Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-01 / 48. szám

Eger, 1921. Március 1. Kedd. XXVIII. évi 48. sz. %ai hétköznap 1 K, vasír is ünnepnap 2 K. Előfizetési dijak postai szállítással! I POLITIKAI N Ä P I L Ä P Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el I Kííjsíd évre 90 K> — Égi) hón 30 K. I ’ eleiős síEíkejztő i *-SPSJ) íiáföig > ** Szerkesztőség i Eger, Licenra, kiadóhivatal j líceumi uyomdn. Telefon sxám II, A nemzet képe. IV. Feltámadás vagy halál? «A keresztény hit által megtisztult erkölcs a népek számára a legbiztosabb alap.» Hirdette a legnagyobb magyar. A nagy összeomlásból felébredve, a nem­zet ösztöne ezt a gondolatot ragadta meg, mikor állami életének berendezését, poii tikáját a keresztény eszményre állította. Nem jelent ez felekezeíieskedést, vallás és politika összekeverését, nem jelent anti­szemitizmust, hanem egyszerűen az erköl­csi szempontoknak a bevitelét a nemzet életének minden részébe, az erkölcsi érzé­ketlenségnek és a nyomában járó züllesztő és bomlasztó erőknek a kiküszöbölését a közélet minden vonatkozásából. Hogy az egészből csak jelszó lett, az nem a keresztény erkölcsnek, nem az el­és felismert eszménynek, hanem a nemzet­nek a veszedelme. ügy jártunk vele, mint a cigány, akivel libát küldtek, de útközben megette és azzal nyugtatta meg a címzettet, hogy bent van a kisérő levélben a liba. A ki­sérő jelszóban hagyták meg sokan a ke­resztény eszményt és ennek fedezete mel­lett folyt a munka ép úgy, mint a legjel­legzetesebb zsidó-liberális korban. A cinikus mosolyt a halál vigyorgá sától csak egy árnyalat választja el. Tehát nem lehet cinikus mosollyal elintézni a keresztény «kurzust.» Vagy megvan még legalább csirájában a nemzet minden tag­jában az erkölcsi érzék és vonzódni fog a felismert eszmény után és megvalósítá­sán mindenki komolyan dolgozik, akkor lehet még remélnünk; vagy pedig az er­kölcsi érzék inár teljesen kiveszett, a szó eszme nélkül maradt és mindenki csak az eszme pajzsa mögül lesi a sült galambot, de az eszméért senkisem áldoz, annak megvalósításán senkisem dolgozik, első sorban természetesen kiki a maga életé­ben, akkor a helyzet ránk nézve olyan, mintha a lábadozó beteg előbbi súlyos betegségébe visszaesik. Csak a halál kö- vetkezhetik. Dr. Nagy János. HÍREK. Eger, 1921 február 28. Áthelyezés. Winkler Szilárd vezérkari őrnagyot, az egyesületek által jól ismert szónokot, Egerből Kaposvárra helyezték. A kiválóan kép­zett katonát nemcsak bajtársai, de a legszélesebb polgári !ársadalom is nehéz s; ívvel bocsájtja el uj állomáshelyére, ahol őt érzéseink szerint ba­rátságos szeretettel várják. Ideiglenes nemzetiségi miniszter. A kormányzó a miniszterelnököt a nemzeti ki­sebbségek m. kir. minisztériumának ideiglenes vezetésétől felmentette és ezen minisztérium ideiglenes vezetésével dr. Gratz Gusztáv m. kir. külügyminisztert bizta meg. Államtitkári kinevezések. A kc*-- mányzó dr. rozsnyói Pékár Gyula és Mayer János nemzetgyűlési képviselőket államtitkárokká ne­vezte ki. A középiskola feladata. Ezen a cí­men tartott igen értékes előadást vasárnap dél­után a főgimnáziumban Cséplő Pál főgimn. tanár. Éles elmével mutatott rá arra, hogy a középis­kola ellen megindított sajtóhadjárat tulajdonké­pen a materialista világfelfogás offenzivája a val­lás-erkölcsi nevelés ellen. Bebizonyította, hogy a magyar középiskola a jelenlegi tanterv mellett tökéletesen megfelel kitűzött céljának; vagyis hogy intelligens középosztályt neveljen. Az érté­kes előadást a hallgatóság feszült figyelme ki­sérte végig. Az utolsó ismeretterjesztő előadástjövő vasárnap március 6-án tartja dr. Werner Adolf igazgató. Tárgy: A nevelés és a magyar jövő. Az előadás az eddigi szokástól eltérőleg délután fél 6 kor kezdődik. Ä Kér. Iparoskor vasárnapi kuhurdél- utánján szokás szerint hatalmas közönség vett részt. A Dalkör hatásos éneke és Lakatos Rózsika átérzett szavalata után Breznay Imre, a Kör disz- elnöke lépett az emelvényre és beszélt a régi Egerről, beszélt a történettudós alaposságával, a stilirüvész érdekességével, a kiváló szónok logi­kájával és a városáért rajongó polgár nemes patriotizmusával; beszélt s a hallgatóság valóság­gal szívta magába minden szavát, vele élte át Eger viharos múltját, vele volt lélekben, képze­letben. Meddő munkát végeznénk, ha Breznay Imre előadását a rendelkezésünkre álló szűk té­ren ismertetni akarnék. A hallgatóság egyik illusztris tagjának ki­jelentését ismételjük: «Ennek az előadásnak meg kellene örökittetnie U Es méltán. Zalár József, Szederkényi Nándor, Türk Frigyes, Eger murijá­nak alapos ismerői kidőltek. Maczki Valér dr. mintha letette volna a tollat. Ki adjon a kezünkbe egy olyan kalauzt, amely elvezet bennünket Eger legrégibb múltjába, pragmatikusan feltár nekünk minden adatot, mi a régi Egerre vonat­kozik s ennek befejezéséül a jelen Egerjéről ad teljes, részletes tájékoztatót ? Ez az ember csak Breznay Imre lehet. Éhhez a vállalkozáshoz — úgy hisszük — nem fognak hiányozni a Maecenások! A program folytatásaképen Grónay Burcika zongorázott ma­gyar dalokat. Alapos iskolája, kedves megjele­nése zajos tetszést arattak. Lanther János sok átérzéssel és drámai erővel szavalt két Gyóni- verset, majd bemutatásra került a Grónay Andor által tervezett allegorikus kép, melyről már a múlt alkalommal érdeméhez méltón emlékeztünk meg. Zenekari hangverseng. Az egri ánek- és zeneegylet febr. hó 26-án tartotta az egri rom. kath. főgimn. hangversenyét. Komoly idők jele, hogy egy változatos farsang után s az ezt kö­vető műsoros színi előadások jókora tömege után is zenekari koncerttel telt házat lehet összehozni Egerben. Azok, akik eljöttek, hogy tanúi legye­nek az egylet első szárnypróbálgatásainak, bizo­nyára nem bánták azt meg. Kitüntette megjele­nésével a Zeneegyletet Szmrecsányi Lajos dr., érsekfőpásztor is. Híradásunk komolyságának a rovására esne, ha abszolút nívóról beszélnénk akkor, amikor műkedvelőkből álló és míg cse­csemőkorát élő egyesület munkájáról és munkájá­nak eredményéről van szó, de azt meg kell ál­lapítanunk, hogy ennek a nívónak szoros meg­közelítéséhez megvan a remény, ha az ügysze- ' retet és buzgalom megmarad a vezérekben és ; közkatonákban egyaránt. A műsor különben stilus j szempontjából nem volt túl nehéz, de nem is lett 1 volna praktikus stílusbeli és ezzel mindig kar- j öltve járó technikai nehézségekkel megrakott ! modern programmal foglalkoztatni egy zenekart, j amely még nem esett át a klasszikusok és ro- ! mantikusok tüzpróbáján. > Mozart kristálytiszta muzsikája a felépítés j nagyvonalúsága mellett a legjobb iskola a fel- j fogásbeli tisztultság és készség elsajátításához. Ha talán kevésbbé hatott a műsor többi pontjai nál, annak oka az volt, hogy a közönség a j szimfóniát a műsor utolsó számaként kapta. Ezen és a «Bűvös vadász» imponáló hatású, lendületes nyitányán kivül még egy zenekari szám volt mű­soron: Volkmann Róbert'' Szerenádja, mely a zenekari hatás keresetlen eszközei mellett is el­ragadó színeivel és ragyogóan tiszta formai és tématikai kidolgozásával talán a legnagyobb ha­tást keltette. A zenekar szakavatott vezénylője Huszthy Zoltán volt, aki a rendezés fáradságos munkájából is az oroszlánrészt vette ki. A műsor a zenekari számokon kivül Hummelnek az antik mesterek puritán szerkesztési módjával felépített és finoman előadott zongoraötösével és Dr. Pataky István dalaival egészült ki. A Salamon jelenete a «Sába királynője »-bői és a Hubay-Végvári «Könnyek» cimü dala egyaránt nagy hatásúak voltak, megállapításunk mégis az, hogy Patakyt orgánuma és tehetsége inkább utalja a dalének finomabb, bensőségesebb érzéseinek megszólalta­tására, mint a drámai énekre. Vasárnap délelőtt megismételték a hang­versenyt a zárda növendékei előtt s az apró tenyerek ugyancsak adóztak a sok ember «lár­más» munkájának. A fiatal egyesület ezen bemutatkozója, fel­tétlen komoly és céltudatos belső munkának meg­nyilvánulása és biztos reményt nyújt arra, hogy Eger eddig tespedő zenei életének egy szebb fejezete kezdődik és a zene iránt lelkesedők ma még kicsiny tábora naggyá nő. Gyászhir, Részvéttel értesültünk, hogy Dobrányi Károly apát, patai főesperes, tb. kanonok, gyöngyöspatai plébános, aranymisésf áldozópap, életének 74-ik, áldozópapságának 51-ik évében, a haldoklók szentségeinek felvétel; után, f. évi febr. 25-én meghalt. Temetése Egerben, inárc. 1-én, kedden lesz a Fájdalmas Szűzről nevezett (máskép hatvani) temető kápolnájában d. e. 10 órakor kezdődő szentmise után. A ‘bol- dogultbari az egyházmegye papsága egyik kivá­lóan érdemes tagját, Dobrányi Lajos Ítélő­táblái biró pedig testvérbátyját gyászolja. Hangverseng. Sándor Renée a magyar zongoraművésznők egyik legjelesebbje külföldi kör­útja előtt március 2-án a Gáspárdy zeneiskolában magas nívójú hangversenyt tart. Közreműködik Sándor Frigyes hegedűművész. A hangverseny kezdete pont fél hatkor. A zeneiskolai növendé­kek kötelesek megjelenni. Előadás alatt az ajtó zárva. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretett feleségem illetve édesanyánk temetésén résztvettek és ezzel őszinte fájdalmunkat könnyí­teni akarták, ezúton mondunk hálás köszönetét. Szecskő György és gyermekei. Felhívás adófizetésre. A számvevői hivatal utolsó figyelmeztetésképen hirdetményt tett közzé, amely felszólítja a lakosságot, hogy a be nem fizetett adótartozását márc. 5-ig fizesse be. Ezen idő letelte után t. i. a zálogolási el­járást indítja meg a késedelmeskedők ellen. Amerikai Vitagraph-film az Urániában. Ma a cenzora rendelet értelmében csak ló éven felüliek­nek »Éjféli vihar- társadalmi dráma és »Bigornó a háremben« boiiózat. Holnap és csütörtökön francia Gaumont-film: »Filmszínészek« színjáték a művész- életbői, főszerepben René Crcsté (Judex) és »Ä konyha- iündér» vígjáték, főszerepét Cocantin jálsza. Az elő­adások hétköznapokon 6 és 8, vasárnap és ünnep­napokon (saját villanyárammal) 4, 6 és 8 órakor kez­dődnek. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. 1 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom