Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-01-06 / 4. szám

gyűlési képviselő is. Az elnökség indítványt ter­jeszt a közgyűlés elé, emeljék fel az egy tag által jegyezhető üzletrészek maximális árát 100- ról 200-ra, a legmagasabb osztalékot pedig 8 helyett állnpitsák meg 5 százalékban. Kinek kell uj személyazonossági igazolványt váltani ? A legutóbbi napokban a rendőrségen sokan akartak uj személyazonos­sági igazolványt váltani, olyanok is, akik 1920- ban szerezték be igazolványukat. ' A rendőrség azonban értesíti a közönséget, hogy az 1920-ban váltott igazolványok helyett nem kell újat kérni, mert csupán az 1919-ben kiállított, vagy az el- rongyolódott igazolványokat cserélik be újakra. Heti műsor az Urániábán. Ma három előadáson a «Cezarina« hatodik része: Holnap: «A hazatérő múlt« szinmü, főszerepben Lotte Neumann. Szombaton és vasárnap a «Cezarina« hetedik része, mindkét nap három előadáson, melyre az előjegyzett jegyek már holnap átve- vehetők a Mozitőzsdében. Az előadások 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. 4— Szerkesztő üzenetei. N. J. Lelkes, hosszú verse határozott köl­tői készségről tanúskodik, amely azonban még fejlesztésre szorul. TARCZA. Levél «Az eladó lányokról» cimü cikk szerzőjéhez. Az eladó leányokról csevegjünk csak egy kissé tisztelt Uram, mert a dec. 31.-iki újság­cikkben nem egészen helyesen fejtegette az el­adó lányok nehéz helyzetének problémáját. Nem tudom, ki irta a cikket, azt se tudom, ki volt az a szegény tapasztalatlan kisleány (mert csak az lehetett) aki Öntől olyan nagyon kika­pott, tehát nem érdekből teszem, hogy védelme­zem szegénykét és vele együtt az egész kislány sereget, de bánt az az igazságtalanság, amelyet a szemébe csapott és az az elfogultság, amelyet Ön a saját nemével szemben tanúsít, mikor minden­ért szegény férjhez menni akaró kisleányokat okolja. Ugyan mondja kedves Uram, ha a lányok felgöndöritik a hajukat és poudert tesznek az arcukra, ugyan miért teszik? Mert Önöknek akarnak tetszeni, mert hasonlatosak akarnak lenni azokhoz a szépekhez, akik önöknek, férfiaknak olyan nagyon tetszenek s akikről bizalmas férfi­társaságokban, csukott ajtók mögött himnuszokat zengenek. A mai kislányok egy kicsit huncutok és eléggé felvilágosultak s néha-néha megteszik azt a csalafintaságot, hogy a kulcslyuk mögött hallgatódznak, hogy vájjon miről beszélgetnek olyan lelkesülten! — És?? . . . Még egy se hallott dolgos kezű, lesimitott hajú nőket emlegetni olyankor! Azt csak az új­ságban és olyankor teszik, mikor saját hibájukat akarják leplezni. Ugyan próbálják meg az Urak, olyankor, mikor azt hiszik, hogy senkise hallja, munkától megráncosodott asszonyi kezeket, szendén lesü­tött leányszemeket, simára kefélt hajakat dicsérni, majd meglátják, nem lesz arra szükség, hogy újságban oktassák ennek követésére a lányokat, meg fogják azt tenni maguktól is. Hiába, ők már ilyenek! azon iparkodnak, hogy a tetszésüket kivívják, hogy pedig mikor és hogyan tetszenek igazán, azt csak az az in- diskrét kulcslyuk árulja el. Változtassanak az Ízlésükön Önök is Uraim és akkor ők is megváltoznak. Hiszen sokkal köny- nyebb simára hátrafésülni a hajukat, mint nap- napután kibodoritani, pláne a mai spirituszszük világban! Látják. Önöknek nem szükséges a nők kedvéért mindig újabb öltözékeket _ kitalálniok, hogy újak legyenek és tessenek, Önök a nők szemében a régi rongyokban is ugyanazok; erre csak mi, szegény nők vagyunk kárhoztatva. Mert próbálja csak meg e^y spórolni akaró asszony, vagy lány a múlt idők apró, vagy óriási terje­delmű kalapjában és sleppes vagy a régi ráncos szoknyában megjelenni a Liceum előtt, a korzón, ugyan ki mosolyogná meg először ? . . Ön unok! És hogy nem mernek a férfiak megházasodni az előbb említett okok miatt!! Ugyan kérem, ha éppen ez az ok, hiszen nem vesztek még ki EGRI NÉPÚJSÁG. teljesen a lesimitott hajú lányok sem ! De, ha ez az én rossz emlékező tehetségem meg nem csal, ezek közűi a 99% pártában marad. Ha pedig férjhez vették őket szerényen lesimitott hajuk ‘és dolgos kezük miatt, a legtöbb nem dicsekedhetik ; a boldogságával és legtöbbször a bodros hajú, sima, fehérkezű nők miatt. Változzanak hát Önök is meg Uraim és ha eljön az az idő, hogy Önök szívesebben csókolják meg a munkában kifáradt dolgos kezeket, mint a dologtalan, fehér, puha kacsót, akkor Uraim egészen bátran megnősülhetnek, jót állok érte, hogy ezekből a tetszeni vágyó froufrous kis ba­bákból jgen jóravaló, dolgos kis asszonykák lesz­nek és meg fognak élni a mai nehéz időkben is. W.-né. ORSZÁG - VILÁG. Ä nyugatra agyarországi kérdés. Tilta­kozik a keresztényszocialista szerveze­tek központi tanácsa. Ä nyugatmagyar- országi lakosság hangulata. Összeöl a külügyi bizottság (?) (Budapest). A keresztényszocialista szervezetek központi tanácsa ülést tartott, melyen foglalkozott az antanthatalmak ama határozatával, mely a magyar föld nyugati részéből el akar szakítani egy nagy darabot. Ezt a tervet óriási felhá­borodással utasította vissza, mert hisz a magyar munkásság szomorú sorsa ép’ a megcsonkításból ered, s a következő tilta­kozó határozatot fogadta el: Magyarország dolgozó népe boldo­gulásának feltétele: az integritás. Bár a békeszerződést aláírtuk, fenntartjuk jo­gunkat a régi hazára. Az elszakitott ré­szeket visszaszerezhetjük, de most azt kívánja tőlünk az ántánt, hogy önként adjuk át azt a földet, melyben a «legna­gyobb magyar»: Széchenyi István gróf hamvai nyugszanak. Ez ellen lelkünk minden elkeseredésével tiltakozunk. (Budapest). Zsembery István dr. sop­roni főispán a nyugatmagyarországi la­kosság magatartásáról a következőket mondotta: A lakosság hangulata abszolút nyugodt. Teljes elszántsággal nézi a dol­gokat, mert biztos abban, hogy Nyugat- magyarország elszakitása nem történhetik: meg. (Budapest). Kiebelsberg Kunó gróf a külügyi bizottság összehívásáról igy nyi­latkozott: A kormány azon tervét, hogy a nemzetgyűlés külügyi bizottságát rövid időn belül összehívja, természetesnek tar­tom. Külügyi kérdésekben állást foglalni csak a helyzet teljes ismerete mellett le­hetséges. Erre nézve felvilágosításokat csak a kormány adhat. A képviselők s különö­sen a kimagasló politikusok csak ezen felvilágosítás alapján irányíthatják a köz­vélemény helyes kialakulását. A magam ‘d részéről célszerűbbnek tartom a külügyi bizottság, mint á nemzetgyűlés plénumá­nak összehívását. Apponyi párisi útja. (Budapest). Apponyi Albert gróf pá­risi útjáról a következőkép nyilatkozott: Párisba meghívás folytán utazom. A né­pek föderációs ligája minden nemzet kép­viselőjét meghívta a párisi kongresszusra. Én mint a Magyar Külügyi Társaság tagja veszek részt az értekezleten Paikert Alajos és Eöttevényi Olivérrel együtt. Mozgási szabadságunk ezúttal természetesen nem lesz oly szűk korlátok közé szorítva, mint az elmúlt évben, mert mint külföldi ven­dégek fogunk a francia fővárosban tar­tózkodni. Lázadás ä szovjethadseregben. (Bécs). Helsingforsban hire jár, hogy a bolseviki hadseregben lázadások törtek ki. Hir szerint a moszkvai helyőrség nagy része fellázadt. Pétervár és Moszkva között az összeköttetés megszakadt. A nagy éhínség következtében Pétervárott is fellázadt egy ezred katonaság. Bolseviki csapatösszevonások — egész­ségi okokból. (Bécs.) Az ukrán sajtóiroda közli Csernovitzból: A román kormány jegy­zékére, melyben felvilágosítást kért a szovjetkormánytől a Dnyeszter mentén végbemenő csapatösszevonásokről, s tilta­kozott ezek ellen, Csicserin azzal válaszolt, hogy a csapatösszevonások egészségi okok­ból történnek. A szovjetkatonákat ugyanis a kormány részesíteni akarja az enyhe éghajlat előnyeiben. Csicserin azt ajánlja a román kormánynak, hogy közös egyet­értéssel igyekezzenek elkerülni minden katonai konfliktust s evégből üljenek ösz- sze béketárgyalásra. Lanyha forgalom a tőzsdén. (Bpest.) a szokásos szerdai tőzsde­szünet a mai ünnepre való tekintettel el­maradt. A tegnapi tőzsde forgalom az el­múlt hét arányait meg sem közelítette. A valutapiacon csak a dollárban és márká­ban volt emelkedő tendencia mellett na­gyobb üzlet. Valuták. Napoleon 1800—1840 Angol font 2150—2200. Leva — Dollár 600—620 Francia frank 3650—3720. Márka 815—835. Lira 2020—2065. Osztrák korona 87—91. Rubel 283—305. Lei 695—715. Szokol 665— 685. Svájci frank 9200—9270. Koronadinár 1420—1460. Frankdinár 1420—1460. Lengyel márka 82—86. m-t- •» «jani»Mtwa»gig»».iM5w«iwii»ni»-i»Tiii ■■i»n nwiiiwBi im ■■■■!■■ i mm ............................Ili ■ mi I gazgató: Radii Károly. EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR R. T. EGER. Alapítványi ház. Telefon szám 175. BETÉTEK könyvecskékre és folyószámlára. KÖLCSÖNÖK jelzálogra, váltóra, értékpapírra. ÉRTÉKPAPÍROK, sorsjegyek vétele és eladása. UTALVÁNYOK, hitellevelek bel- és külföldre. IDEGENPÉNZEK napi árfolyamon való beváltása. LETÉTEK elfogadása őrzésre és kezelésre. Fiókintézetek: Mezőkeresztesen és Jászberényben. 2-

Next

/
Oldalképek
Tartalom