Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-04 / 51. szám

tanánk, ha a zene kulturális jelentőségét akarnék feszegetni. Felismerték ezt az összes müveit nemzetek és pl. Németor­r.r-zágban, Csehországban, a legkisebb faluban is virágzanak a zeneegyletek, me­lyeken a karénektől az orchesztrális muzsikáig minden zenefajt lelkesedéssel, kedvvel művelnek. A háborúban gyak­ran volt alkalmunk összehasonlítani a magyar és külföldi muzsikalitást. A gyö nyörü magyar hallgató, a vért pezsditó I magyar csárdás üvöltéssé fajult a magyar baka ajkán, viszont ha S—4 horvát, cseh, osztrák, lengyel katona összekerültek, bá- ! nstukát, vagy örömüket elnóiázták, már ; összhangban énekeltek. Amig a zene csak egyesek, csak a | kiváltságosak kedves időtöltése, addig aem töltheti be azt a kulturális szerepet, melyet be kell töltenie. Egy 30 ezer lakosú városban, mint Eger, virágzó zeneéletnek kellene lenni. Ezzel nem azt mondjuk, hogy máról hol­napra mindenkit zeneéríövé kell formál­nunk, hanem igenis azt, hogy lassaykint mindenkit — s itt elsősorban az iskola nevelő munkájára gondolunk — mindenkit el kell látnunk az elemi zeneismeretekkel, a lelkeket fogékonnyá kell tennünk a zene megértésére és élvezésére. Messze vinne tárgyunktól, ha annak fejtegetésébe bo- •sájtkoznánk, miképon gondoljuk ezt keresztülvihetőnek. Tagadhatatlan tény, hogy inaga az intelligencia is képzésre szorul. Az intelli­gens elemnek fogékonysággal kell bírnia a magasabb zene iránt. Mert az, hogy elmegyünk egy zeneegyleti hangversenyre s azt látszólagos figyelemmel, vagy pláne barátságos csevegés közben végig üljük, még nem mutat zenei intelligenciára. A zenepártolásnak az áldozatkészség­ben is meg kell nyilvánulnia. Pénz nélkül még zenekultúrát sem lehet cúnálni. Vá­rosunk egy-két nagyja megértette azt, és sietett adományaival előmozdítani a nemes •élt. Tessék a példát követni! Adjon ki-ki tehetsége szerint, tessék belépni a zsenge korát élő Zeneegyletbe! Viszont a Zeneegylet tevékenységé­nek nem szabad kizárólag zenedarabok előadására szorítkoznia. A zeneestélyeket gyakoriabbakká téve, össze kell kapcsolni zenetörténeti előadásokkal, egyes nagy ze­neszerzők munkásságának ismertetésével, világhirű kompozíciók interpretálásával. Lehetetlen, hogy az intelligens elem ne legyen ezek iránt fogékony. Az igy megkezdett intenzív munka aztán éreztetni lógja hatását szélesebb körben s meg­veti alapját városunk széles rétegekre ter­jedő, nem külsőségekben mutatkozó egész­séges zenei életének. Ének a Moziról. Mottó: Nem bántani akarok, csak tanácsot adni. Közismert dolog, hogy a Széchenyi- ntcai «Uránia« mozi JSger Közönségének igen kedves szórakozó helye. Magam is csak a legnagyobb elismerés hangján nyi- latkozhatom az egri moziról, azonban még sem hagyhatok emlités nélkül egyes dolgokat, miket ott tapasztaltain. Ilyen -elsősorban a helyiségek szel- lőzetlen volta. A második, de különösen a harmadik előadás vege felé oly rossz le­vegő van ott, hogy az emeleten levők szinte szédelegnek tőle. Több levegőt ké­rünk ; elvégre nem mindenki tudja magát oxigénfejlesztő készülékkel ellátni. Nem irom alá az ottani vezetőségnek azt a nézetét sem, hogy a közönséget szolgálja akkor, amikor pótszékekkel rakja tele a páholyokat, az utakat s különösen a kijáratokat. Tűzvész esetén nem szeret­nék benn égni. A rendőrség nézzen utána, hogy a megengedettnél több szék ne le­gyen található a nézőtéren. Kérjük az Uránia vezetőségét, hogy a nézőtéren ne tűrjön senkit sem kalav- han. Elvégre a népet nevelni kell. EGRI NÉPÚJSÁG. A Moziból kitődulő közönséget az utcán, éppen a kapuban, egész tömege várja a bámulóknak és pereceseknek. Ezek onnan föltétlenül eltávolítandók volnának. HÍREK. Eger, 1921 március 3. Okolicsányi László dr., a kápolnai kerület volt országgyűlési képviselője, a Területvédő Liga országos szervezetének alelnöke, folyó hó 4-én pénteken délután városunkba érkezik a Tevel egri körének vasárnap délelőtt 11 órakor tartandó köz­gyűlésére, ahol a Liga múlt évi működé-, séről tájékoztatja a közönséget. A Liga ügyének ez a fáradhatatlan katonája itt tartózkodásának napját arra használja fel, hogy a területi integritásról előadásokat tartson. Szombaton délelőtt 11 órakor a főgimnázium és főreáliskola tanulóinak, délután J/a5 órakor a falusi nép leendő vezetőinek: a teológusoknak, jegyzőgya­kornokoknak és tanítóképzői tanulóknak tart előadást a főgimnázium tornatermé­ben, — vasárnap délután 5 órakor pedig az angolkisasszonyok növendékeinek az intézet dísztermében. A tanulságos előadá­sok iránt nagy az érdeklődés. Az Olaszországban elte letett ma­gyar hősök sírjainak gondozása. Mint ismeretes, a «Háborúban Elesett Olasz Katonák Anyáinak és Özvegyeinek Egye­sülete» készséggel vállalta, hogy az Olasz­országban elesett magyar hősök sírjait felkutatja, nyilvántartásba veszi és méltó kegyelettel gondozza oly módon, hogy minden, Olaszországban elesett magyar katona sírját valamelyik olasz hadiözvegy, vagy fiát gyászoló anya gondozásába veszi. — így vált lehetővé, hogy dicsősé­ges halált halt hőseink idegenben hantolt sirjai a nemesen érző olasz anyák és hadiözvegyek szeretetteljes gondozásába kerülnek. E törekvés támogatása céljából a Hevesmegyei és Egervidéki Jót. Nőegylet elnöksége felkéri a magyar elesett hősök hozzátartozóit, hogy közöljék az elnökség­gel a drága halót,taikról tudott összes ada­tokat, s ha talán még az élők között hi­szik, közöljék eltűnésük, fogságbajutásuk körülményeit, minden adatot, amit csak tudnak, hogy ezek alapján Olaszország- ban a tudakozódás megkezdhető legyen. Isaák Gyuláné, nőegyieti elnök. A Katolikus Legényegylet vasárnapi műsoros kuhurdélutánján Trak Géza h. polgármester tart előadást a szabadkő­művességről. Az érdekesnek ígérkező elő­adásra már most is felhívjuk a közönség figyelmét. Művészcst Pétervásárán. Március 8-ikán este vidéki ének- és zeneművészek, továbbá dalköltők közreműködésével jó- tókonycélú művószestély lesz Pétervásá­rán. Tekintettel a nemes, hazfias célra, az illusztris szereplők sokatigérő előadása elé Pétervására és Pétorvásár környéké­nek lakossága óriási érdelődéssel tekint. Az Egri Koszorús Dalkör f. hő 4-éu, pénteken, este 6 órakor próbát tart. Kér­jük a dalkör valamennyi tagjának pontos megjelenését, amennyiben igen fontos meg­beszélésről lesz sző. Elnökség. A falu tájékoztató irodája. Régi hiányt van hivatva pótolni a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete által most felállított »a falu tájékoztató irodája.«: Nem mintha ilyen és hasonló célú vállalkozások a múltban nem működtek volna, azonban ezek többé-kevésbbé a magánvállalkozá­sokkal együtt járó profithajszoláson épül­tek fel, a legtöbb esetben megbízhatatlanok voltak és a hiszékeny falusi nép kihasz­nálásából tartották fenn magukat s mert hiányzott az erkölcsi alap, rövid élet utján elsorvadtak. A Jegyzők Országos Árva­ház Egyesülete az ő hatalmas alapjára építette fel a falu tájékoztató irodáját és programmja a legmélyebb szociális érzék­ből falad. A magyar jegyzői kar önma­gának és a vezetése alatt álló népének segítségére alkotta meg ez intézményt, az ő közvetlen felügyelete alatt tartja és igy már összetételében is biztosítja azt a köz­célt, melynek szolgálatába állította. Célja ezen intézménynek, hogy az irodához akár személyesen, akár levélben fordulók ügyes­bajos dolgaiban a hatóságoknál, a bíró­ságoknál eljárjon; megbízható jogi tanács­adókról gondoskodjék, a betegeknek meg­bízható orvost ajánljon, a kórházakba való felvételeknél segédkezzék, az elhelyező vállalatokkal, altruisztikus irányú intéze­tekkel való összeköttetései által a főváros­ban alkalmazást keserű falusi ifjakat és leányokat, munkásokat védelmébe vegye, elhelyezze a falvak mezőgazdasági és ipari termény- és állami feleslegeit, beszerezze at falusi közönség mezőgazdasági és egyéb szükségleteit, a falusi közönség budapesti vásárlásait, rendeléseit elküldés előtt a cégnél felülvizsgálja, stb. stb. Értékűen és eredményben kiszámíthatatlan megtakarí­tást jelent tehát a falusi embernek, ha tudja, hogy van a fővárosban egy olya» intézmény, amely az ő dolgát ott becsü­letesen és jó elintézi. A falu tájékoztató irodájának hivatalos helyisége Buda­pesten, VI, Vilmos esászár-ut 25. szán alatt van. Az Egri keresztéiig .sajtószövetke­zet könyvkereskedésében kapható Vendel János S. J.: A limpiasi csodás feszület. Ugyancsak kaphatók a csodás feszület ké- pecskéi különféle nagyságban. Pincefelvételek. Holnap, szombaton, a Kiskőporoson és Ecsórben lévő pincéket veszik fel. A gazdáknak ott kell lenniök a pincéknél. Országos vásár Mezőkőveseen. A mezŐKÖvesdi Szent József napi vásárt márc. 14-én tartják meg, melyre vészmoa- tes helyről mindenféle állat korlátlaa mennyiségben felhajtható. Elveszett Érsek utcától az Újvilág utcáig egy fehér madeira kézimunka-pár­na. Becsületes megtaláló a Adriai Bizto­sítóba jutassa, ahol kellő jutalomban ré­szesül. 1—1 Mértékhiteiesítés. Az egri állaim mértékhitelesítő hivatal felhívja Eger r. t. város területén mindazon lakókat, kik az alább megnevezett mértékek bármelyiké­vel rendelkeznek, s azokat akár nyílt ipar­üzletben, akár azon kivűl adás-vételnél mérésre használják, hogy nevüket, fog­lalkozásukat és lakcímüket, továbbá mér­tékeik fajtáját és mennyiségét a fenti hi­vatalnál — Szvoróuyi u. 17. sz. — irás- ban jelentsék be (bélyegmentes) 14 nap alatt. Az ilymódon jelentkezett felek mér­tékeinek megvizsgálására egy határozott időpont fog megállapíitatni, melyről a fél értesítve is lesz. Azok részére viszont, kik a jelent­kezéseket elmulasztják, — a hivatalnak nem lesz módjában határnapot kijelölni, s igy esetleg kénytelenek lesznek mérté­keikkel többször megjelenni anélkül, hogy sorra kerülnének. A 14 napon túl jelent­kezetteket a munkatervbe venni szinté» nem lehet már. Időszakos hitelesítésre kötelezett mér­tékek : hosszúság és vastagság mérők, fo- lyadékmórtékek, tejeskannák, száraz tár­gyak mérésére szolgáló ürmértékek, súlyok, mérlegek, billenő és önműködő mérlegek, szekér- és vaggonmérlegek, gázmérő órák, bérkocsi taxaméterek. Hitelesítésre nem kötelezettek: a már egyszer hitelesített üvegmértékek és mérő­eszközök, cukor-, szesz-, és hőfokmérők. Úgyszintén az elektromos fogyasztás- mérők sem kerülnek ez alkalommal hite­lesítés alá. Csalhatatlan jelek. Gyermekkorom óta figyelek egy, hajdan jól öltözött bá­csit. Mindig feketében, kemény kalappal járt. Azóta zöldes szürke lett a hosszá kabát, puha lett a kalap és puha lett » patkós sarok kopogása, ami pedig vala­mikor ritmust adott még az előtte vagy mögötte levők lépéseinek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom