket 1919-ben a proletá­rok nem fizettek ki, így a hadikölcsönök 1919-ik évben be nem váltott szelvényeit is kifizetik. Továbbá az adósságunk rendezésé­ről szó'ó törvényjavaslat kimondja, hogy 1925. év végéig az államnak adott kölcsön nem követelhető vissza, vagyis a felmond­ható hadikölcsönök sem követelhetek visz- sza 1925. év végéig. Az állam azonban adósságainak egy részét vissza fogja fizetni közben is. Hogy ezt megtehesse, polgáraitól egyszersmin- denkorra vagyonuk után vagyonváltságot fog venni. Ebből a váltságból befolyt pénzből legelőször is visszafizeti a pénz­lebélyegzéskor elvett kényszerkölcsönnek egy részét, de csak annak, akinek pénzé­ből 1000 koronán alul vett el. Kivételesen az ezer koronán felül levő összeget is vissza­fizeti,de csak ezer korona értékben. Az 1000 koronán felüii kényszerkölcsön helyett kamatozatlan nyereményköJcsön-kötvénye- ket ad az állam, melyből egy részt min­den évben kisorsolnak és a kihúzott szá­mú sorsjegyek értékét az illetőnek az ál­lam kifizeti. így 30 óv alatt mindenki visszakapja a kényszerkölcsönkor elvett pénzét. Az úgynevezett lombardirozott hadi- kölcsönöket is rendezni akarja az előttünk levő javaslat.. Sokan voltak a hadikölcsön jegyzéseknél egyesek és intézmények, melyek, illetve akik több hadikölcsönt je­gyeztek, mint amennyi pénzük volt. Most ha a pénzintézet, ahol ezt a hadikölcsönt az illetők jegyezték, bekövetelné a hiányzó pénzt, tönkre tenné a feleket; ha pedig a felek nem fizetnek, a pénzintézetek men­nének tönkre. Ezen úgy segít a pénzügy­miniszter, hogy a pénzintézeteknek kama­tozatlan nyereménykölcsön-kötvényeket ad a lombardirozott hadikölcsönök nóvérté- kének 75°/o-a erejéig; a felek pedig a pénzintézettel szemben a jegyzett hadi- kelcsönöknek a pénzügyminiszter által megállapított értékéig és annak csak 3°/« kamatáig felelősek. Ugyancsak kamatozat­lan nyereménykölcsön-kötvényeket ad a pénzügyminiszter a pénzintézeteknek an­nak a kárnak a pótlására, mely onnan származik, hogy hadikölcsönre hitelezett pénz után csak 3°/o-ot fog kapni a pénz­intézet. A pénzügyminiszter az egyes közala- póknak, közalapítványoknak, gyámoltak- nak gondnokoltaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak, hadirokkantaknak, közszol­gálati alkalmazottaknak, tényleges kato­náknak, nyugdíjasoknak, ezek özvegyei­nek és árváinak az általuk jegyzett hadi­kölcsönök helyett 5%-kal kamatozó, jelzá- logilag is biztosított, államadóssági köt­vényt fog adni. Ugyanilyen kötvényeket ad egyes pénzintézeteknek és biztosító in­tézeteknek, hogy biztosítási kötelezettsé­güknek eleget tudjanak tenni. Ezentúl sem adót, sem más terhet nem lehet hadikölcsönnel, vagy más cím­lettel majd fizteni, csak a reá eső vagyon­váltságot lehet 100,000 korona erejéig ha- dikölcsön-papirral lefizetni. A vagyonváltságot az állam az adós­ságok törlesztésére fogja fordítani, a fel­maradt adósságokat a következő nemze­déknek kell majd munkájával és szorgal­mával letörleszteni. Lesz még az unokák unokáinak is elég törleszteni való, ha közben nem győznek és a legyőzőitek nyakába nem sózzák az apák és nagy­apák adósságait az unokák. Dr. Nagy János. Ismét megnyílik a Lyceumi Képtár. Köztudomású, hogy a Lyceumban elhelyezett nagyértékű képgyűjteményt a múlt nyáron rendezte Szmrecsányi Mik­lós dr., ny. miniszteri tanácsos. Hónapokon át dolgozott szívós kitartással, míg végre sikerült az ő országosan ismert nagy szak­tudásának a legtökéietesebb rendet terem­tenie a Lyceum képgyűjteményében. Meg­állapítván a névvel nem jelzett képek szer­zőit, elkészítette a képtár katalógusát is. Most már iskolák, irányok és korok szerint csoportosítva pillanthat végig a néző a festőművészet történetén és fejlő­désén. Kétségtelen, hogy a fáradhatatlan rendező igen nagy hálára kötelezte Eger városát evvel az áldozatos munkájával. És ezt a hálát könnyű leróni, mert csak ennyiből áll a teendőnk: látogassuk, ta­nulmányozzuk ezt a képtárt minél többen és minél gyakrabban. Hála tartozásunk törlesztésének ez az egyedüli módja. Most már, hogy az időjárás meg­enyhült, ismét megnyílik a képtár s nyitva lesz minden vasárnap délelőtt 10 órától 12-ig, tehát már most vasárnap, április 3-án is. A képtár katalógusa olcsón kapható a Kér. Sajtószövetkezet könyvkereskedé­sében (volt Szclcsányi-üzlet). tmnw«MUu«r.otí•.i*»v«unj»-rtu/.waa».v.v nuu» A magyar nemzet nem pusztulhat el s ha a sírba tennék is, előbfc-utóbb fel fog támadni. Sair.í-René Taillandier.

Next

/
Oldalképek
Tartalom