Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-20 / 65. szám
EGRI NÉPÚJSÁG aszerint, ahogyan emelkedett a drágaság. És az eredmény? 36 milliárd bankó van forgalomban a kis Ausztriában. A pénzük folyton romlik. A pénzügyi csőd, a teljes összeomlás elodázása végett a mi viszonyunkat kezdik tanulmányozni. A mi pénzügyminisztereinknek a tisztviselők és képviselők minden kérésére kegyetlennek maradt nyakassága pedig azt eredményezte, hogy Csonka-Magyar- országon csak 16 milliárd bankó van forgalomban és a magyar korona kétszer jobb, mint az osztrák korona. És egy pár héten belül a pénzügyminiszter teljesen meg fogja állítani a bankóprést. Csakis pénzünk ezen tervszerű javítása menthet meg mindnyájunkat a pénz teljes leromlásától és gazdasági életünk tönkremenetelétől. Ezért a közcélért, ezért a közgazda- sági érdekért kellett nyomorogniok a tisztviselőknek. Hogy nem romlott le a mi pénzünk annyira, mint az osztráké: a tisztviselők nyomorgásának köszönheted; hogy javul a koronánk: a tisztviselők nyomorogták ki számodra. Hát le a kalappal a tisztviselők előtt! A gondok töviskoronáját, a nyomorúság nehéz keresztjét viselték és roskadoznak a^tta, hogy megváltsák a nemzet köz- gazdasági életét. És még irigykednek rájuk! Miért? Azért a természetben való ellátásért, mely hol van, hol nincs. Mindennap elmegyek itt Pesten a tisztviselők egyik boltja előtt, mindennap ki van írva a táblára, ami nincs. Egyik nap «zsír nincs», «liszt nincs»; ; másik nap «só nincs», «krumpli nincs.» A decemberi fa, meg szénjegyüket mutogat ják a tisztviselők, ipelyet nem tudtak beváltani, mert nem volt és ma sincs szén, fa. Ez a természetbeni ellátás is pénzünk javítását célozza, mert az állam ezeket a cikkeket rekompenzáció útján teremti elő nagyrészt és nem nagy pénzért. Például ha valaki külföldre burgonyát akar szállítani, az állam úgy >d erre engedélyt, ha az illető az állam rendelkezésére egy bizonyos mennyiséget átad. így tesz a többi árúval is. Az államnak vagy ezt kell tenni, vagy nyakrafőre nyomtatni a bankót. Az előbbi operáció kellemetlen, fájdalmas, de jó hatásai kezdenek mutatkozni; az utóbbi mépcsalás, bank^hamisítás, melynek nyomában a drágaság, a nyomor még jobban fokozódik. Ezt be keli látni mindenkinek és aki ennek ellenére gyűlöli a tisztviselőben az «urat», az nem tanult a kommunizmusból sem. Hisz akkor belátta minden józan ember, högy tisztviselők, «urak» nélkül fejetetejére áll minden. Tehát tisztelet azoknak, akiket az állam önmegtagadásra, tengődésre kényszerít mindnyájunk érdekében ! Dr. Nagy János __ k épzettségénél fogva a legjobban szomjazik a tudást fejlesztő, az elmét élesítő, a lelket a szép és nemes iránt fogékonnyá tevő könyvre: ma oly nyomorúságos helyzetben sínylődik, hogy a betevő falatra is alig telik neki, nemhogy 80—100 koronát tudna kiadni egy kötet könyvért. Az az osztály, mely a mindennapi élet keserű gondjai között már-már a reménytelenség, a kétségbeesés örvényébe kényszerül zuhanni : legjobban rászorul a jó könyv nyújtotta nemes szórakozásra, s mégis a legkevésbbé veheti azt meg. Még jó, h,a naponkint egy újságra telik. Pedig Wilde Oszkár megállapítása szerint az irodalom és a zsurnalisztika között az a különbség, hogy az irodalom olvasatlan, a zsurnalisztika pedig olvashatatlan. Eléggé nem méltányolható tehát a Keresztény Sajtószövetkezetnek kölcsön- könyvtár felállítására irányuló törekvése. Ily módon alkalmat nyújt a magyar kultúra fundamentumának: az intelligens középosztálynak arra, hogy ezt a kultúrát, mely ma elvitázhatatlan magasságban van az orazágcsonkító «hódiVárosi közgyűlés. Hangok a városi közgyűlésről. A konvencionális szokástól eltérően csak futólagosán emlékezünk meg a március 19-iki városi közgyűlésről. Tesszük ezt egyrészt azért, mert a tárgysorozatnak nem igen volt fontosabb pontja, s körülöttük vita alig-alig fejlődött ki, másrészt arra kényszerít a hellyel való takarékoskodás is. Megemlítjük mégis, hogy a kéményseprők áremelési kérvényét a városi közgyűlés visszautasította és az idevonatkozó szabályrendeletet úgy módosította, hogy a kémények tisztítási költségét a . házigazdák átháríthatják a lakókra. Behatóbban csak a kertészeti bizottság jelentésével kapcsolatos indítványokkal, ellen- véleményekkel és mosolygásokkal akarunk foglalkozni. — Az utcák fásításáról volt szó. A kertészeti bizottság javaslatával szemben az egyik képviselő azt indítványozta, hogy a szélesebb utcákon liasznot- hozó gyümölcsfákat kellene ültetni. Erre előadó és elnök mosolyogni kezdett. «Hogy gondolják azt, kérem, hogy Egerben az utcákon gyümölcsfákat tenyésszenek. Nem érett arra a mi népünk! Erre nevelni kell a generációt!» íme egy hang hivatalos helyről. Hivatalosan kijelentik és a gúny mosolyával megerősítik, hogy a mi népünk, amely 4 esztendőn keresztül fegyverrel a kezében végig kergette a fóivilágot Brésztlitovszk- tól a Piavéig, butább, alacsonyabb intelligenciájú, mint a galíciai ruthén, vagy akár az oláh, akinek a legizletesebb eledele a puliszka! A magyar nép nevében köszönjük az elismerést. Kifogás: Előbb nevelni kell a népet! Persze, hogy nevelni kell rá a népet. Egész biztos, hogy ezek az utcai gyümölcsfák 10 évig nem teremnek hasznot, mert leverik a gyümölcsöt és letördelik a fát. De 15 év múlva, okos rászoktatással már a legutolsó utcai gyerek is kímélni fogja a közvagyont. Nevelni kell a népet 10, vagy 15, talán 20 évig is. Nagy idő ez, elismerjük, de még mindig nem ok arra, hogy a népnevelést ezen a téren még évszázadokig halogassuk. Különben nem mindegy az a városnak ha a hárs-, vagy a platánfa nem hoz hasznot? Szerencsére a közgyűlésen a jobb nézet kerekedett felül és úgy határozott, hogy egyes, erre alkalmas utcákon gyümölcsfákat fog ültetni. Zelei. HÍREK. Eger, 1921 március 19. Nem lesz devalváció! Ezt a lehető leghatározottabban hangsúlyozzuk mindenki érdekében. Ne siessen tehát senki túladni a pénzén, hogy méregdrága árút tók» kultúrája felett, tovább fejlessze, naggyá, hatalmassá erősítse, oly mértékben, hogy hódolatot parancsoljon mindazok részéről, kik a kultúra lépcsőjén messze mögötte maradtak. A felállítandó kölcsönkönyvtár már most mintegy 400 kötet szépirodalmi, nép szerűen tudományos és publicisztikai mű vei rendelkezik. Jórészt a legújabb irodalom nevezetességeit foglalja magában e 400 kötet, de szép számmal vannak benne képviselve a magyar klasszikusok is. A fejlődés során a kötetek száma természetesen, erősen meg fog növekedni, s helyet fognak közöttük taláUii a gazdaközönség ismereteit bővítő népszerű gazdasági szakkönyvek is. Mindezek a legmér- sókeltebb használati dij fejében kerülnek a közönség kezébe. Bizton hisszük, hogy e legnemesebb szándéktól vezérelt altruisztikus intézményt az egri középosztály és gazdatársadalom olyan szeretettel és megértéssel fogja körülövezni, amilyen egy kultúrtőnyezót megillet. —dt. vegyen rajta. Legtanácsosabb bankba tenni a pénzt s akkor vásárolni majd, amikor az fizietek is olcsóbbak lesznek. Ennek is be kell következnie mihamar. Gyászhir. Részvéttel értesülünk, hogy Simányi Miklós, egri állami főreáliskolai tanár elhűnyt. A boldogultat özvegye, Remenyik Etelka, és kis gyermeke gyászolják. Temetése holnap (vasárnap) délután 3 órakor Psz Aim agyar-utcai lakásáról. Műkedvelői előadás a Tevéi javára. Egy lelkes műkedvelő gárda március 31-éa és április 1-én szinelőadást rendez a Te- rületvódő Liga javára. Csiky Gergelynek «A nagymama» című darabja kerül szinr». A szereplők egytől-egyig kipróbált színpadi erők. »Nyukosz« Családos «Nyukosz«-ta- gok, kiknek kiskorú gyermekei vannak (18 éves korig) szeretet-adományban (ruha és fehérnemű) fognak részesülni. Mindazok, akik erre igényt tartanak, jelentsék be f. hó 24-ig a «Nyukosz« hivatalos helyiségében (Vármegyeház, földszint.) Egri főcsoport. Az egri vagyonmentő teljes üzemben van. A tavaszi szezon beálltával nagy mennyiségben kaphatók különféle ruhadarabok (felöltők, női és férfi ruhák, cipők stb.), dísztárgyak s általában mindenféle szükségleti cikkek. Hivatalos óra délután 2 tői 4 óráig a vagyonmentő helyiségében. Telekessi utca 7. Rossztemplom mellett. Ugyanitt jelentkezzenek azok is, kik tárgyaikat értékesítés végett be akarják adni. A füzesabonyi rk. elemi népiskola márc. 15-én tartott hazafias ünnepségének jövedelméből 500 koronát a harangalapra, 500 koronát a Tevéi Egri Köre céljaira és 300 koronát az Erdélyi M. Székely- Szövetség utján a menekülteknek juttatott. Az* ünnepség rendezői: Pap Irén és Ida, Tassy Teréz és Rózsi tanítónők voltak. Március 15. Egerbocsou. Egerboc* hazafias népe méltón ünnepelte a márciusi nagy napot. Az iskolában ének, szavalat és zeneszámokból álló ünnepély volt, melyet Farkas Ágoston tanító rendezett. Az ünnepély után a közönség zászlók alatt végigvonult a községen és a főbb pon tokon egy-egy iskolásnövendék szavalt. Mit olvassunk? Erre a kérdésre ad igen hasznos tájékoztatást Pogonyi Ber- nátnak ily című munkája. Ára 1 K 60 f. a Sajtószövetkezetnél, Eger, alapítványiház. Felhívás.Felhívom a ruhaneműt jegyzett rokkantakat, hogy az átvétel végett 1-től 70 számig f. hó 2i én, a 71-től 146 számig f. hő 22-én a hivatalos órák alatt jelentkezzenek, A férfi bakkancs párja szállítási költségekkel 560 Korona, a férfi és gyermek kahát darabja 155 illetve 96 korona. Fizetendő lehetőleg 100 és 50 koronást kban. Eger, 1921. március hé 18-án. Hrabovszky hadig, népiroda igazgatója. 2—3 Értesítés. Az Egri Keresztény Sajtószövetkezet (és nem a Budapesti Központi Sajtóvállalat r.-t ) üzletrészei az 1920. évi osztalékkal együtt, elismervény ellenébe« márc. 31-ig átvehetők a Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. 10— Elveszett egy két hónapos farkaskutya. Kéretik annak megtalálója, hogy azt Széchényi-utca 38. szám alatt, vagy a rendőrségen legyen szives bejelenteni. 1—t A következő gazdasági művek kaphatók az Egri Keresztény Sajtósíövetkezet könyvkereskedésében: Andrássovich G.: Házinyúltenyésztós és értékesítés. Balás K. és Winkler J.: Baromfibetegségek. Ber- nátsky J.: Szőlőim velés. Buchta Gy.: A gyümölcs és zöldségfélék értékesítése, eltartása és konzerválása. Cselkó J.: Takarmányozástan. Cselkó J.: A takarmányozás alapvonalai. Cserháti S.: Az istállótrágya. Czapáry B.: Zöldségtermesztés. Dorner B.: A burgonya termelése. Fend K.: Szőlő- művelés. Füredy L.: A len és kender termesztése és kidolgozása. Grabner E.:
