Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-06 / 53. szám
síiPBarawmaann r—ihtwibíiwiiiíi'i 11 yiimn ■■■niiiwi rrw iiiHiTnfnMiiOTBWiinfiffHwmssKOSSOKnumm Előfizetési dijak postai szállítással? Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Hegyed évre 120 «. - Egg bóra 40 ». POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BHEZNÄY IIÜ8E. Felelősszerkesztő: BHRSY KÁROLY dr. Szerkesztőség: £g<>r, Lie eme. kiadóhivatal i L ícenni agűmd?i Telefoa szám 11. mi wwyn min liwiiiiiiniiiii« mikor a fala omladozott, Elhordták mellőle a támasztékokat; elkoptatták az önzetlenséget, a vallásosságot, az áldozatos munkát, a köz szeretetét, a lelkek tisztaságát . . . Még nagy botorul mi magunk is segítettünk ostoba liberálizmusunkkal. Még a keresztények, a hazafiak is áskálták e védőgát tövét. És mikor jött a nemzetköziség, a hitetlenség szennyes áradata: bedöntötte ezt a védőgátat. Elárasztotta ezt a szegény országot rövid pár nap alatt. S rommá lett minden, amit ezer esztendő kitartó munkája teremtett; amelyet harminc nemzedék alkotott. Emlékezzünk csak vissza! A kereszténységet, a nemzeti érzést sárbatiporták. Hány száz becsületes ember halt meg rohamkés alatt, fegyvercső előtt, vagy kötélen csak azért, mert hithű volt, mert magyar volt! Hány intézményünk omlott össze, ment tönkre a mindenben kontár- kodó, de semmihez nem értő rémuralom alatt! Egész emberéletek becsületes munkájának gyümölcsei kerültek a bűzös iszapba, hogy patkányok dúskáljanak bennök. E szomorú időknek csak egy lehet a tanúlsága. Újra föl kell építenünk s a lehető legjobban megerősítenünk a keresztény nemzeti védőgátat, mely ezer éven át olyan jónak bizonyult. Föl kell építenünk, meg kell erősítenünk, mert ha még egyszer meggyöngül; ha még egyszer ledönti az istentagadó nemzetköziség: akkor már aligha bele nem fűlik szegény Magyarország az iszapba. minden héten kulturdélutání rendezett, amelyeknek a színvonala, bőséges tartalma elérte azt az eredményt, hogy ma a város legelső kulturtényezője az érseki rezidenciából irányítja a keresztényi közszeliemet. A vezetőség, a tisztikar ezzel nem elégedett meg, még szebb programmot dolgozott, ki ős hogy a vezető szerepet minden téren magához vegye, irodalmi és kultúr szakosztályt akar felállítani és a felolvasó esték rendezésével a legszélesebb társadalmi rétegek érdeklődését akarja felkelteni. Végül gondoskodni kíván a vezetőség arról is, hogy a Katii. Kört z anyagi viszonyokban is biztosítva lássa és egy gazdasági bizottságot állít fel. E terveket azonban ez a tisztikar már nem valósítja meg. Három év után lejárt a mandátuma és a mai közgyűlésen visszaadja megbízatását. Babocsay Sándor korára való hivatkozással már meg is vált az elnökségtől ős amit ő olyan erősen megalapozott, azt másnak a kezeire bízza, akinek a munkáját más természetű, de nem könnyebb akadályok fogják megnehezíteni. A közgyűlés tudja miről van szó, arról, hogy amit a hivatalos politika, a nemzetgyűlés, a kormány keresztülvinni nem tud, t. i. hogy a keresztény magyar- országnak a supremácia biztosítva legyen, ezt a társadalmi egyesületeknek, köztük a Katholikus Körnek kell kiküzdeni. A tisztikar felújításánál tehát kívánatos, hogy ez a szempont vezesse a közgyűlést és vegye fontolóra a hívatottságot, az erkölcsi, nemzeti ős személyi garanciákat. (Z) Kérelem Eger város polgárságához! A magyar nemzeti hadsereg a mi büszkeségünk, a mi reményünk. Ő íogja nekünk visszaszerezni ezeréves hazánkat. Ő fogja ismét becsültté 4* tiszteltté tenni a magyar nevet. Ő fogja lehetővé tenni, hogy becsületes munkánkkal ismét nyugodt 4s boldog életet biztosíthassunk magunknak, ő lógja újból kivívni helyünket az élet napos oldalán. Polgárok! Lelkűnkből lelkezett nemzeti hadseregünk iránt érzett tiszteletünknek és szeretetünk- wek minden kínálkozó alkalommal azzal adjunk kifejezést, hogy a katonai csapatok nemzeti lobogója előtt mindnyájan levett kalappal tisztelegjünk. Eger, 1921. március 6. H Területvédő Liga egri körének elnöksége. Posueriint me . . . (bi.) Egerváros polgársága egyik gondviselésszerű püspökével, gróf Eszter- házy Károllyal, karöltve, negyedkilométer hosszú, hatalmas védőgátat épített a város északi részén. Ennek a kétöles vastagságú falnak az volt a feladata, hogy a Bükkből esetleg lerohanó vízáradást fenntartsa és két, boltíves nyílásán csak annyi vizet eresszen be, amennyit a patak medre befogadni képes. Tizenegy évig épült ez a fal s mikor 1781-ben elkészült, felírták rá az Énekek Énekéből: Posuerunt me custodem. Idehelyeztek engem őrnek . . . És valóban őre lett városunknak ez a hatalmas építmény, amelynek jelentősége, fontos szerepe azonban feledésbe ment idővel. — ügy gondolkoztak a köny- nyeltnüek, hogy már nem jöhet reánk árvíz-veszély. Nem törődtek a fallal. Nem igen javították, de sőt a tövéhez hordott földet lassankint kiásták, termőföldjeikre terítették. . Igv múlt él majdnem száz esztendő, amikor 1878 ban, augusztus utolsó napján, ismét nagy vízár támadta a Posueruntot. És nem bírta ki. Alapjából fordította ki a rettenetes elem, amelynek piszkos áradata pár perc alatt elöntötte a várost. Rettenetes lön a pusztulás városszerte. Emberek, állatok fulladtak a szennyes vízbe. Házak dőltek össze. Becsületes munkával, hosszú élet szorgalmával szerzett vagyonok mentek tönkre. Milliókra ment a kár és Dobó városának kábúlt népe a bűzös iszapban gázolva mentegette azt a keveset, amit menthetett . . . Magyarországnak is volt egy ilyen Posueruntja. Árpád államalapító ösztöne, Szent István politikai bölcsessége építette föl harmadfél évszázad alatt. És erősítették a nagy uralkodók: Szt. László, Könyves Kálmán, III. és IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás. Erősítette az egész nemzet . . Ennek a védőgátnak neve volt: Kereszténység és nemzeti érzés. Ennek köszönhettük, hogy sikerűit túlélnünk a kunok és tatárok dulását, törökök uralmát, osztrákok átkát. Sajnos, idők folytán elfeledkeztünk arról, hogy milyen roppant jelentősége, milyen fontos szerepe van e ^|dőgálnak országunk életében. Nem j^mottuk, ha hámlott a vakolata; nem törődtünk vele, Három év a Kath, Kör életében. .... Alakult akkor, amidőn a liberális eszmék a Károlyi lobogója alatt a nemzet létalapját aláásták, amikor a keresztény magyarság minden legkisebb megmozdulására felzúdűlt a világ «szo- ciáídemokratizmusa*, amikor csaknem szégyen volt már a kereszténység mellett szint vallani. 1918. májusában eszmélni kezdett Eger keresztény társadalma s meglátva a veszélyt, amit — sajnos — már nem akadályozhatott meg, megalakította a Katholikus Kört. Nehéz viszonyok között küzdött is a célért ez a Kör s a keresztény társadalmi élet pezsgése megindult s a keresztény felfogás érvényesüléséért harcolt mindaddig, amig a forradalmak ellenséges tüze megállást nem erőszakolt rá. De csak megállott. A Kath. Kör elnöke, Babocsay Sándor, nem hagyta veszendőbe menni a megkezdett munkát. Az ö erős kitartása, szívós és abban az időben megokolt tartózkodása, amely a vörös reakció beavatkozását nem hívta ki, a Kört megmentette a szétszakadástól. A munka azonban a diktatúra bukása után som indulhatott meg, mert a román megszállás épen olyan tétlenségre kárhoztatott minden szervet, mint a megelőző rossz idők. Az érdemleges, a társadalom megmentésére és felrázására megkezdett tevékenység igy csak a múlt év ok tóbei’, novemberében kezdődött meg. A Kör vezetősége ettől az időtől kezdve csaknem HÍREK. Eger, 1921 március 5. Ä nyomdai és papiros árak utóbbi időben oly annyira megdrágultak, bogy a négyoldalas lapokat minden vidéki városban régóta két koronáért árulják, • Sajnos, mi sem maradhatunk meg a régi lapárak mellett. Bár őszintén fájlaljuk, vasárnaptól (márc. f-tól) kénytelenek vagyunk az Egri Népújság árát példányoukint két koronában megállapítani. Evvel tulajdonképen csak a vasárnapi — négyoldalas — lapárakat állandósítjuk. Eger, 1921. márc. 5-én. Äz «Egri Népújság» kiadóhivatala. P. Bangha Béla S. J. holnap, hétfőn d. u. érkezik Egerbe. Előadásaira, melyek hétfőn, kedden, szerdán d. u. V26-kor lesznek a ferencrendiek templomában, újból felhívjuk az egri férfiak figyelmét. Értesülésünk szerint P. Bangha az érsekfő- pásztor vendége lesz. Rz egri Katholikus Kör folyó évi március hó 6-án délután 4 órakor" tartja a kör helyiségében évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Jelentés a kör múlt évi működéséről. 2. Múlt évi zár szátnadás éö vagyonmérleg megvizsgálj sáről szóló számvizsgáló bizottsági jelentés fölött való határozat hozatal. 3. Folyó évi költségvetés megállapítása. 4, Számvizsgált» bizottság kiküldése. 5. Az alapszabályok 7. Ü. és 13. §§-nak módosítása. 6. Elnökség
