Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-04 / 51. szám
tanánk, ha a zene kulturális jelentőségét akarnék feszegetni. Felismerték ezt az összes müveit nemzetek és pl. Németorr.r-zágban, Csehországban, a legkisebb faluban is virágzanak a zeneegyletek, melyeken a karénektől az orchesztrális muzsikáig minden zenefajt lelkesedéssel, kedvvel művelnek. A háborúban gyakran volt alkalmunk összehasonlítani a magyar és külföldi muzsikalitást. A gyö nyörü magyar hallgató, a vért pezsditó I magyar csárdás üvöltéssé fajult a magyar baka ajkán, viszont ha S—4 horvát, cseh, osztrák, lengyel katona összekerültek, bá- ! nstukát, vagy örömüket elnóiázták, már ; összhangban énekeltek. Amig a zene csak egyesek, csak a | kiváltságosak kedves időtöltése, addig aem töltheti be azt a kulturális szerepet, melyet be kell töltenie. Egy 30 ezer lakosú városban, mint Eger, virágzó zeneéletnek kellene lenni. Ezzel nem azt mondjuk, hogy máról holnapra mindenkit zeneéríövé kell formálnunk, hanem igenis azt, hogy lassaykint mindenkit — s itt elsősorban az iskola nevelő munkájára gondolunk — mindenkit el kell látnunk az elemi zeneismeretekkel, a lelkeket fogékonnyá kell tennünk a zene megértésére és élvezésére. Messze vinne tárgyunktól, ha annak fejtegetésébe bo- •sájtkoznánk, miképon gondoljuk ezt keresztülvihetőnek. Tagadhatatlan tény, hogy inaga az intelligencia is képzésre szorul. Az intelligens elemnek fogékonysággal kell bírnia a magasabb zene iránt. Mert az, hogy elmegyünk egy zeneegyleti hangversenyre s azt látszólagos figyelemmel, vagy pláne barátságos csevegés közben végig üljük, még nem mutat zenei intelligenciára. A zenepártolásnak az áldozatkészségben is meg kell nyilvánulnia. Pénz nélkül még zenekultúrát sem lehet cúnálni. Városunk egy-két nagyja megértette azt, és sietett adományaival előmozdítani a nemes •élt. Tessék a példát követni! Adjon ki-ki tehetsége szerint, tessék belépni a zsenge korát élő Zeneegyletbe! Viszont a Zeneegylet tevékenységének nem szabad kizárólag zenedarabok előadására szorítkoznia. A zeneestélyeket gyakoriabbakká téve, össze kell kapcsolni zenetörténeti előadásokkal, egyes nagy zeneszerzők munkásságának ismertetésével, világhirű kompozíciók interpretálásával. Lehetetlen, hogy az intelligens elem ne legyen ezek iránt fogékony. Az igy megkezdett intenzív munka aztán éreztetni lógja hatását szélesebb körben s megveti alapját városunk széles rétegekre terjedő, nem külsőségekben mutatkozó egészséges zenei életének. Ének a Moziról. Mottó: Nem bántani akarok, csak tanácsot adni. Közismert dolog, hogy a Széchenyi- ntcai «Uránia« mozi JSger Közönségének igen kedves szórakozó helye. Magam is csak a legnagyobb elismerés hangján nyi- latkozhatom az egri moziról, azonban még sem hagyhatok emlités nélkül egyes dolgokat, miket ott tapasztaltain. Ilyen -elsősorban a helyiségek szel- lőzetlen volta. A második, de különösen a harmadik előadás vege felé oly rossz levegő van ott, hogy az emeleten levők szinte szédelegnek tőle. Több levegőt kérünk ; elvégre nem mindenki tudja magát oxigénfejlesztő készülékkel ellátni. Nem irom alá az ottani vezetőségnek azt a nézetét sem, hogy a közönséget szolgálja akkor, amikor pótszékekkel rakja tele a páholyokat, az utakat s különösen a kijáratokat. Tűzvész esetén nem szeretnék benn égni. A rendőrség nézzen utána, hogy a megengedettnél több szék ne legyen található a nézőtéren. Kérjük az Uránia vezetőségét, hogy a nézőtéren ne tűrjön senkit sem kalav- han. Elvégre a népet nevelni kell. EGRI NÉPÚJSÁG. A Moziból kitődulő közönséget az utcán, éppen a kapuban, egész tömege várja a bámulóknak és pereceseknek. Ezek onnan föltétlenül eltávolítandók volnának. HÍREK. Eger, 1921 március 3. Okolicsányi László dr., a kápolnai kerület volt országgyűlési képviselője, a Területvédő Liga országos szervezetének alelnöke, folyó hó 4-én pénteken délután városunkba érkezik a Tevel egri körének vasárnap délelőtt 11 órakor tartandó közgyűlésére, ahol a Liga múlt évi működé-, séről tájékoztatja a közönséget. A Liga ügyének ez a fáradhatatlan katonája itt tartózkodásának napját arra használja fel, hogy a területi integritásról előadásokat tartson. Szombaton délelőtt 11 órakor a főgimnázium és főreáliskola tanulóinak, délután J/a5 órakor a falusi nép leendő vezetőinek: a teológusoknak, jegyzőgyakornokoknak és tanítóképzői tanulóknak tart előadást a főgimnázium tornatermében, — vasárnap délután 5 órakor pedig az angolkisasszonyok növendékeinek az intézet dísztermében. A tanulságos előadások iránt nagy az érdeklődés. Az Olaszországban elte letett magyar hősök sírjainak gondozása. Mint ismeretes, a «Háborúban Elesett Olasz Katonák Anyáinak és Özvegyeinek Egyesülete» készséggel vállalta, hogy az Olaszországban elesett magyar hősök sírjait felkutatja, nyilvántartásba veszi és méltó kegyelettel gondozza oly módon, hogy minden, Olaszországban elesett magyar katona sírját valamelyik olasz hadiözvegy, vagy fiát gyászoló anya gondozásába veszi. — így vált lehetővé, hogy dicsőséges halált halt hőseink idegenben hantolt sirjai a nemesen érző olasz anyák és hadiözvegyek szeretetteljes gondozásába kerülnek. E törekvés támogatása céljából a Hevesmegyei és Egervidéki Jót. Nőegylet elnöksége felkéri a magyar elesett hősök hozzátartozóit, hogy közöljék az elnökséggel a drága halót,taikról tudott összes adatokat, s ha talán még az élők között hiszik, közöljék eltűnésük, fogságbajutásuk körülményeit, minden adatot, amit csak tudnak, hogy ezek alapján Olaszország- ban a tudakozódás megkezdhető legyen. Isaák Gyuláné, nőegyieti elnök. A Katolikus Legényegylet vasárnapi műsoros kuhurdélutánján Trak Géza h. polgármester tart előadást a szabadkőművességről. Az érdekesnek ígérkező előadásra már most is felhívjuk a közönség figyelmét. Művészcst Pétervásárán. Március 8-ikán este vidéki ének- és zeneművészek, továbbá dalköltők közreműködésével jó- tókonycélú művószestély lesz Pétervásárán. Tekintettel a nemes, hazfias célra, az illusztris szereplők sokatigérő előadása elé Pétervására és Pétorvásár környékének lakossága óriási érdelődéssel tekint. Az Egri Koszorús Dalkör f. hő 4-éu, pénteken, este 6 órakor próbát tart. Kérjük a dalkör valamennyi tagjának pontos megjelenését, amennyiben igen fontos megbeszélésről lesz sző. Elnökség. A falu tájékoztató irodája. Régi hiányt van hivatva pótolni a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete által most felállított »a falu tájékoztató irodája.«: Nem mintha ilyen és hasonló célú vállalkozások a múltban nem működtek volna, azonban ezek többé-kevésbbé a magánvállalkozásokkal együtt járó profithajszoláson épültek fel, a legtöbb esetben megbízhatatlanok voltak és a hiszékeny falusi nép kihasználásából tartották fenn magukat s mert hiányzott az erkölcsi alap, rövid élet utján elsorvadtak. A Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete az ő hatalmas alapjára építette fel a falu tájékoztató irodáját és programmja a legmélyebb szociális érzékből falad. A magyar jegyzői kar önmagának és a vezetése alatt álló népének segítségére alkotta meg ez intézményt, az ő közvetlen felügyelete alatt tartja és igy már összetételében is biztosítja azt a közcélt, melynek szolgálatába állította. Célja ezen intézménynek, hogy az irodához akár személyesen, akár levélben fordulók ügyesbajos dolgaiban a hatóságoknál, a bíróságoknál eljárjon; megbízható jogi tanácsadókról gondoskodjék, a betegeknek megbízható orvost ajánljon, a kórházakba való felvételeknél segédkezzék, az elhelyező vállalatokkal, altruisztikus irányú intézetekkel való összeköttetései által a fővárosban alkalmazást keserű falusi ifjakat és leányokat, munkásokat védelmébe vegye, elhelyezze a falvak mezőgazdasági és ipari termény- és állami feleslegeit, beszerezze at falusi közönség mezőgazdasági és egyéb szükségleteit, a falusi közönség budapesti vásárlásait, rendeléseit elküldés előtt a cégnél felülvizsgálja, stb. stb. Értékűen és eredményben kiszámíthatatlan megtakarítást jelent tehát a falusi embernek, ha tudja, hogy van a fővárosban egy olya» intézmény, amely az ő dolgát ott becsületesen és jó elintézi. A falu tájékoztató irodájának hivatalos helyisége Budapesten, VI, Vilmos esászár-ut 25. szán alatt van. Az Egri keresztéiig .sajtószövetkezet könyvkereskedésében kapható Vendel János S. J.: A limpiasi csodás feszület. Ugyancsak kaphatók a csodás feszület ké- pecskéi különféle nagyságban. Pincefelvételek. Holnap, szombaton, a Kiskőporoson és Ecsórben lévő pincéket veszik fel. A gazdáknak ott kell lenniök a pincéknél. Országos vásár Mezőkőveseen. A mezŐKÖvesdi Szent József napi vásárt márc. 14-én tartják meg, melyre vészmoa- tes helyről mindenféle állat korlátlaa mennyiségben felhajtható. Elveszett Érsek utcától az Újvilág utcáig egy fehér madeira kézimunka-párna. Becsületes megtaláló a Adriai Biztosítóba jutassa, ahol kellő jutalomban részesül. 1—1 Mértékhiteiesítés. Az egri állaim mértékhitelesítő hivatal felhívja Eger r. t. város területén mindazon lakókat, kik az alább megnevezett mértékek bármelyikével rendelkeznek, s azokat akár nyílt iparüzletben, akár azon kivűl adás-vételnél mérésre használják, hogy nevüket, foglalkozásukat és lakcímüket, továbbá mértékeik fajtáját és mennyiségét a fenti hivatalnál — Szvoróuyi u. 17. sz. — irás- ban jelentsék be (bélyegmentes) 14 nap alatt. Az ilymódon jelentkezett felek mértékeinek megvizsgálására egy határozott időpont fog megállapíitatni, melyről a fél értesítve is lesz. Azok részére viszont, kik a jelentkezéseket elmulasztják, — a hivatalnak nem lesz módjában határnapot kijelölni, s igy esetleg kénytelenek lesznek mértékeikkel többször megjelenni anélkül, hogy sorra kerülnének. A 14 napon túl jelentkezetteket a munkatervbe venni szinté» nem lehet már. Időszakos hitelesítésre kötelezett mértékek : hosszúság és vastagság mérők, fo- lyadékmórtékek, tejeskannák, száraz tárgyak mérésére szolgáló ürmértékek, súlyok, mérlegek, billenő és önműködő mérlegek, szekér- és vaggonmérlegek, gázmérő órák, bérkocsi taxaméterek. Hitelesítésre nem kötelezettek: a már egyszer hitelesített üvegmértékek és mérőeszközök, cukor-, szesz-, és hőfokmérők. Úgyszintén az elektromos fogyasztás- mérők sem kerülnek ez alkalommal hitelesítés alá. Csalhatatlan jelek. Gyermekkorom óta figyelek egy, hajdan jól öltözött bácsit. Mindig feketében, kemény kalappal járt. Azóta zöldes szürke lett a hosszá kabát, puha lett a kalap és puha lett » patkós sarok kopogása, ami pedig valamikor ritmust adott még az előtte vagy mögötte levők lépéseinek is.