Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-01-02 / 1. szám

Előfizetési dijak postai szállítással;

Egész és félévi előfizetést nem fogadunk Negged évre 90 fi. — Egg hóra 30 K.

d

POLITIKAI NÄPILÄ

Felelős szerkesztő s Barsy Károly dr.

Szerkesztőség: Eger, Licetm«. Kiadóhivatal: Líceumi nyöíadn. Telefon szám ií.

Ujesztendő küszöbén.

Az emberi szívnek is tetsző, kedves dolog az élet idejének évekre darabolása. Egy-egy ujesztendóvel megújulnak reményeink s ä reménykedésnek sokszor csalóka délibábja is elég arra, bogy a boldogság pillanatnyi érzete feledtesse velünk az élet zord napjait.

Derűsen, mosolygósán int felénk a jövő; vonz, hívogat mint a lotnbkoszoru- val övezett magaslat, honnan a természet szépségei csodás varázslattal tárulnak elénk . . . Megyünk, haladunk s a kecsegtető cél tudatában szinte feledjük a verej- tékes fáradságot.

— És hányszor borítja el a csalódás borúja reménykedésünk magaslatát, mire odaérünk !

De ez a sorsunk: ember, küzdj és bizva-bizzál! Életünk egyik legfőbb javát rabolná el tőlünk az, aki kitépné keblünkből a reményt, mely a léleknek nemcsak vigasztalása, hanem céltudatos tettekre ösztönző ereje is.

Az ujesztendő küszöbén állva, a remény szegődik' hozzánk társul, hogy pillanatig se engedje megtörni elsősorban hazánk boldogabb jövőjébe vetett hitünket. Ha valaha, úgy , most ^an szükség arra, hogy ebben a hitben ész, erő és szent akarat vértezze, úgy az államhatalom kezelőit, mint minden fiát a hazának. Csonk-országunk -tátongó sebei mindannyiunk segítségét várják és senki sem menthetné magát a hazaárulás vádjától, ha ma megtagadná a hazától azt, amit érte szívvel lélekkel, akarattal és munkával, erkölcsi és anyagi javaival áldozni képes.

Boldogabb jövőnkbe vetett reményünknek céltudatos tettekre ösztönző ereje abban nyilvánuljon, hogy a politikai magyar nemzet minden hü fia önmegtagadás árán is, áldozatos szeretetben egygyő forrjon Össze. Legyen vége a széthúzás átkos szokásának, mely alkalma az egymástól való eltávolodásnak és melegágya az osztálygyülöletnek. A széthúzás sohasem válik a haza javára. A kés- hegyig menő politikai harcokban több része van a politikai bálványok imádásá- nak, mint a haza szeretettnek. A politikai boszorkánykonyhákban inkább hallunk arról beszólni, hogy mit kíván a pártér- d«k, mint arról, hogy mi válnék az ország hasznára, javára?

Ma csak egy szempont lehet döntő: az ország érdeke.

S mégis különös, hogy a rut önzés nyomta rá szégyenbélyegét éppen e korra, melytől önzetlen férfiakban, önzetlen tettekben és áldozatokban a legnagyobbakat várjuk ! Az önzés fertőző mérge szinte diihösségig fokozta a tisztességtelen szerzési és kereseti vágyat, mely a maga mohóságában érzéketlen s nem törődik azzal, hogy az embertárs ruházkodását és megélhetését szinte lehetetlenné teszi. Kétség- J télén, hogy e bajnak más okai is vannak, de az is bizonyos, hogy főoka a lelketlen önzés, mely a politikai viszonyok alakulásai közben némi privilégiumot is nyert.

Már pedig ma az ország legnagyobb érdeke az, hogy az életfentartás lehetőségei keresztény társadalmi, — vagy használtabb szóval mondva, — keresztény- szociális alapon biztosíttassanak. Az újesztendő küszöbén jobb jövőnkbe vetett

reményeink valósulásának első bizonysága és biztosítéka lesz az egyénnek megtisztulása és bekapcsolódása abba az irányzatba, mely ma politikai jelszó is, de nemes emberszerető tartalmával egyidejű önmagával a kereszténységgel.

Ez a megtisztulás, ez a bekapcsolódás emeli fel a lelkeket arra a magaslatra, ahonnan máskor a Kárpátoktól Adriáig terjedő, tejjet-mézzel folyó ország varázslatos szépsége tárult elénk, most pedig csak csonk-országunk szomorú képét, siralmas sorsát láthatjuk. De ha e magaslatról könyeink miatt messze távolba ma nem is láthatunk, a felénk szárnyaló szél sírásában halljuk testvéreink jajszavát, kik idegenek jármában senyvedve, segítségért kiáltanak hozzánk . . . E magaslaton állva, a haza fogalma egész nagyságában és szépségében tárul elénk. S akkor ... ha majd mindenkit áthat ez a nagyság, ez a szépség, akkor, de csak akkor fogja érezni és megtudni mindenki, hogy mit vesztettünk?... Akkor fogja majd meghozni mindenki a maga áldozatát és akkor' beteljesülhet minden reménységünk! . . .

Török Kálmán

HÍREK.

Eger, 1920. december 31.

Olvasóinkhoz!

A papírárak hihetetlen drágulása és a munkabérek ujabbi 25%-°s emelkedése következtében kénytelenek vagyunk lapunk 4 oldalas ünnep és vasárnapi számát 2 koronára felemelni. A hétköznapi számok ára továbbra is 1 korona. E megterhelést, ameddig lehetséges volt, elhárítottuk olvasó közönségünkről, most azonban ezen újabb terheket a kiadóhivatal elviselni képtelen. Meg vagyunk győződve, hogy hűséges olvasóközönségünk a fővárosi lapokhoz képest ezen csekély emelkedést megnyugvással veszi tudomásul.

Az Egri Népújság kiadóhivatala.

Lapunk legközelebbi szama uj év finnepe miatt kedden reggel jelenik meg.

Körjegyzőválasztás ALátraballán. A

Mátraballa-Nádujfaluból újonnan alakult mátra- bailai körjegyzőségben, mely január 1-én kezdi meg működését, 28-án volt a körjegyzőválasztás. A két község képviselőtestületeinek egyeteme szótöbbséggel Wágner János mátramindszenti segédjegyzőt választotta meg körjegyzővé.

Sajtóest. A sajtóest előkészületei serényen folynak. Milotay Isván, nemzetgyűlési képviselő, az országos nevű publicista táviratban jelentette, hogy örömmel vesz részt a sajtóesten. A program nagyjából össze van állítva úgy, hogy rövidesen a nyilvánosság elé fogjuk hozni. A programmot prolog fogja bevezetni. A prologot az egri ujságirás egyik régi, kimagasló alakja irta és az egri társaság egyik ünnepelt hölgytagja mondja el. Milotay István nemzetgyűlési képviselő az ő ismert szónoki képességét fogja Eger közönsége előtt csillogtatni.

Egyik müvésztehetségü hölgy müdalokat énekel, s hogy az est mindenképen sikerült legyen, az egri társaság néhány tagja, élükön egy

talentumos hölgyrendezővel, rövid színdarabot ad amely stílszerűen aktuális vonatkozású. Lesz azonkívül zene, ének, szavalat.Szóval a sajtóest min' deliképpen rászolgál arra az érdeklődésre, amely a közönség körében megelőzi.

Előadás Kér. Szoc. Egyletben. A Kér. Szoc. Egyletben f. hó 2-án, vasárnap, fél 11 órakor Winkler Szilárd vzrk. őrnagy előadást tart.

Az egri Kath. Kör f. évi január 6.-án délután 5 órakor tartja kultur-délutánját a következő tárgysorozattal: Megnyitó, tartja Szmrecsányi Lajos érsek Ur. Ének, előadja: az Egri Dalkör. Irredenta szavalat, előadja: Dr. Pataky István. Beszéd, tartja Wollf Károly, a főudvarnagyi biróság elnöke. Mendelsohn: Trio, előadják Kaufmann Emmike, Huszthy Zoltáu, Fógel Elemér. Ének, előadja: az Egri Dalkör. Zárószó, tartja: Babocsay Sándor.

P. Zadravecz István tábori püspök forradalmi beszédei összegyűjtve könyvalakban megjelentek. A könyvhöz, melynek terjedelme 100 oldal, Horthy Miklós kormányzó irt előszót. Ara : 25 kor. Megrendelhető a Move a egri főosztályánál.

Az Árvizsgáló Bizottság újévi köszöntője. Ringelhann Béla villanygyári igazgató elnöklete alatt ez évi f utolsó ülésére azzal az örömmel ült össze az Árvizsgáló, hogy már nemsokára kiesnek a szerepükből, mert Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter, árdrágítás nélkül akarja megoldani a pénzügyi és valutáris kérdéseket. A legjobb hangulatban' azután a kéményseprők újabb áremelését jóváhagyták és méltányosnak találták, hogy a földszintes kémény seprési dija 2 K-róí 3-ra, az emeletes kéményé 3 K-ról 4’5 K-ra, a kétemeletes tűzhányóé 4 K-ról 6 K-ra, az egy sütős tűzhelyé 2-ről 3-ra, a két sütősé 4-ről 6-ra, a kályháé 2-ről 3 ra ugorjék. A kéményégetés 8 helyett 12 koronába, az emeletes kémény égetése 12 helyett 18 koronába, a pék-kémények söprése 20 K-ba, az emeletes pék-kéményeké 30 K-ba kerül. A vendéglők egyszeri seprésért 20 koronát fizetnek.

A kenyér kilogrammját 18—20—22 koronában állapították meg.

Ilyen szerencse talizmánok megrendszabá- lyozása a Bizottságban olyan impressziókat keltett, amelyekből arra következtetett, hogy a gandjaira bízott érdekeltségek: közönség és árak a jövő évben szerencsésebben fognak egymáshoz alkalmazkodni. A gyűlés bezárása után az egyik bizottsági tag napirenden, sőt gyűlésen kivűl azt indítványozta, hogy: «Ha már nem sokat használtunk a lakosságnak, legalább kívánjunk neki boldog újévet.»

Úgy hisszük, hogy a város tetszésével találkozunk, amikor ezt a jó kívánságot megköszönjük és a Bizottságnak pihenést kívánjuk.

Ingyenes népszerű előadások a város negyedekben. A Hevesvármegyei Törvényhatóság- Szabadoktatási Bizottság 1921. év telén népies és ismeretterjesztő előadásokat tart vasárnap délutánonként a város kö.vetkező részein : a Mária utcai Földm. Olvasókörben, a Wesselényi utcai áll. iskolában, a Szvorényi utcai áll. iskolában és a Kertész utcai gazd. iskolában. Az előadások a Mária utcai olv. körben és a Kertész utcai gazd. iskolában d. u. 4 órakor, a Wesselényi utcai és Szvorényi utcai áll. iskolákban pedig d. e. 11 órakor kezdődnek. Belépődíj nincsen.

1921. január 2.-iki előadók és előadások:

1. A Wesselényi-utcai. állami iskolában Barabás Sándor igazgató: A szövetkezetek- és nemzetmentésről.

i -