Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-02-27 / 47. szám
íiitt hétköznap 1 K, vasár- és ünnepnap 2 K. Eger, 1921. Február 27. Vasárnap. XXV'ilL évi. 47. sz. Előfizetési dijak postai szállítással! Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 90 R. — Egg hóra 30 K. A nemzet képe. ni. Erkölcsi érzéketlenség. Hanyatló korok bélyege ez. Tünetei: az eszmények, ideálok elhomályosulnak, vagy eltorzulnak, a hit, a vallás, az erény, a becsület nélkűlözhetőkkó lesznek, «im- ponderabiliák» ká, súlytalan, számba nem jövő dolgokká válnak, mint a liberalizmus tette őket, vagy magánüggyé, mint a szociáldemokrácia tekinti őket; a lelkiség elvesz, tömegek lelketlenné, hitetlenné válnak és az igazságok erős vára helyett a tévedések, a rögeszmék rozoga viskóiban laknak, vagy csillogó délibábokat kergetnek, mindent a gyomor szempontjából méznek, ahol pedig a gyomor szemszögéből Ítélnek meg mindent, ott a szívnek el kell nómulnia, minden nemes érzelmet a szenvedélyek pusztító viharai váltanak lel; a vastag anyagiasság iszapjába fúl minden, ez irányít mindent, ez zülleszt akaratot, porlaszt jellemet. Az ilyen korokban nincsenek nagy emberek, erős jellemek, acélakaratok, nincs meggyőződés, nincs elvhüség, nincs áldozatkészség. Pedig ezek a népek, a nemzetek, az országok fentartó oszlopai. Gyönge, mindenre kapható, mindenre bedülő embereket szül az erkölcsi érzéketlenség, akik mohón követik Falstaff mondását: erkölcs, becsület .... lehet ezekkel hidat emelni, vasutat építeni? Nem! Erkölcs, becsület., lehet ezzel milliókat, vagyont, élvezetet szerezni ? Nem ! Tehát nem érnek semmit, nem kell velük törődni! Erkölcsi érzéketlenség mellett elszaporodnak a felületes elméjű emberek, a csacska-fecsegők, a kicsinyes lelkek, akiknek társaságában a legnagyobb eszmék és ideálok is ellaposodnak; nem fejlődhet ki az emberekben a hatodik érzék: a felelősség érzet, a lelki- ismeret. és az ilyenek körében a legszentebb emberi jogok: a szabadság, a sajtó a gyilkos gyilkánál, a gyújtogató kanócánál nagyobb átokká válnak az emberiségre ; felelőtlenek, lelkiismeretlenek ragadják magukhoz a döntő szót, a vezérszerepet és ilyenek kontárkodnak el azután világtörténelmet, emberéleteket. Láttuk és látjuk ezt a jelenséget a szociálista-kommunizinusban, amely nem más, mint az erkölcsi érzék teljes hiányának a rendszere, benne látjuk minden okoskodásnál, minden bölcseleti bizonyításnál világosabban, hogy egyrészt az erkölcsi szempontok nem mellőzhetők, nem «impoderabiliák» azok, másrészt pedig az erkölcsi érzéketlenség mily romlásba sodor nemzeteket, kultúrát és minden nemzeti értéket. Az nem lehet megnyugvásunkra, hogy hát ilyen ma a világáramlat, hogy minden nemzetben ez az irány uralkodik most. Nagy, erős szervezetek tovább bírják a mérget, nagy nemzetek tovább dacolhat nak a bennük dúló bomlási tünettel, de kis nemzeteknek, ha élni akarnak, mentesíteni kell magukat az erkölcsi rothadástól. Erkölcsi megigazulás, valódi lélekbeli nemzeti reneszánsz volt Széchenyi programijának legfőbb tartalma: «A jelenkori nemzedéknek belső megfordulásra, lelki, erkölcsi megigazulásra van a legnagyobb szüksége.» Dr. Nagy János. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. HÍREK. Eger, 1921 február 26. Ä Kér. Iparoskor kulturdélutánja ma délután 5 órakor kezdődik. Szónok: Brez- nay Imre, tanítóképző intézeti tanár. P. Bangha Béla S. J. konferenciái Egerben. Mint már előre jeleztük, P. Bangha lejön Egerbe. Most már azt is közölhetjük, hogy az előadások március 7. 8. 9. én este Víö-kor lesznek a szentferencrendiek templomában. Ez alkalommal P. Bangha csak a férfiakhoz fog szólani, még pedig nemcsak az intelligens férfiakhoz, hanem a földművesekhez is. A nők tehát nem vehetnek részt ezeken az előadásokon. Úgy halljuk, hogy ez a tilalom egész szigorúan be lesz tartva. P. Bangha Budapesten a. Bazilikában is tisztán férfiközönségnek beszél. Megesett, hogy kiváncsiskodó asszonyok mégis belopództak a templomba. P. Bangha beszédje elején megkérte őket, hogy hagyják el a templomot s megvárta, inig kivonulnak s csak akkor kezdett hozzá a beszédhez. Egerben is érdeklődtek már nálunk a hölgyek Páter Bangha beszédei után. Figyelmeztetjük őket, hogy ezeken a beszédeken csak felnőtt férfiak vehetnek részt, ne tegyék ki a hölgyek magukat esetleges kellemetlenségeknek. A főgimnáziumban ma d. u. 5 órakor Cséplő Pál tart előadást. «A középiskola feladata« címen. A Hevesvármegyei Törvényhatósági Szabadoktatási Bizottság f. hó 27-én vasárnap délelőtt 11 órakor a következő népies ismeretterjesztő előadásokat tartja a földművesek és iparosok részére: . I. A Wesselényi utcai áll. elemi iskolában: 1. Godál Gyula tanitóképzőint. növ. «Riadó.» 2. Dr. Werner Adolf ciszt. főgimnáziumi igazg. Eger város történetéről. 3. Szedlák József tanitóképzőint. növ. «Üzenet Erdélyből.» II. A Kertész utcai gazdasági iskolában: Végh Kálmán Mátyás menekült jószágigazgató: A szőllők termőerejének fokozásáról. III. A Mária utcai földműves olvasókörben: 1. Máté András tanitóképzőint. növ. «El a magyar.» 2. Dr. Polánkay László cégvezető főkönyvelő: A pénzintézetekről. 3. Perger István tanitóképzőint. növ. «Az enyedi tanár. IV. A Szvorényi utcai áll. iskolában. 1. Kar- czag Gyula tanitóképzőint. növ. «Segesvári sikon.» 2. Dr. Simkovits József főorvos: A fertőző betegségek elleni védekezés. 3. Kondás István tanitóképzőint. növ. «Pozsony». A Területvédő Liga Eger város és vidéki körének választmánya f. hó 28-án hétfőn d. u. 4 órakor ülést tart a Move helyiségében (Érseki palota I. e.), amelyre a választmányi tagokat ez utón hívja meg az elnökség. Tárgysorozat: 1. A múlt évi számadások előterjesztése. 2 Az uj alapszabállyal kapcsolatos kérdések és teendők megbeszélése. S. Jelentés a házépitő akcióról. 4. A március 6-án tartaudó közgyűlés előkészítése. 5. Esetleges indítványok. Hangverseny. Sándor Renée zongoraművésznő, külföldi körútja előtt, március 2.-án Gáspárdy Katinka zeneiskolájában hangversenyt tart. Sándor Renée Dohnányi művésziskolájából került ki és a fővárosi lapok islegelisinerőbben nyilatkoznak tehetségéről. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: líceumi nyomda. Telefon szám ti. A város múlt évi pénzügyi adminisztrációja. Az elmúlt év folyamán a képviselőtestület által elfogadott különböző vigalmi, stb. adókat megállapító 'szabályrendeletek végrehajtása folytán — bár mindenike életbeléptéivé nem is lett, s a városi üzemek jövedelmezősége folytán sikerült, az 1920. évre 406°/g-bau megállapított pőtadót a f. évre 266% ra sikerült redukálni. A közgyűlés elé terjeszteitóvnegyedes jelentés hangot ad ama reménynek, hogy okszerű városi pénzügyi és gazdasági politikával sikerülni fog évról-évre csökkenteni a város fedezetlen kiadását, s ezúton a polgárságra nehezedő pótadó súlyát. A múlt év második felében élelbeléptetett újabb adók amig egyrészről jótékony hatással működtek közre abban, hogy az időközben megismételt áremelkedés folytán bekövetkezett kiadás-növekedések fedeztessenek, addig másrészről lehetővé tették, hogy a tovább már nem halasztható tatarozási és renoválási munkálatok is foganatosíttathassanak. A városi utak kijavítása. Utaiuk köztudomás szerint siralmas állapotban vannak, úgy hogy karbahozataluk és kijavításuk immár égetően szükségessé vált, s ezek tovább nem halaszthatók. Sajnos azonban, a vállalkozási kedv hiánya — mint a városi közgyűlés e'é terjesztett évhegy edes jelentés mondja — itt is elháríthatatlan nehézség elé állitja a hatóságot. A kavicsszállitás tárgyában több Ízben közzétett pályázati felhivás ez ideig eredménytelen maradt, ami viszont az útépítési, illetve javítási munkálatok megkezdését késleltette. Eme nehézség ellenére is sikerült a Bárány utca elejének — amely ösz- szes utaink között a legelhanyagoltabb volt — az újjáépítése. «Nyukosz«. A nyugdíjas katonatisztek Orsz Szövetségének «Egri Főcsoportja« 1921. évi március hó 5-éu délután fél 5 órakor a «Nyukosz« irodájában (Vármegyeház) alakuló gyűlést tart, melynek tárgysorozata : 1. A főcsoport megalakulásának kimodása. 2. A főcsoport elnökségének ; 3. A főcsoport választmányának ; 4. A főcsoport felügyelő-bizottságának megválasztása. 5. Az országos Ragy választmányba küldendő tagok megválasztása. A «Nyukosz« rendes tagjai (nyugdíjas tisztek, tiszti özvegyek és tiszti árvák) kéretnek a gyűlésen teljes számban megjelenni. Egri főcsoport. A Sárga csikó. A Kér. Szoc. Egyesület földműves ifjúságának előadása «A Sárga csikó« közbejött akadályok miatt március 6-ra halasztatott el. Felhivás. Az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület az állattenyésztő gazdák kívánságára 7 éves szünet után folyó évi április hó 9., 10., 11-én díjazással egybekötött tenyészállatvásárt rendez a budapesti uj tenyész- és haszonállat vásártélepen. A tenyészállatvásárra csak szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék hozhatók fel. Bejelentési határidő: március hó 10-ke. Ezen tenyészállati vásárt az országos állattenyésztés szempontjából is nagy várakozás előzi meg, amely legkiválóbb tenyészeteinknek jelenlegi anyagáról és a háborús évek befolyásáról lesz hivatva képet adni, miért is kívánatos, hogy megyénk
