Egri Népujság - napilap 1920
1920-05-15 / 111. szám
XXVIII. évfolyam 111, szám. Bger 1920. Május 16. Szombat. Canz.: £. 318 1920. Előfizetési dijak postai szállítással: Egész évre 200 B. — Fél évre 100 K. — Kegged évre 50 K. ~- Egg hóra 18 K. Egg szám ára oO fillér. Ä tiltakozó népgyülés. Áldozócsütörtökön d. u. 4 órakor a Kossuth- téren összegyűlt Eger minden testületé, az ösz- szes iskolák s a város lakossága osztálykülönbség nélkül, hogy állást foglaljon a békeszerződés aláírásának kérdésében. A gyűlés első szónoka dr. Nagy János képviselő volt, aki ismertette a béke paragrafusok ölő mérgét, amely bennünket el akar pusztítani az élő nemzetek sorából. Ott szerepel a pontok között, hogy Magyarország bűnös a háború felidézésében, ezért kötelességének ismeri el, hogy az antant akaratát teljesiti és az okozott károkat jóváteszi. Mi pedig nem vagyunk bűnösök a háború feltámasztásában, hanem igenis bűnös Európa, benne az összes nemzetek és főleg a szlávság és germánság örök versengése, az angol féltékenység és a francia bosszúálló szellem. Ezek a vétkes tényezők úgy összebogozták a politikai, a világpolitikai helyzetet, hogy abból csak az az átkos emlékű világháború pattanhatott ki. S igy nekünk, magyaroknak, akarva, nem akarva fegyvert kellet fognunk, ha csak védekezés nélkül a halált nem akartuk választani. A feltételekben foglalt követeléseket tehát nem teljesithetjük, mert mi nem voltunk a károk okozói és mert a követelések olyan nagyok, olyan irgalmatlanok, hogy azokat teljesíteni úgy se tudjuk. Mit is kívánnak tőlünk? Nem egyebet csak azt, hogy 30 esztendőn keresztül minden termékünket engedjük át az antantnak azon az áron, ami épen nálunk uralkodik. Követelik, hogy a külföldi árukat engedjük be, akár van rá szükségünk, akár nincs. így akarják a valutánkat örökre tönkre tenni. Kötelesek vagyunk az összes háborús károkat megtéríteni, nemcsak amiket mi okoztunk, de amiket ők idéztek is elő hadműveleti szempontból. Nekünk kell fizetni az antant államok katonáinak rokkant nyugdiját és a hadiözvegyeinek kijáró segélyeket. Ez az összeg évente több billió korona kiadást jelentene és csak a kamata és amortizációja 800 ezer millióra megy. Ekkora pénzügyi raegterheltetést a mi államháztartásunk nem bir el és igy a fizetést meg kell tagadnunk. Meg kell tagadnunk az erkölcsi igazság érzete miatt is, mert mi és a központi hatalmak a Wilsoni pontok alapján tettük le a fegyvert. Az antant azonban gáládul becsapott bennünket, tehát az egyezséget ránk nézve nem ismerjük el kötelezőnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a békét nem Írjuk alá, mert ezzel olyan következményeket zuditanánk magunkra, amiért a felelősséget senki nem vállalhatja. Kényszerből, igenis aláírjuk a békét, de a feltételeket teljesíteni nem fogjuk. És ami retorzió ebből ránk háramlik majd, attól ne féljünk . . . Akkorra megváltozik a világ ismét. Mert egy hazugságon és igazságtalanságon felépített világrend, nem állhat fenn sokáig, önmagától össze kell dűlnie. Nagy János után Breznay Imre elmondotta azt, hogy mik lesznek a teendőink, ha már egyszer ezt a megalázó békét el kell fogadnunk. Legyünk munkaszeretők és takarékosak. Mindenki nagy emberré válhatik, ha kötelességét teljesíti, de eltörpül a nagy ember, ha kevesebbet dolgozik, mint amennyit elbir. Ápoljuk a testvériséget, a pártviszály helyett éreztessük a magyar összetartozást. Legyünk önfeláldozók, érdeklődjünk egymás iránt és segítsünk, ha módunkban van a magyar testvéreink nyomorán. Lobogjon bennünk a nemzeti öntudat lángja, mert a népek életében az öntudat az az eleven erő, amely, mint a lengyel példa mutatja, halottaiból is feltámasztja a halálra ítélt nemzetet. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. A két beszéd közt szépen illeszkedett be a : Wallandt Ernő érccsengésü hangján előadott «Én í őseim» c. vers. — Feldúlta hazánkat a tatár és török, végiggázolt rajtunk az orosz, az osztrák és mi mégis élünk. Mert, amit az Isten egybe- ! kovácsolt, egységét annak nem bonthatja meg fegyveres győzelem és büszke gőg. A szónoklatok után dr. Molnár Kálmán fel- ! olvasta a határozati javaslatot: Aláirják-e a békeszerződésnek nevezett pa- pirrongyot, azzal mi nem törődünk. Minden szerződés a szerződő felek egybehangzó akaratából meríti kötelező erejét, már pedig az entente által most reánk erőszakolt égbekiáltóan igazságtalan békeszerződéshez a magyar nép sem a jelenben, sem a jövőben soha hozzá nem járul, az ellen minden magyar ember minden csepp vére tiltakozik. Akár alá lesz írva a világtörténelemnek ez az örökös szégyenfoltja, akár nem, mi mindnyájan életünk legszentebb feladatának azt tekintjük, hogy ismét egygyé kovácsoljuk az ezer év előtt magyar véren szerzett s az ezer éven át magyar vérrel, magyar verítékkel és magyar kulturmunkával fentartott hazát. Addig Európának nem lesz nyugalma, mig Európa le nem mossa magáról ennek a szörny- szülött békének a gyalázatát. A népgyülés a határozatot egyhangúlag magáévá tette. A Szózat eléneklése után az ünnepség véget ért. y—a. HÍREK. Eger, 1920. május 14. Az uj uszoda megnyitása. F. hó 12-én d. u. nyitották meg az uj férfius2odát, díszes közönség jelenlétében. Bárány Géza, az Egri Városfejlesztő R. T. igazgatója emelkedett hangú beszédben mutatott rá arra, hogy a pusztító világháború után az első építő munkát a R. T. kezdte meg. A Társaság nevében köszönetét tolmácsolja Szmrecsányi Lajos dr. egri érseknek’, ki a fürdőt és melegvizet átengedte a városnak s ezzel a fejlődést lehetővé tette. Köszönetét mond Eger városnak, mely a kivitelben támogatta a Társaságot s végül az Építő Ipar R. T.-nak, mely, mint vállalkozó, a mai nehéz viszonyok közt teljes odaadással dolgozott azon, hogy a kivitel sikeres legyen. Üdvözölte a Társaság jelenlévő elnökét, Csekó Gábor praelátus kanonokot s felkérte, adja át az uszodát a köszönségnek. Csekó Gábor elnök válaszolva, rámutatott arra, hogy az érsek-főpásztor nobilitása tette lehetővé, hogy megkezdjük városunk természeti kincsének, a hévíznek az egészségügy szolgálatába állítását. A Társaság áldozatot nem kiméivé építette meg az uszodát. Kivánja, hogy testi és lelki üdülésére legyen a város közönségének s különösen a jövő reményének, az ifjúságnak. Az uszodát átadja a közhasználatnak. A csengő jelére 300 ifjú vetette magát a vízbe s gyönyörűséggel szeldelték a régi »melegvíz« hullámait. Az uj uszoda 1000 Q méter, Középeuró- pának tudomásunk szerint ma legtágasabb zárt úszómedencéje. Hőfoka 29 C“, tehát 4 fokkal melegebb, mint a női uszoda. A város közösége nevében ez utón is köszönetét mondunk a Városfejlesztő R. T.-nak. További tevékenységét is koszoruzza siker, uti- társa legyen a kitartás. A „Dobó István Asztaltársaság“ f. hó 24-én a Koronában nyári táncmulatságot tart a szegény iparos tanulók felruházására. Szerkesztőség: Eger, Líceum. I Kiadóhivatal: Liceum nyomd:. Telefon szátn 11. ■■"■■■■■■■■■•■nMKnaannnn A MOVE hevesvármegyei főosztályának elnöksége ez utón is hazafias köszönetét fejezi ki az egri színtársulat igazgatóságának és tagjainak, valamint az Uránia mozgó igazgatóságának, hogy áldozatkész szereplésükkel — illetve a színpad rendelkezésre bocsájtása által — lehetővé tették az egri helyőrség katonái részére a magas színvonalon álló, hazafias színdaraboknak: «Fekete lovas«- és «Magyar«-nak élvezetét — Az előadások jövedelméből 1000 kor. a nemzeti hadsereg alapjára esik. A Kér. Iparoskör házavató ünnepsége Az egri Kér. Iparoskor folyó hó 16-án házavató ünnepséget rendez a Kath. Legényegyletben, az ünnepséget a minoriták templomában 10 órakor tartandó istentisztelet vezeti be. Istentisztelet után a Legényegyletben díszközgyűlés lesz, amelyen Balkay Béla elnök, Breznay Imre, ifj. Cselényi István és a Polgári Dalkör fognak szerepelni. Tilos a gabona és liszt szállítása. A közélelmezési minisztériumban kimondották, hogy élelmiszerek, tehát gabona is, liszt is, sem uti- podgyászban, sem póstán nem szállíthatók még igazolvánnyal sem. A tilalom megszegését kíhá gásnak minősitik. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen feleségem, illetve édes jó anyánk temetésén megjelentek s ezáltal mérhetetlen fájdalmunkat enyhítették, fogadják ezúton hálás köszo- netiinket. Simon János és családja. Az Egri önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület ünnepélyes kertmegnyitóját f. hó 23-án (vasárnap) tánccal egybekötött vacsorával tartja meg. Erre úgy a működő és pártoló tagokat, valamint az érdeklődő közönséget családtagjaikkal együtt ezúton hívja meg az Egyesület. Á vacsorán résztvevők kéretnek, hogy f. hó 19-éig (szerdán délig) az ívet aláírni szíveskedjenek, amely bármelyik tűzoltó tisztnél rendelkezésre áll. Tűz. Ma délben a Szálában tűz ütött ki. Egy borház gyuladt meg, melyet a rögtön kivonuló tűzoltóság sem tudott már megmenteni és igy a lángok martaléka lett. Olcsóbb lett a zsír. — A hús ára. — A cseresznye és saláta megmaximálása. Viharos gyűlése volt szerdán az árvizsgáló bizottságnak. A gyűlést a húsíparosoknak az a kérése nyitotta meg, hogy a húsárakat emeljék fel. Kérésüket azzal indokolták, hogy a marha ára ismét felszökött (?) viszont a melléktermékek ára, (faggyú, bőr, belek) nagyon is leesett és így a mai árakon nem tudják a közönséget kiszolgálni. Álláspontjukat hevesen védte Strausz Sándor, az árvizsgáló bizottság azonban, nagyon helyesen, a kisebb haszonnal is megelégedő mészárosok szak- véleményét tette a magáévá és nem engedi, hogy a csütörtöki cikkünkben jósolt áruzsora ismét talajt nyerjen. Abban állapodtak meg, hogy a marhahús 72 K, a borjú 64 K, a sertés 80 K marad továbbra is. A zsírnak való szalonna árát azonban 120—130 koronában állapították meg. A paprikás és füstölt szalonna ára 150—160 K a hentesnél, a kereskedő 20°/0-ot hozzávehet kilo- grammonkint. Az a húsiparos, aki a ftnti árak mellett nem hajlandó árúsitani, *1 fogj* veszíteni az iparengedélyét. A cseresznyét kilogrammonkint LO koronáért szabad kiárúsítani. Ez a megállapítás csak ideiglenes és a legközelebbi gyűlés, amely hétfőn lesz, minden valószínűség szerint még lejjebb szállítja a cseresznye árát. A saláta ára fejenkint 10—20 fillér a régi 50 fillér helyett. Egy zseniális kalandor a XX.-ik században. Harry Pielnek, a «Fekete zsoké«-nak más*
