Egri Népujság - napilap 1920

1920-04-22 / 92. szám

JLAVlá. évtolgam 92 szám. Ccnz.: E. 180 1920. Eget 1920. április 22. Csütörtök.

Előfizetési dijak postai szállítással; ftgéaz évre 161) E. — Fél évre 80 íí. - Negged évre «0 K. — Egg hóra 15 K. Egg szám ára 60 fillér.

Egri sportélet.

Az Egri Népújság vasárnapi számában olvastam dr. Cz. F. cikkét az Érsekkertben kiépítendő sporttelepről. Ezen cikk iparkodott az érveket úgy csoportosítani, hogy azokból megértse még a legnagyobb sportgyiilölő is azokat az előnyöket, melyek belőle elsősorban a városnak, azután a nemzetnek javára szolgálnak. A cikk igen nagy jóindulattal s igazi sportszeretettel íródott s a cikkiró, ugylátszik, nagyon alaposan ismeri azok gondolkozását, akikhez tulajdoképen címezve volt. Mert, hogy hogyan gondolkoznak Egerben a sportról, de különösen a sporttérről, nem egyszer volt alkalmunk megismerni. Dr. Cz. F. cikkének utolsó bekezdése pedig egész világosan elénk tárja azt a gondolkozást, ahogyan ezen kérdést minálunk, vig Egerben képzelik.

Itt ugyanis a cikkiró azt mondja, hogy ne törjünk előre pálcát az trsekkerti sporttelep kérvényezői felett, hanem érdeklődjünk az iránt, mit akarnak, hogy akarják, áldozatainkért mit nyújtanak stb. stb. Megkérdezte itt már valaki hivatalosan, hogy hogyan s miként akarják azt, s mit várhat ettől ez a koldus város ? Látta-e már a városi vezetőség a Sporttelep tervrajzát ? Azt hiszem nem! Ha egyszer már hivatalosan és az ügy fontosságát tekintve, komolyan tárgyalt volna a két fél, lehetetlen, hogy oly merev álláspontra helyezkedett volna.

Jegyezzük meg jól, hogy nem elég mindég csak féltéglával verni a mellet, hogy igy Eger, meg úgy Eger; no meg hogy „Magyar-Athén'-1 stb. Utánozzuk már egyszer Athént is, hol nemcsak iskolák voltak, hanem ahol az ifjúság sportnevelése az egész nemzetet lázba hozta. Ott voltak olyan emberek ezerszámra, kik tenni is mertek; sajnos mi csak szavalunk.

Nem vagyok mai csirke, az egri sportért hosszú, nehéz harcokat segítettem már vívni s igy az egri sportéletet s a jó öreg egri felfogást alaposan ismerem, azért megmondom őszintén, egy cseppet sem bizom az eredményben, nem hiszem hogy a város atyái (szegény sportgyermekek !) javunkra döntenének. Mégis megpróbálom felrázni a lelkeket, hátha nem haltak meg azok, csak olyanok mint majdnem minden itt az öreg Eged tövén.

Uraim, hát meddig kell azt nekünk itt hangoztatni, hogy Egerben nincs más sporttelep céljaira szolgáló hely, mint az Érsekkert! Hát hiába mondjuk mi azt már évtizedek óta, hogy a baromvásártér nem arra való ? Hát lehet a Szaharán tenniszezni, lehet az Eged oldalban uszóversenyt tartani? Nem lehet, mert képtelenség! így vagyunk mi más téren is Egerben.

Megvizsgáltuk már ezerszer a baromvásárteret, a vágóhíd és Tihamér közötti teret, a nagy vásártért stb. s mindég és mindég visszatértünk az Érsekkertre! Miért ? Mert csökönyösek vagyunk ? Nem! Egerben csak egy terület van erre, az Érsekkert. Miért félnek attól az intéző urak? Haladni fog ez a koldus ország, ha beteg idegekkel megvert és elsatnyult testű fiatalsága ékes monoklival a főutcát gyúrja? Nemzetmentés az, ha cirádás kávéházakban híjainkat ferblizni látjuk ?! Mert most csak ez történik. Teleink évről évre gyöngébbek s ha hihetünk komoly csillagászainknak s egyéb tudósainknak, ez nem is fog egyhamar máskép lenni. Téli sport nincs, nyáron nem sportolhatunk! Az uszoda száz és ezer sportszenvedélyt nem képes kielégíteni. A sport is olyan, mint az Ízlés, emberek szerint változik, ki kell azt elégíteni.

Én, aki az trsekkertet a napokban ismételtei átaéctem, annak siralmat állapota felett kétPOLITIKÄI NÄPILÄP.

Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd i Telefon szám 11.

ségbeestem. így kell festeni egy üdülő helynek, ehhez ragaszkodnak oly betegesen az intéző körök ? Kár! Ez megszűnt park lenni, ez a végső pusztulás. Mi tündér-kertté tennők. Jól mondja dr. Cz. F. cikkében, hogy lehet, néhány fa áldozatul esnék, de a sportteret környező terület szebbnél-szebb fákkal és bokrokkal volna feldíszítve. Tessék kötelezni rá, ha kell biróilag az egyesületet, én garantálom nem csalódnának. Fű, fa nem pusztulna el, az egész sporttér látványosság volna, a város pénzt szerezne vele, hiszen a versenyekből °/#-ot biztosíthatna magának.

Az idegen versenyzők nehéz pénzüket hagynák itt, miért akkor a szükkeblüség ? Igen tisztelt Intézőség! ne féljen egyszer modernné lenni. Ne iparkodjék csupán idecsőditeni az ország ösz- szes iskoláit, adjon a fiatalságnak egészséget is. Egy város, hol igen sokáig az volt a legnagyobb, a legdicsőbb, ki jól tudott inni, lássa be végre, hogy egy nemzetért nem elegendő csak szép plakátot és vezércikkeket gyártani, hogy nem elég csak szájjal magyarnak lenni, iparkodjék egyszer tenni is.

Sokáig csak olvasgattam s megvallom az izmaim elgyengültek, szeretném már ha azok egyszer újból acélokká válnának, mert ugyan sok ellensége van ennek a szegény országnak s a cseh ellen egy jó marokból odasujtott fütykös többet ér száz röpke szónál. Egy öreg sportsman.

Igazságügy.

Beosztás. Az igazságügyminiszter Buday Zoltán kir. törvényszéki birót, akit a szerbek Újvidékről kiutasítottak, az egri kir. törvényszékhez osztotta be. Az uj biró az I. fokú polgári tanácsba került.

A kommunista bűnügyek tárgyalása — Gyöngyösön. Az u. n. kommunista bűnügyek ötöstagu tanácsa f. hó 12-én kezdte meg Gyöngyösön a proletárdiktatúra szereplőinek felelős- ségrevonását. Az ötös tanács elnöke dr. Misko- vits Flóris kir. Ítélőtáblái biró. A tanács tagjai Ficzere Béla, Horkay István, Polák Pál, Ze- lenka Ottó kir. törvényszéki bírák; jegyzői dr. Papp Péter, dr. Mlinkó Venczel; ügyész dr. Encsy Kálmán kir. ügyész. Póttagok: Berkó Sándor, dr. Húgai Péter járásbirák. A tárgyalást az egri jogászvilág előtt is ismerős dr. Waldner Fülöp gyöngyösi ügyvéd bűnügye nyitotta meg. Dr. Waldner az u. n. forradalmi törvényszék tagja is volt, de ez alkalommal nem e miatt került bírái elé, hanem izgatás miatt. Az volt a bűne, hogy a zsenge, minden jóra és rosszra fogékony tanuló ifjúságot izgatta a tanári kar ellen, a szegény sorsuakat a gazdagok ellen, mi által az ifjúság lelkében nagy rombolást végzett.

A kir. törvényszék Waldnert jogerősen elitélte 2 évi börtönre. Toldi János gyöngyösi lakos 1 havi fogházbüntetést kapott, amit a vizsgálati fogsággal már ki is töltött. Nagy érdeklődés kisérte a Nemecz Alajos bűnügyét. Nevezettet védője úgy tüntette fel, mint aki csak a bátyja befolyása alatt állott és csak könnyelmű meggondolatlanságból izgatott, a bíróság mindazonáltal 2 és fél évi börtönre Ítélte. A zsarolással és izgatással vádolt Novacsek Jenőnét 8 havi börtönre büntették. Rácz József gyöngyösi lakos 4 havi fogház, Hegedűs József asztalos 2 és fél évi fegyház, Kőszeghy Oszkár, Medveczky Lajos 2 és fél hónapi fogház,büntetést kapott. Fehér Mihály 6 hónapi börtönbüntetését kitöltöttnek vették.

Általában a gyöngyösi közönség roppant nagy érdeklődést tanúsít a tárgyalások iránt: a íőgimnáziutni tágas tornatermet minden alkalemmal zsúfolásig megtölti. A tegnap tartott főtár- gjyalásra is, melyen Gergely Dano és Schwarcz Ármin ügye került sorra, a közönség nagy része kint rekedt. ítélet ebben az ügyben egyébként csak pénteken lesz.

Az egri kommunista ügyek tárgyalása

— párhuzamosan a gyöngyösi ügyekkel — szakadatlanul folyik Prettenhoffer Ödön kir. törv. bíró tanácsában. Ez az ötös tanács is hozott már egy pár kemény, igazságos Ítéletet. A tárgyalási napok már ennél a tanácsnál is május közepéig be vannak töltve. Az eddig tárgyalt ügyekről legközelebb beszámolunk. ,

hírek.

Eger, 1920. április 21.

Tilos az 1 és 2 koronások behozatala külföldről. A pénzügyminiszter rendeletet bocsáj tott ki, amely az egy és két koronások behozatalát megtiltja úgy a magyarhonosoknak, mint a külföldieknek. Akinél ilyen pénzeket találnak, azt elkobozzák és az elkobzott összeg egy harmadát az kapja meg, aki a pénzt elkobozta.

Papirválság. Friedrich István indítványt jegyzett be a Ház könyvébe, melyben azt javasolja, hogy a rendelkezésre álló papirmennyiség fajok szerint osztassák meg a lapok között úgy, hogy a zsidó sajtó csakis a zsidóság számarányának megfelelő mértékben kapjon papirt. Továbbá, hogy a zsidó lapok a lap homlokán héber betűkkel feltűnően fejezzék ki zsidó szellemüket. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják az indítvány megokolását annál is inkább, mert Friedrich kijelentette, hogy Prohászka püspök pártolólag fog az [indítványhoz hozzászólni.

Meggyilkolt joghallgató. Való igaz, hogy minden rejtett dolog szükségképen felfedeztetik előbb utóbb. Az idő most is egy véres bűntényről rántotta le a leplet. Miskolcz határában egy friss sírra bukkantak, melyben egy ismeretlen férfi holtteste volt eltemetve. Az agnoszkálás alkalmával özv. Büchner Józsefné kassai lakos a holttestben fiát, Büchner Béla joghallgatót ismerte fel. Kiderült, hogy a joghallgató május 21-én érkezett Miskolczra. hogy tovább folytassa útját Bpestre jogi alapvizsgája letételére. A vörösök azonban letartóztatták s egy katona Görömbölv- nél főbelőtte és kifosztotta. A hatóság már megállapította a gyilkos kilétét s intézkedett letartóztatására nézve.

Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen feleségem, illetve jóanyánk temetésén megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, ez úton mondunk hálás köszönetét.

Heidrich Jakab és gyermekei.

Az idő. Kis- és nagygazdaságaink, de az egész ország fellendülése is az időjárásnak van alárendelve. Azelőtt ilyenkor április derekán még csak készülődtünk a meleg napokra. A tavasz is még csak nekiindulóban volt és lombsátor helyett halványzöld árnyalat sejttette a természet újjáéledését. Ma egyik-másik nap valóságos kánikula van. Örüljünk-e neki ? Nem lesz-e korai az öröm ? Még leselkednek a májusi fagyok és ha a rideg «fagyos szentek« nem irgalomnak, kegyetlen pusztítást vihetnek majd végbe a lulkorán neki zsendült természetben.

Uránia. Ma egy amerikai dráma »A pénz ördöge« és egy három felvor.ásos vígjáték »Ka tona a penzióban«, Szombaton az olasz filmgyár tás remeke: »Krisztus« nagy bibliatikus filmjáték hat felvonásban, főszerepben Amletto Novelli. Az előadások fél 7 és fél 9, vasárnap és ünnepnapokon fái 5 fél 7 e* fél 9 órakor kezdődnek.