Egri Népujság - napilap 1920

1920-03-11 / 58. szám

EGEI NÉPÚJSÁG 2 ;■ ■,- r-ry^nr-TTTT— ,,, -■-~iycmBmn.m•»r,r iTSW* a Hármaskönyvbe való felvétel által joggá sem válhatnak. És aki ismeri a régi magyar jogot és a Hármaskönyvet, az tudja, hogy a régi jogban fel nem található újítások bizony előfordulnak a Hármaskönyvben. Az 1563: XXX. t.-c. országyölésileg is megállapítja, hogy -»abba nem kevés visszaélés csúszott be«. A jogélet nem is nyugodott meg azonnal a HK. tekin télyében, ahogy azt Anonymus képzeli. A HK. kijavítását az országgyűlések egész sora sürgeti és követeli (1527: 111. — 1550: XI. — 1553: XV - 1563: XXX. — 1608: K. e. XVI. — 1609: LXIX.), míg végre több mint egy évszázad után a HK. tekintélye olyan általánossá és vi- tatlanna lett, hogy 1628-ban a Corpus K'fisba is felvétetett. Ugyanez áll a Sárgakönyvre vonat­kozólag is. Amikor Anonymus azt állítja, hogy a Sárgákőnyvben foglalt jogelveket * bíróságok >azonnal általános érvényűek gyanánt tekintették és alkalmazták«, ak­kor ismét nem tudja, hogy mikor a mi­niszter a Sárgakönyvet a bíróságoknak megküldötte, világosan látta azt, hogy a Sárgakönyv nem tekinthető jognak, azért csak félénken ajánlja annak alkalmazását .s szó szerint ezeket írja : > Iparkodjék El­nök Ur a vezetése alatt álló törvényszék bírói tagjainál stb. odahatni, miszerint az ebben foglalt intézkedések — amennyiben ázol ellen a fenn megjelölt irányban ala­pú aggodalom nem merülne jel, — a fennforgó bűnvádi ügyek körül alkalmaz­tassanak*. Vájjon ilyen szavakkal szokta e a kormány a jogszabályok alkalmazását a bíróságoktól kikönyörőgni r Hasonlóképpen nem tudja Anonymus azt, hogy dacára annak, hogy a miniszter óvakodott a Sárgakönyv alkalmazását el­rendelni, már annak megküldésében is sokan alkotmányellenes eljárást, a bírói függetlenség elleni támadást láttak s a bíróságok teljes üléseikben válogattak a Sárga könyv szabályai között, megjelölvén azokat, amelyeket alkalmazói fognak s mm elveket alkalmazni nem hajlandók. Ugyan kitől hallotta Anonymus, hogy a bíróságok ezeket a sokat emlegetett gyűjteményeket »azonnal általános érvé­nyűek gyanánt tekintették és alkalmazták. »? Miután cikkem megint hosszúra nyúlt, elállók attól, hogy a Planum Tabulareés az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok zempontjából hasonlóképpen kimutassam Anonymus vaskos tévedését. Kar is volna ovább folytatnom. Akinek van érzéke jogi lérdések iránt, az ennyiből is tisztán áthat. Befejezem hát a vitát. Nemcsak .zért mert már eddig is hosszúra nyúlt, !e azért is, mert többé nem látom célját, így veszem észre ugyanis, hogy a vitat- ozo felek felfogása még egy lényeges ootban eltér egymástól. Anonymus azt iszi, hogy »tud annyit a jogból, hogy a igászok tanárának a tévedését (»jogi éptelenségeit») is ki tudja igazítani.» En edig tanár létemre restelkedve vallom be. >gy feladtam a reményt arra vonatkozó- g, hogy Aironymtissal a jog mibenlétét egérttessem. Ez talán nem fegyverletétet. Csak ihoz nincs kedvem, hogy falra borsót .nyjak ! Dr. M. K. Közigazgatás. | Az alispánt jelentés a már megszo­kott panaszfelsorolás helyet» két örvende­tes eseményről számol be. Az egyik Horthy Miklósnak kormányzóvá történt megválasztása, akit vármegyénk egyik előkelő családjához szoros rokoni kötelék fűz és így egész Heveemegye közelebb érzi magát a kormányzóhoz. Megnyilvá­nult ez abban az egyhangú közóhajban, amely egyedül csak Horthy Miklóst kí­vánta a legmagasabb méltóságra emelni. A kormányzó választás napján a vár- raegye alispánja táviratilag üdvözölte is Horthy Miklóst. (Ezt már egyik számunk­ban leközöltük). A másik örvendetes ese­mény az oláh megszállás alatt sínylődő tiszántúli községeknek a felszabadulása, amelyekkel körülbelül egy évig nem volt érintkezésünk. A múlt héten a kormánybiz­tos főispán és a főjegyző meglátogatta ezeket a területeket és közvetlenül inog győződtek az ottani állapotokról. A pusz­títás már az inenső parton kezdődik. A bocskorosi hidat felégették, a vele párhu zamos vasúti hidat most javítják és egyen­lőre ezen keresztül történik majd a köz­úti közlekedés is. A tiszai nagy vashid három ivét felrobbantották. Hogy az át­kelés mégis lehetséges legyen, a kompo­kat kijavítják, illetve ,300 ezer koronáért újat is építenek. Ezt a nagy költséget a szállítási díjból fedezik. Gabonanemüekből fölös készletek ma­radtak, amelyet a vármegye és a főváros élelmezésére fordítanak. A tízezer lakosú Tiszafüreden egy orvos vau, az alispán felhívására tehát intézkedtek, hogy oda legalább 2 orvos sürgősen kirendeltessék. — Az észak Amerikába való kivándorlás veszedelme egyre nő. Sarudról például egész családok szándékoznak kivándorolni, még azok is, akik most jöttek csak haza. A nép földéhez Azonban bármennyi pénzt is hozott Amerikából, mégse tud földet venni, mert nem ad el senki. Irtóza­tosan felverik az árakat és boldogulni így se tudnak. így érlelődik meg aztán I bennük az emigráció gondolata. II IMIM 111» ********* Katonai (Move) rovat. A Move III. ügyosztálya pénteki gyü- | lésén véglegesen megalakult. Ügy vezetői: Dr. Molnár Kálmán és Dr. Tordai Ányos, jegyzője Holik Sámuel lelt. Dr. Tordai ismertette az ügyosztály feladatait s meg­jelölte a módozatokat, melyeken át a Move kulturális céljai megvalósíthatók. Javas­latára az ügyosztály négy bizottságot szervezett. Teendőiket az előadó körvo­nalazta, a részletes munkaterv kidolgozá- : sara az ügyosztály az egyes bizottságokat j kérte fel. 8 án pedig a nőcsoport Ili. ügy- j osztálya előtt fejtette ki ugyancsak dr. i Tordai a megvalósítandó feladatokat s a ; nőcsoport is kiküldte képviselőit az emlí­tett bizottságokba A szervezet tehát, tel­jesen kész, Isten segítségével megindulhat s meg is kell indulnia a komoly munkának A bizottságok és tagjaik a követ­kezők : 1. Vigilancia bizottság: Breznay Imre, Illés Ödön, őzv. Jáhn Mátyásáé, özv. Misik Jánosné, dr. Tordai Ányos, Vesz- prémy . Dezső, dr. Werner Adolf. 2. SajiÓ-bieoUsdg: dr. Barsy Károly, Nerkő Anna, Fehér Mihály, dr. Hetényi Gyula, Holló Gyula, Módly Dezső. dr. Patn* József, dr. Petro Kálmán, Pncblin Lajos- né, Renwers Ferenc, Veszprémy Dezsődé, Zahradnik József. 3. Propaganda bizottság. B&lkajr Béla, Dr. Bartók Egyed, Bárány László, Breznay Imre, Csiffáry Vazul, Dersatb Károly, Dingha Sándorné, Fekecs Sándor, Gajda Gyula, Gaál Piroska, dr Kela 1st váii, Kóczián Margit, Lang Kornélia, Mlinkó István, Bubik Károly, Szabó VH mos, dr. Székely István, Szita Mihály, Veszprémy Dezső. 4. Tanfolyam-bizottság: Braun 4á cint, Braun Károly, dr. Csanády Lásaié Frinth László, Grónay 'Andor, Had*« Gyula, Kárpáti Mária, Kovács Andris Léderer üenrikné, özv Rőzenberg Ármin né, Simcső József. HÍREK. Eger, 1920. március lé Olvasóinkhoz. Hónapok óta állandó olvasó közön­ségünk részéről a panasz, hogy az Sgri Népújságot, valamint a keresztény irányi fővárosi napilapokat az aprópénz hiáey miatt gyakran nem tudják megvenni Hogy ezen a bajon segíthessünk, el határoztuk 20 filléres utalványok kimé* sát, amely utalványok ellenében olvasóink a lapot megvehetik s elárusítóink is abban a helyzetben lesznek, hogy az 1—2 kom násokból — aprópénz hiányában rw* Hasadhassanak. Ezen utalványok mai naptól kezdve a Sajtószövetkezet könyvkereskedésébe»., a Propaganda vállalat üzletében, a Lap-- elárusitó tőzsdékben és az utcai elántet tőknél forgalomba jönuek. Az Egri Nép­újságon kívül az utalvány hátlapján tüntetett keresztény irányú fővárosi lapok nál is felhasználható. Csak a számozot t és az Egri Népújság bélyegzőjével ellátott piros utalványok érvényesek. Az Egri Népújság kiadóhivatal Megbízás. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter a hevesmegyei tanke rület vezetésével Rusztek Károlyt bízta meg. Az uj tanfelügyelő Marosvásárhely ről jött és az egész országban egyedit dicsekedhetik azzal, hogy az ő kerületé­ben egyetlen tanító se tette le az esküt a románoknak. Béti Gábor. Lapunk 54. számába» röviden megemlítettük, hogy Réti Gábwr meghalt. Tudtunkkal ő volt az egri ntolsé 48-as honvéd Helyesebben reá is illik *r. az angol mondás -last not least* : véggé, de nem utolsó. 1830-ban születeti, tehát éppen 90 éves korában halt meg. De árost sem végelgyengülésben, hanem e^y rósz indulatu kelés folytán. Az ő atléta, ép, egészséges szervezetének ismerősei szár­évet jósoltak, amint édesanyja is 99 éves és 6 hónapos korában halt meg, akkor is véletlen baleset folytán. Réti Gábor, miat 18 éves egri jogász állott be a szabadság harc alatt a honvédhadseregbe. Végig szolgálta a háborút és aradi kapituliua lett. Valahányszor eszébe jutott az aradi kapituláció, mindig felháborodott: *80 ez­ren voltunk, tarthattuk volna »agunkat, ősz felé járt az idő, a maszkák a télre ki vonultak volna, mindenesetre előnyösebb békét köthettünk volna és a*« köveik*

Next

/
Oldalképek
Tartalom