Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-23 / 67. szám
Ara 2 korona XXVili. évi 67. sz. Eger, 1921. március 23. szerda. Előfizetési dijak postai szállítással s JBgész és félévi előfizetést nem fogadnak el. Negged évre 120 E. — Egs hóra 45 K. — POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BHEZNÄY IflLRE. Felelősszerkesztő: BRRSV KÁROLY dr. Szerkesztőség * Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ajjomda. Telefosa szám 11. Andrássy megállapítása, hogy a «vidéken anarchia van«, gondolkodóba kell, hogy ejtse a kormányt és körültekintőbb intézkedésekre kell, hogy hírja a közigazgatást. Siótünk kijelenteni, hogy Andrássy megállapitása legalább is túloz. Baj és orvosolni való bőven van, de anarchiáról beszélni, igazán sötéten- látás. A baj gyökere ott van, hogy a háború és a forradalmak alatt kiveszett a népből a közösség, az együvétartozás érzéke, a törvény föltótien tisztelete, a tekintély iránti engedelmesség, a magasabb államérdek megértése. És ennek a helyre- állítása fölötte nehéz feladat. Lassú, szívós munkára, erélyes, de a nép érzelmeivel számoló, a nép felfogását ismerő közigazgatásra van szükségünk; amellett a társadalom felvilágosító munkájának sem szabad elmaradni. Mert jól jegyezzük meg: nem egészen véletlen dolga, hogy a «vidék» hangulata oly lassan tér vissza a «jogrend« által határolt, békés mederbe; nem egészen véletlen az, hogy a nép bizalmatlan az ország pénzügyi regenerációját célzó intézkedésekkel szemben; s az sem egészen megmagyarázhatatlan dolog, hogy mért tanúsít a föld népe bizonyos animo- zitást a gabona beszolgáltatását célzó rendeletekkel szemben. Nem messze tőlünk történt, hogy egyik nagyobb helységben automobil futott végig, röpiratok repültek le a gépkocsiról. A röpiratokban a legotrombább izgatás foglaltatott. Házalók lepik el a falvakat; «ártatlan» láncosok, s hogy milyen munkgt végeznek, milyen portékát árulnak, jól mutatja a falu viselkedése. A «jogrend,» az ideális jogrend, mind- ■yájunknak törekvése és eszménye. Ám a közigazgatási hatóságok, melyek a jogrendet végső fokon védik és megvalósítják, ne ugorjának be a jogrendről szóló harsonás ordításnak. A jogrend államérdek. De az állam biztonsága is államérdek; és a közigazgatásnak tudnia kell a módját, hogy a rosszúl értelmezett jogrend takarója alatt ne sérttessék meg a legfőbb államérdek, a «salus reipublicae.» Igazságos, de erélyes közigazgatást: a •entrumban, de a perifériákon is. A köz- igazgatás nem nobile officium, nem választási stratégia, nem atyafiság és komaság, hanem a néppel érintkező, a népet megértő, vezető, ha kell oktató és szeretettel megtorló állami funkció. Ahol pedig az állam hatalma súlyával fellep, ott el kell mémulnia minden ellenállásnak, minden kicsinyes szempontnak ás meg nem értésnek. Büszkén mondhatjuk, hogy ezt az állami funkciót, az autonómia keretében Heves vármegye jól tölti be. Andrássy megállapítása — azt hisz- szük — a határszéli területekre vonatkozott. De vonatkozott légyen bárkire és bármire, egy bizonyos: résen keli lennünk, résen keli lenniök különösen a falvak hivatott vezéreinek, a, közigazgatás legelső őrszemeinek. Vármegyei Kertészeti Egyesület. Lelkes természetbarátok 1885-ben megalakították a fővárosban az Országos Magyar Kertészeti Egyesületet. Az egyesület jelentőségét fölösleges hosszasabban méltatni akkor, ha csak egy futó pillantást vetünk a magyar kertészet siralmas voltára. Hazánkban, más művelt államokhoz viszonyítva, elenyészően csekély a szakképzett kertész. Pedig a szakszerű kertészeti ismeretek nemcsak jövedelmező üzletágnak alapjai, hanem nagymértékben tényezői az emberek gyönyörűségének, művelődésének, s ezzel együtt a közfelfogás tisztulásának, nemesedósének is. A magyar népben még most sem alakult ki az Egyesület hatékony működése ellenére sóm a fák és növények iránt az a szeretet, az a vonzalom, mely például sajátja a német népnek. Németország köz- utait mindenütt gyümölcsfák szegélyezik, melyek a községek tulajdonai. S még elvétve sem fordúl elő, hogy valaki is hozzányúlna a fák gyümölcseihez. Nálunk pedig . . - erről jobb nem beszélni. Még a városok tereit, utcáit díszítő növényzet is a legmostohább elbánásban részesül. Fel kell ébreszteni tehát népünkben a fák, növények iránti szeretetet, mely szeretet gondos ápolással venné körül a köztulajdonban levő növényzetet. Azután — külföldön a legkisebb portának is elengedhetetlen tartozéka egy kis virágos kert, melyben a tulajdonos szívja az illatos levegőt s gyönyörködik a szebbnél-szebb- virágokban. Nálunk ez is csak hellyel-közzel akad. Műkertészetünk sincs azon a színvonalon, mely minket műveltségünknél fogva megilletne. Mindezen hiányok megszüntetésére törekszik az Országos Kertészeti Egyesület, amellett, hogy az egyesület egyedüli érdekképviselete a kertészeknek, s hogy 1907-ben megbízást nyert a kertószsegédek és tanulók nyilvántartására is. Az Egyesület a magyar kertészet és kertészek érdekeinek hathatósabb képviselése miatt szükségesnek tartja, hogy a vármegyék székhelyein Vármegyei Kertészeti Egyesületek alakuljanak. Ezeknek célja a vármegye területén lakó kertészek s a vár- megyei kertészeti ügyek helyi szempontból való istápolása. A távolabbi cél, hogy a Vár- megyei Gazdasági Egyesületek Szövetségének mintájára Vármegyei Kertészeti Egyesületek Szövetsége jöjjön létre. A Központ a hevesmegyei szervezés munkájával Mititzky Pál, keresk. kertészt bízta meg, aki a helybeli és vidéki kertészekkel és kgrtkedvelőkkel megbeszéléseket folytat az alakuló közgyűlés összehívása iránt. Ez a terv megérdemli minden természetbarát érdeklődését és pártfogását. Reméljük is, hogy városunk életébe mihamarabb be fog kapcsolódni egy — az egész vármegyét irányító — virágzó kertészeti egyesület, melynek megalakítását éppen a képviselőtestület szombati gyűlésén lefolyt vita is nagyon időszerűvé teszi. Az egyesületbe való jelentkezést elfogad Mititzky Pál keresk. és műkertész. (Eger, Rákóczi-út.) Mire pocsékolták a pénzt a kommunisták ? Legelőször is a világforradalom felkeltésére. Milliókat költöttek a magyar pénzből arra, hogy a világforradalmat megteremtsék. A bécsi magyar követségnél egyelőre a következő adatokat találták meg: Márc. 28-án Thoman Károly, a bécsi kommunisták vezére átvett Kún Béláéktól 250.000 koronát. Április elején Kozma Ignác Két millió koronát adott át a bécsi kommunisták pénzkezelőjének. Április végén a bécsi kommunista matróztanács 200.000 koronát kapott. Poór Ernő 250.000 koronát kapott izgatás és vesztegetés céljaira. Neumann Arthur ugyanezen célra április 5-én 10.000, április 10-én 250.000, április 20-án egy millió koronát. Szálfi István elvtárs máre. végén 3500, Lebovics Farkas április közepén 3000, Frischmann Adolf és Kosper János 1000—1000, A1 Aglio Spila 3500, Neufigerl elvtárs 10.000 koronát. Egyik bécsi kommunista lázadás alkalmával elfogtak egy Steiner nevű elvtársat és 52 drb arany cigarettatárcát találtak nála. Kűm Béla titkárának vallotta magát és azt is bevallotta, hogy 3 millió koronát költött el kommunista izgatásra. 6,982.000 koronával igyekeztek Kún Béláék az osztrák-magyar monarchia helyén osztrák-magyar anarchiát csinálni. A magyar nemzet nem pusztulhat el s ha a sirba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. Saim-René Taillandier. I
