Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-05 / 52. szám
íi^aseiési díj»*. postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Neüjjpd évre 120 K. — Egg hórs 40 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BBEZNHY IMRE. Felelősszerkesztő: BARSY KÄBOLY dr. BwaaBBggwr-saa Szerkesztőség t Eger, Licecai«. áiüáöiiiTatáj! Líceumi nyomda. Telefoá 11. Á szabadság. (bi) Ki merné mondani, hogy a szabadság nem szép dolog? Ki merné azt állítani a XX. században, Iíojív a szabadságra nincs szűk-égé az emberiségnek, a ■épeknek, a nemzeteknek ? Ki vonná kétségbe, hogy az állami élet fejlesztéséhez szükségesek: a gyülekezési, a sajtó- és szólás-szabadság ? Bizonyára senki. Hiszen vérébe jutott a ma éló nemzedéknek, hogy szabadság nélkül nincs állami lét, nincs nemzeti eszme, nincs műveltség, nincs haladás . . . Pedig a szabadság egymagában véve nem államfentartó erő. Csak abban az esetben lesz azzá, ha az emberekben, a ■emzet nagy testében megvan hozzá az érettség; ha megvan a képesség, hogy a szabadsággal élni tudjon. ' Sajnos, mutálunk még mindig nem érett meg a helyzet arra, hogy teljes elfogulatlansággal tudnának és akarnának beszélni a szabadságról. Különösen nem akarják megérteni az igazi szabadság fogalmát azok, akik mindig az «elnyomatásról«, a «rabszolgaságról« beszélnek, írnak, cikkeznek.Szomorúan igazolja ezt a mostani nyomdász-sztrájk is. Népszaváéit unos-untig hangoztatják, hogy a munkásoknak szabadság, függetlenség kell. Ezt követelik, harsogják, fu- volázzák minden hangnemben s ugyanakkor ők maguk hajtják rabigába azokat a munkásokat, akik — nem szoliáldemok- Faták. A bizalmi rendszer követelése ugyanis azt jelenti: Ne kapjon munkát, ne ehessen kenyeret — bármily derék, józan, becsületes szakképzett is egyébként — az a munkás, aki nem tagja az ő szakszervezetüknek. Az ilyen ember családjával együtt lerongyolódhat, összefagyhat, éhezhet, sőt elpusztulhat; csupán azért mert nem — szociáldemokrata. Hol itt a szabadság? Tehát csak annak jut kenyér, annak tessz ruhája és meleg szobája, — aki az ® politikai pártjukhoz tartozik. Minden más véleményű munkás pusztuljon el, mert ■álunk — szabadság vagyon. Semmi más újságot ki ne szedhessenek, csak azt, amelyben ők hirdetik «világmegváltó» esz máikét, mert nálunk — szabadság vau. Mintha Csak a gyászos Károlyi-kor elevenednék föl, amikor semmi jogot nem hagytak meg a munkaadók, a gyárosok kezében. Mintha csak újra akarnák kezdeni azt a játékot, amely az őrvénybe, sodort bennünket. ... És erre a sztrájkra azt mondja a munkásság, hogy «csak bérharc és távol vau tőle minden politikai vonatkozás....» Ha a bizalmir&ndszer — különösen a szociáldemokraták kezében — nem politizálás, akkor igazán nem tudjuk, mi a politika. És ha őszerintük ez a szabadság a nem-demokrata munkásnak és munkaadónak, akkor nem tudjuk, hogy mi az — elnyomatás. Tavasz van. Március. A szabadság hónapja . . . Miért no lehetne tehát kizárni a munkából s megakadályozni a munkában azt, akinek más a politikai felfogása? Miért ne lehetne meg is verni, agyon is ütni?- Hiszen boldogan halhat meg: a szabadság nevében és cégére alatt éheztetik, vagy ütik agyon. Mit tárgyal a nemzetgyüiés? fiz italmérésről *) szőlő törvényjavaslat nagyjában az 1888. évi XXXV. és az 1892. évi XXV. t. c. alapján a mai viszonyoknak és követeimé nyéknek megfelelően szabályozza az ital- mérési jogot. A javaslat figyelemmel van elsősorban arra a szomorú Itapasztalatra, melyet a múltban szereztünk, hogy egyes lelkiismeretlenek nagyon ügyesen kihasználták a korcsmákat ős egyéb italmérésre engedélyezett helyiségeket a lólekrontásra, a testi méreg mellett lelki mérget is adtak ; állam, társadalom, vallás ellenes izgatások szabadon folytak. Ezért a javaslat szerint italmérési engedélyt nem kaphatnak azok, akik, vagy akiknek családtagjaik erkölcsileg, vagy állami és társadalmi szempontból megbízhatatlanok. Ebből a szempontból az eddig kiadott engedélyeket a pónzügyigazgatóságok felül fogják vizsgálni és mindazoktól, akik a kommunizmusban resztvettek, vagy üzletükben ilyen politikai izgatásokat lehetővé tettek, az engedélyeket vissza fogják vonni. A közönség szolgáltasson ezekről adatokat a pénzügyigazgatóságnak. Az állam ezen törvénnyel lehetővé akarja tenni, hogy az italmérési engedély- lyel üzlethez és megélhetéshez juttasson olyanokat, akik máskép nem tudnának megélni. Eddig az italmérési engedélyek nagy részét zsidók kapták, mintegy állami segítséggel tenyésztették őket, pedig elég élelmesek arra, hogy máskép is meg tudjanak élni. A jelen törvényjavaslat minden megüresedő italmérési .engedélyt első sorban a hadi rokkantak, hadi özvegyek, hadi árvák, és a világháború által leginkább sújtottaknak akarja adni. Az állam ezzel is tartozását akarja leróni azokkal szemben, akik érte szenvedtek. Kimondja a javaslat, hogy egy kézben, vagy egy családban csak egy engedély lehet. Az iszákosság és részegség apasztására a törvény szerint nem adható ; korlátlan pálinkamérés, hanem csak kor- 1 látóit és attól a korcsrnárostó), vagy enge- i dólyestől elveszik az engedélyt, akit há- j romszor elitéltek azérí, hogy szántszán- I dákkal lerészegitette a vendégét. Én azt szerettem volna, ha a Dániában érvényes törvényt fogadjuk el, mely szerint meg- i büntetik azt a korcsmárosí vagy engedő- i lyest, akinek üzletéből részeg ember jön ki. A szesznek nagyban való kereskedéséhez illetve közvetítéséhez is engedély szükséges. Ezt ki akarta a javaslat tér- j jeszteni a borral, musttal, sörrel nagyban j való kereskedésre is, de a bizottság oda j módosította, hogy ezt csak igazolványhoz j köti, melyet előzetesen a pénzügyigazga- | tóságnak be kell mutatni, de borhamisilás miatt, vagy bűntett, nyereségvágyból elkö- ! vetett vétség miatt ez igazolványtól meg- j fosztható a bornagykereskedő. Elrendeli i még a törvény, hogy ezek a nagykert*. | kedők vagy közvetítők rendes kereskedelmi könyvet vezessenek a forgalom ről- Igy akarja a törvény a galiciai tisztességtelen elemeket a borkereskedelemből kizárni. Az italmérési üzleteknek templomoktól stb. távolságát ezentúl nem a törvény- hatósági szabályrendelet, hanem ezen törvény végrehajtási utasításában a miniszter állapítja meg. A gyógyszertárak pálinka kimérését (elárusitását) nem gyakorolhatják. Á bortermelők nagyban az eddigi | 50 liter helyett már 25 literen felül adhaí- I nak el bort, arra is kaphatnak engedélyt, ! hogy kis mértékben, álló vendégeknek | poharazásra, utcára való kimérésre adhat- | ják el boraikat. Fentartja ez a javaslat azt az intézi kedést, hogy a korlátlan kimérési üzleteket meghatározott létszámhoz köti városonkint és falunkint, melynek emelését vagy a pasztáiét a pénzügyminiszternél a község elöljárósága véleményez. A korlátolt kimér, si helyek engedélyezését a törvény a köz- szüksógáettől teszi függővé, de a miniszter szükség esetén erre nézve is tilalmat adhat. Majd arról is intézkedik a javaslat, hogy új engedélyek alapján a folyamodók közül kiknek van elsőbbségük: szállodák, szövetkezetek, rokkantak, hadi özvegyek, hadi árvák, stb. Az engedély megvonás esetei közé felvette a törvény azt az esetet, ha az engedély-illetéket felszólításra sem fizeti be az illető. Végűi az engedélyilletékeket és a különböző esetekre szóló bírság és büntető tételeket állapítja meg a törvény a mai pénzértéknek megfelelően magas összegben. * Az «Italmérésről» szóló törvényjavaslat tárgyalásánál — mint lapunkban közöltük — Dr. Nagy János nagyszabású beszédben fejtette ki álláspontját, több módosítást és javaslatot terjesztve elő. Javaslatai közül a nemzetgyűlés a következőket fogadta el: 1) hogy vasárnap pálinkát, égetett szeszt kimérni tilos; bori, sört dőli 12 órától este 10-ig szabad kimérni, 2) 14 éven aluli gyermekeknek ital- mérésekben, ezek udvarán, vagy előttük az utcán tartózkodni és ácsorogni tilo*, 3) újabb engedélyek csak akkor adhatók ki, ha az italmérési üzlet templomtól, iskolától, temetőtől legalább 200 méterre van, 4) hogy a belügyminiszter utasítsa a törvényhatóságokat, hogy három hó alatt új szabályrendeletet készítsenek az r-al- mérési helyisépekre, 5) hogy 10 koronán, túl korcsmái hitel nem pörölhotő. A Városi Villamostelepről, A világitó anyagokban a háború alatt beállott hiány a villamostelep áramfogyasztó közönségét annyira megnövelte, hogy a meglévő vezetékhálózat helyenként túlterhelt. így a terhelési súlypontok eltolódtak, s az egyébként is tönkreme t vezetek tartó faoszlopok nemcsak az álra- láuos javítást, hanem a hálózat teljes átalakítását tették szükségessé. Az újjáépítés munkájába legnagyobb takarékosság eivét szem előtt tartva, saját személyzetével végeztette a villamostelep,
