Egri Népujság - napilap 1920
1920-12-28 / 297. szám
EGRI NEPUJbAU kommunizmus tanulságai és a munkáskérdés. Encsg Kálmán kir. ügyész előadása a Kér. Szoc. Egyesületben. Dr. Encsy Kálmán kir. ügyész vasárnap a Szoc. Egyletben a munkáskérdésre vonat- > megfigyeléseit és tapasztalatait adta elő. íuzamot vont egy részről az egri hazafias és ásos munkásság, másrészről a szakszervezetek- megmételyezett vallástalan, hazafiatlan, nem- özi gondolkozásu budapesti munkásság között, kétféle munkáséletből vonta le a tanulságo- hogy fajunk drága kincsét, a magyar mun- ágot miként lehetne magyar nemzeti és ke- tény gondolkozásunak megtartani, a megtéve- etteket pedig fájó szivü, közös anyánknak, a yar hazának keblére visszahozni. Foglalkozott ociálizmus lényegével, melyek ott találhatók a kereszténység bölcsőjében, melyet azonban x és még inkább a hazánkban vezetőkul feladott munkakerülő idegen fajú vezérek min- belső tartalomtól megfosztottak, önző cél- kielégitésére meghamisítottak. E hamis elvek- megmételyezve, lett aztán, habár nagy rész- öntudatlanul eszközévé a megtévesztett ma- munkásság országunk megrontásának. A múlt szomorú emlékeiből tehát az a lság, hogy áltanokkal ne hagyjuk többet unkát megtéveszteni. Itt a magyarság lét- éséről van szó, s itt, rajtunk csak a keresz- gondolatnak minden téren való kérlelhetet- keresztül vitele segíthet. A munkáskérdést isitatlan keresztényszociális szellemben kell oldani. E munkában mindannyiunknak részt venni, s akkor nem dobja idegen fajú, lel- :n agitátorok karjaiba magát a magyar mun- A nagy nemzetrontás után mindannyiunknak ell állani a gátra, s dolgozni, alkotni, mig :ött célunkat, a keresztény nagy Magyar- igot el nem érjük; e munka irányait pedig resztény szociálizmus megmutatta, kijelölte. A keresztény munkásegyesületekből keresz- szociális intézményekből mint kis mustárokból fog kinőni jövő nagyságunk terebélyes ha munkálkodásunkat ez a három jelszó: i,'vallás, haza — fogja irányítani! Hozza reményeinknek legalább egy részét a kö- í újév! A szónoki lendülettel előadott beszéd mély it gyakorolt a hallgatóságra és a kitűzött cél : a keresztény földmíves osztály meg- ezése Dr. Encsy Kálmán előadása nyomán iebb jutott a megvalósuláshoz. HÍREK. Eger, 1920. december 27. Lehel riadója. Rohamra, rajta szittyalelkek, ósvándorlások hadsora! Riadva ébreszt vén Lehelnek Ajakáról a kürtcsoda! «Magyar, sorsod bár mostoha, Nem pusztulsz el, nem, nem soha!» Az Isten kardja ez az ország. Rettegjetek poroszló hordák; A hantok is csak ezt dalolják: Honfoglalásra fel, Honfoglalás a jel! Hadúr, vezess, Te légy a Zászló S a rög csatára kel! Magyaristen, hiszünk Tebenned, Ligetek Szive, álmodó Puszták Villáma, mely remegtet, Aranyhalom, aranyfolyó, 'Cimerjelünk Megalkotó, Fekete Föld, simogató, Hazát szerző Örökigazság, Kis vétkekért nagy ez a rabság, Feltámadást esd a magyarság! Honfoglalásra fel! Honfoglalás a jel. Hadúr, vezess, Te légy a Zászló S a rög csatára kel! Ejh, félre gyász, hitvány örökség, Te lelki rongy, már el veled! Jöjj gyűlölet, komor, vak fönség, Ki hallgat bár, de nem feled. Vess ó — halált, uj életet: Tanulj meg ölni, szeretet. Légy bomlott agyban érő átok, Mely rombolás után sovárog, S mint vészvarju, sikoltva károg: Honfoglalásra fel! Honfoglalás a jel. Hadúr, vezess, Te légy a Zászló S a rög csatára kel! J. J. Kirendelés. Az igazságügyminiszter Bresztyenszky Imre pétervásárai kir. járásbiró- sági betétszerkesztő telekkönyvvezetőt a mezőkövesdi kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte. A kultuszminiszter köszöneté. A vallás és közoktatásügyi miniszter Blazsejovszky Ferencz apátkanonoknak köszönetét fejezte ki azért, hogy az egri siketnéma intézet javára 1000 koronát adományozott. A karácsonyi ünnepek a benső áhitat jegyében folytak le. Az idő ugyan felette kedvezőtlen, esős, nyirkos volt, annak dacára zsúfolásig megteltek a templomok hivő közönséggel. A nagytemplomban az éjféli misét Szmrecsányi Lajos dr., érsek-főpásztor celebrálta. Ugyancsak ő mondotta karácsony első napján az ünnepi szent misét. Karácsony előünnepe Egerben. A Megváltó-várás napjait a már említett pásztor- játékok, valamint az óvodák, a Szvorényi, Kertész ds Makiári utí el. isk. karácsonyi szinjátékai valóban feledhetetlenné varázsolták. De hogy ezt a kedvességet élvezhette lelkünk a földi élet nagyon zaklatott perceiben, azt köszönhetjük a Szvorényi úti áll. el. iskolánál működő: Hallay György énektanitó, Krajnák Pálné, Hoffmann Já- nosné, Pandák Jenőné, Miklóssyné, Miklóssy Zoltán, Tömösváry Agnes és Dénes Ilona tantestületi tagoknak, kik az egész darab betanítása, rendezése, díszletek beszerzése és a gyönyörű angyalruhák készítésénél fáradhatatlan munkásságot fejtettek ki. Az elismerés zászlaját kell meghajtanunk a maklári-uti áll. el. iskolai, valamint a Kertész- utón működő tantestületi tagok előtt is; mert Sztupka Melánie, Gaálné Vojtsek Irma, Schif- fauer Gizella, Nagy Mária, Marosi Mihály és Hizsa Aladár fáradságot nem kiméivé oda működtek, hogy népünk lelkében feledhetetlenné tegyék a Szt. Karácsony ünnepét. Az egész rendezés és díszletek előállítása az ő érdemük. A maklári-uti óvodában Tóth Imréné óvónő, a babák öszjátékával valósággal lebilincselte a közönséget. Az »Altató daljátékban« gyönyörködtünk az Arany János-utcai áll. óvodában, hol özv. Tauber Ödönné és Dr. Finger Vilmosné óvónők fáradságot nem ismerő munkássága hozta létre a feledhetetlen kis ünnepet. Amikor ezen szép ünnepségért hálás köszönetét mondunk a Testület minden egyes tagjának ; egyben köszönettel adózunk Petrovics j Gyula prépost-kanonoknak, Rusztek Károly kir. tanfelügyelőnek és nejének, Bene Lajos kir. s. tanfelügyelő és dr. Petro Józsefnek, hogy megjelenésükkel ünnepélyünk fényét a nép előtt emelni szívesek voltak. Isten áldása kisérje a nemes törekvést! Népünk lelkében pedig fogékony talajra találjon minden mag, amit az »Országos szabad oktatás« előadásain az előadók népünk boldogulása és Hazánk naggyá tételéért szeretettel elhintenek ! F. M. Gyászhir. Részvéttel vettük a hirt, hogy Babocsay Béla, ny. m. kir. kereskedelmi szám- tanácsos, a Ferencz József rend lovagja, Graefl Jenő tiszafüredi malomüzemének igazgatója, elhunyt. Az elhunytban Babocsay Sándor v. országgyűlési képviselő fivérét gyászolja. Hogy az ünnep teljes legyen ahhoz Egerben elengedhetetlen a verekedések krónikája. A hármas ünnepben is előfordult egy két vérontás. A Lakatos-féle korcsmában Várkonyi Bernát és Besznyák Lajos először egymást verték össze s amikor a rendőr közbe lépett, a haragjuk éle egyszerre a rendőr ellen irányult és tettleg bántalmazták. Tipikus, egri gondolkozásmód. Ha magunk vagyunk, gyilkolhatjuk egymást, de, ha jön a rendőr, fogjunk össze. Ez a dolgok természete: a veszély szüli az egyetértést. A pénzintézetek Szilveszter napi szünete. A helybeli pénzintézetek kölcsönös megállapodás folytán, a zárlati munkálatokra való tekintettel, f. hó 31-én, (pénteken) hivatalos órákat nem tartanak. Eljegyzés. Reinics János eljegyezte Nagy Mariskát. (Minden külön értesítés helyett.) Vonatközlekedés Hatvan — Eger között. Legutóbbi számunkban közöltük, hogy a vármegye alispánja a december 29-én összeülő törvényhatósági gyűlésre való tekintettel a miskolci üzletvezetőséggel tárgyalást kezdett a29-ére szóló, Hatvan és Eger között beállítandó vasut- közlekedést illetőleg. A tárgyalások kedvező lefolyást nyertek és igy az emlitett napon Hatvanból éjjel 1 órakor vonat indul, amely F.-abonyba 3’39-p.-kor és Egerbe 7.05-p-kor érkezik meg. Egerből vissza Hatvan felé este 3/« 10 órakor indul. Eljeggzés. Stephanovszky Sárit eljegyezte dr. Varga Béla, a Magyar Nemzeti Szövetség központi tikára. Halálozás. Dr. Lovniczky József pénzügyi titkár f. évi december 23-án meghalt. Az elhunytat gyászoló özvegye, kartársai és ösmerősei karácsony délelőttjén kisérték ki utolsó útjára a Hatvani temetőbe. A pénzügyi tisztviselők koszorú megváltás cimén 2000 koronát juttattak jótékony célra. Nick Winter-film az Urániában. Ma és holnap a világhírű francia művész második filmje : «Csavarszoritóban». Nick Winter mellett a főszerepeket az ismert magyar művészgárda fag- jai, közöttük K. Takács Ily, Gaál Annie, Bojda Juci, Vándory Gusztáv és Dr. Torday Ottó játszók. A Max Linder Szilveszter esti jegyei már ma kaphatók a Mozitőzsdében. Az előadások hétköznapokon 6 és 8, vasárnap és ünnepnapokon 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. Elveszett, f. hó 24-én este 4 és 5 óra között egy sima aranyláncz karkötő, a vármegyeházától az almagyar-kertész és mély utcán keresztül a makiári úti iskoláig. Kérjük a becsületes megtalálót kellő jutalom ellenében adja be a főszolgabírói hivatalba. 1-3 Hz Egri Földműves Olvasókör Mária utcai helyiségében 1921. évi január 1.-én, délután 3 órai kezdettel táncmulatságot tart, melyre a kör tagjait és az ifjúságot ez úton is meghívja az Elnökség. 1—2 Hz Egri Népszövetkezet egy éves működésével újból bebizo yitottta azt a régi igazságot, hogy a saját helyzetünk javításának legbiztosabb módja az, ha kérések és panaszkodások helyett magunk iparkodunk segíteni magunkon. Segíts magadon, az Isten is megsegít. Ennek a szövetkezetnek egy évi fennállása után 2,200.000 korona befizetett üzletrésze, divatáruháza, cipőüzeme, bőrkereskedése, sörraktára és a Széchenyi-utcában emeletes saját háza van. 1920. junius 30-án végződő féléves, első csonka üzletéve után 6°/o osztalékot, 2% vásárlási visszatérítést adott s tartalékalapba l°/o-ot helyezett. Ezek az eredmények mindenkit jóleső megelégedéssel töltenek el és a legszebb kilátásokat nyújtják a szövetkezet jövőiére. Az első rendes közgyűlés határozata folytán a régi tagok 100 koronás, régi árban, ugyanannyi üzletrészt jegyezhetne', amennyi van nekik. Akik többet jegyeznek, úgyszintén az új tagok 125 koronás árfolyamon kapják a 100 kor. névértékű üzletrészeket. A közgyűlés óta 2 hónap alatt egy millió koronánál több üzletrészt jegyeztek és fizettek be. 2—2 Közgazdaság. A keleti marhavész. A sokféle járványos betegség között, mely a szarvasmarha egészségét veszélyezti, a keleti marhavész a legveszedelmesebb. Ahol felüti a fejét, ott tömegesen szedi az áldozatait és különösen a színes fajta marhák rövid idő alatt egytől- egyig elpusztulhatnak benne, Ezért minden egyes gazdának életbevágó érdeke, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel védekezzék ellene. Merről fenyeget ma a veszedelem ? Ma elsősorban Galicia felől fenyeget a be- hurcolás veszedelme. Lehetséges azonban, hogy rövidesen átkerül Bukovinába, Romániába és Erdélybe is s akkor keleti irányból is behurcolhatják országunk területére. Hogyan terjeszkedik a járvány? A járványt elsősorban fertőzött állatok terjesztik, vagyis olyanok, melyek máris betegek, de olyanok is, melyek már fölvették testükbe a ragály-anyagot, de csak napok múlva fognak megbetegedni, szintúgy olyanok is, melyek már átestek a betegségen, de még nem tisztultak meg egészen a ragály-anyagtól. Ezenkívül a ragályt széthurcolhatják másfajta állatok, szintúgy különféle tárgyak és anyagok; igy takarmány, trágya, ruhanemű, istállóberendezési tárgyak, nyers tej és hús, állati bőrök, körmök, gyapjú stb. valamint olyan emberek 1 is, akik beteg állatokkal érintkeznek.
