Egri Népujság - napilap 1920
1920-12-21 / 292. szám
Eiöii^etesi ditafc postai szaílitással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Hegyed évre 75 k. — Egg hóra 25 k. ___Egyes szám ara 1 korona. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztői Barsg Karoly dr. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi Jiyomdh. Telefon szám 11. Mit szólnak vájjon a most történtekhez az antantvezérek, az országokat daraboló, temető hősök? Mit éreznek, mit gondolnak, mikor hallják a horvátországi forradalom, a szerbiai vérengzés, a bukaresti bombarobbanás és a csehországi kommunista térfoglalás, nyílt agitáció hírét? Vájjon belátják e most már kegyetlenségüket, igazságtalanságukat és rettenetes korlátoltságukat? Igen vagy nem, nekünk teljesen mindegy. Itt a tények beszélnek, ezeknek a szava pedig nagyon világos: Igazunkat hirdetik. Lehet, hogy hamarosan eljutunk idáig, lehet, hogy még várnunk kell a diadalra, annyi azonban bizonyos, bogy ellenségeink rendje megingott, a bomlás feltartóztathatatlanul megkezdődött. A lavina megindulását önmaguk pro vokálták ki, próbálják megállítani, ha tudják. Nekünk pedig a feladatunk csak az, hogy várjunk, várjunk türelemmel, bizalommal, hittel, mert megvirrad még egyszer a magyar égen. Ez a várakozásunk azonban ne legyen tétlen, ölhetett kézzel való, de dolgos, kettőzött erővel, megacélozott izmokkal, testvéri egyetértéssel, megértéssel és szeretettel párosult várás. A Kér. Iparoskor és a Katii. Legényegylet utolsó kulturdélutánja. Dr. Nagy János előadása. A zajos siker jegyében zajlott le a vasárnapi kultúrdélutáu is. A Polgári Dalkör lendületes énekszámait kitörő tetszéssel fogadta a szépszámú .közönség s a tapsból bőven kijutott Grónay karnagynak is, a fegyelmezett kórus kitűnő vezetőjének. Pók Rózsika hangulatos énekszámait s a Kártya és divat ez. bohózat szereplőinek friss, eleven játékát is zúgó taps honorálta. Az előadás fénypontja dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő előadása volt. A népszerű követ a közönség zajos tetszése közben fejtette ki, hogy a haza nemcsak eszmény, költői fogalom, oltár, és szülőföld, de realitás is egyszersmind, mely kenyeret ad s az anyagi boldogulásra lehetőséget nyújt. Ma azért nélkülözünk, mei t elvették a hazánkat. Csonkamagyarország nem hazánk, csak börtönünk. A lapos magyar Alföld a sivár magyar élet szimbóluma. A kivándorlás sem segít: a kivándorlás a fától elszakadt levél, mely könnyen válik kósza szelek játékszerévé. Az elszakított részeken lakó testvéreinknek fölötte nehéz az élete. A szónok példák sorával igazolja, hogy egy pillanatra sem szabad megbarátkoznunk a gondolattal, hogy országunknak a mai határok az igazi határai. Az illusztris szónok mélyenjáró fejtegetéseit :|hol néma megilletődéssel, hol kiiörő ‘tetszéssel fogadta a termet zsúfolásig megtöltő közönség. A rendező egyesületek vezetőségeit elismerés illeti meg fáradozásukért, mely- lyel a város kulturéletébe egy újabb, értékes tényezőt iktattak. Az Iparoskor és Legényegylet kulturdélutánjainak újabb sorozatát ezek után élénk érdeklődéssel várjuk. Ä magyar zene és dal. A nagy háború alatt Krajnába vetődtem. Krajnának alig pár száz lelket számláló kicsi kis falujába. Vasárnap volt; betértem az Isten házába. Gyönyörű karének ütötte meg a fülemet. Apró kis szlovén földműves és pásztorgyerekek énekeltek meglepő kórusban. Mialatt a magas zenei kultúráról tanúskodó ének fennen szárnyalva emelkedett az Ég felé, rajtam mély szomorúság vett erőt. Eszembe jutott a mi népünk elmaradottsága, kulturálatlansága az ének- és zeneművészet terén. Földműveseink kétségbeejtő módon dalolnak. Ajkukon teljesen elvesz a magyar dal idegent is elragadó varázsa. Zenei műveltségük oly csekély, hogy a muzsikát még hallgatni sem tudják. Emlékezhetünk, hogy Telmányi Emil, legkitűnőbb hegedűseink egyike, a vasárnapi publikum előtt kénytelen volt abbahagyni a játékot az állandó zaj és abszolút figyelmetlenség miatt. S az intelligencia? Ha két cseh összeker 1, az egyik prímet énekel, a másik föltétlenül kiséri. Mi fujjuk a nótát keservesen unisono, s bizony-bizony az intelligencia jórésze is zeneiieg teljesen műveletlen. Nemcsak értelmetlen, hanem érzéketlen is a zenével szemben. Az Országos Szimfóniái Zenekar egy Egerben rendezett hangversenyének utolsó száma a Berlioz Hector által csodásán hangszerelt Rákóczy-induló volt. Elhangzottak a bevezető akkordok, s mi történt? A közönség, elsősorban a páholyok közönsége szedte-vette magát, s távozott. A zenekar indulót játszott, ők tehát indultak. Mindezt nem csipkelődő elmefuttatásként Írtam le, hanem azért, hogy ráeszméljünk szomorú zenemüveltségi elmaradottságunkra. Ne mondja senki, hogy .a magyar nép nem muzsikus nép. Igenis muzsikális nép vagyunk! Hiszen feljegyeztetett, hogy 900 évvel ennek előtte a jámbor szt. Gellért püspököt éjjeli szent olvasmányában megzavarta egy cselédleány bűbájos dalolása. S azóta folyton-folyvást zeng a magyar dal a nép ajkán. Vannak világhírű zeneszerzőink s nagyszerű muzsikusaink. Nemes büszkeséggel hirdetjük a magyar kultúra supremáciáját a szomszédos és keleti népekkel szemben. És méltán 1 De a kulturális fensebbség tudadata arra kell sarkaljon bennünket, hogy nemzeti műveltségünket még magasabb szintre emeljük. A mutatkozó hiányokat föltétlenül pótolni kell. S itt elsősorban az énekre és zenére gondolok. Mert tagadhatatlan, hogy e téren nagyon el vagyunk maradva, pedig — amint egv kiváló zeneesztetikusunk mondja — «a zene az általános kulturfejlődés szerves része«. Általa «a történelem leikébe helyezkedünk, midőn a régi zenét akkori füllel igyekszünk hallgatni és ily módon páratlanul gazdagítjuk emberi képességeinket«. Hazánk mai gyászos helyzetében ép’ oly szükség van arra, hogy belemerüljünk dicső történetünk leikébe s onnan bizodalmát, hősiességet merítsünk, mint arra, hogy képességeinket gazdagítsuk s a nemzeti kultúrát felemeljük arra a magaslatra, honnan a magyar műveltséget nem csak Kelettel, hanem Nyugattal is bátran összehasonlíthatjuk. De hogy a régi zenét akkori füllel hallgathassuk, ehhez pezsgő zenei életre van szükség, mely hangversenyeket terem, zeneelőadásokat tart s ezáltal zeneileg értelmes emberekké nevel. Ezért üdvözöltük megalakulása pillanatában kitörő örömmel az «Egri Ének- és Zeneegyletet. Az üdvözlés azonban nem elég. Az Egyesületnek zenemüvek, hangszerek stb. beszerzésére anyagi támogatásra is szüksége van. Vajha írásomnak megvolna az a szándékol ' hatása, hogy a benne foglalt igazságok megsziv ! lelése következtében Eger város lakossága törne gesen sietne az Ének- és Zeneegyesület alapító pártoló és működő tagjai sorába! Akkor az Egye sülét megvalósíthatná már ismertetett nagyszabás programmját, s akkor felvirágozna városunk pang zenei élete, nemesítenénk szivünket, lelkűnké művelnénk értelmünket és emelnénk a magya nemzeti kultúrát. —dt. * Alapitó tag lehet minden oly egyén ki s Egyesület alaptőkéjéül egyszersmindenkorra lej alább 1000 koronát adományoz. Pártoló tag lehet az, aki 60 korona évi táj dij befizetésére magát kötelezi. Mind az alapitó, mind pedig a pártoló tage az Egyesület által rendezendő népszerűsítő és in gyarázó zenei előadásokra, valamint a hangve senyek főpróbáira beléphetnek, Beiratkozni lehet a Propaganda boltban. HÍREK. Kger, 1920. december 20. Subik Károly érseki titkár előadá: a magyar történelemről. A Kereszté Szociális Egyesület ismeretterjesztő előadd egyre jobban beilleszkednek a kulturális celol szolgáló, a világosságot terjesztő társadalmi m galmak közé. A problémák fejtegetései során előadók mindeu vasárnapon a tudásnak egy-e szikrázó csóváját hintik szét és lassan-lassai földmives tagok érdeklődése komoly tanulni gyássá fejlődik. Dec. 19-én Subik Károly érs titkár a hálás hallgatóság előtt az ezeréves : gyár történelmet ismertette. Komoly tudásra v, előadása közben felsorakoztatta a dicsőség bérjával koszoruzott, a magyarságot ért szörnye nél szörnyűbb sorscsapásokat. Török-tatár pusztított közöttünk, borzab testvérháboruk vértengerében fuldokoltunk, badságunktó! megfosztottan, rabigában nyögt és a sir szélén minden esetben uj, nagy él keltünk. Most talán pillanatnyilag úgy lát hogy a halál fuvallata suhog fejünk felett, c jelent és az elmúlt borzalmakat összehasonb a feltámadás reményét megölni nem lehet benn A népszámlálás előmunkálatai törvényhozás intézkedett, hogy a népszámi január 1—10.-ike között végre kell hajtar szükséges előmunkálatokat már a központi tisztikai hivatalnál és a vidéken is megkezde A számlálóbiztosok kinevezése a polgármest illetve főszolgabirák utján már szintén folya ban van. A számlálóbiztosok javarészt a ta közül kerülnek ki, de a menekültek és a Ny1 tagjai is vállalkozhatnak. A népszámlálás m fontos mozzanat volt egy nemzet életében, leges tehát hangsúlyozni, hogy mennyire f most, amikor az ország megcsonkítása után szívvel kell számba venni a legbecsesebb ért az embert. Tudni kell, hogy milyen korú és emberanyagunk maradt, mennyi esett áld' a háborúban, mennyi hadiözvegy és árva f a férjet s az apát, tisztán kell látnunk a h okozta csapást. E szomorú képet odaállítjuk a győzők elé és talán megmozdul majd a s A népszámlálás sikerét tehát mindet kötelessége az igazságnak megfelelő adató vallásával előmozdítani. H vaggonmentő akció pár napi f lása alatt elismerésreméltó sikert ért el. Az élén álló hölgyek fáradhatatlan tevékenysf a közönség megértése máris jelentős faktorr ték a vagyonmentőt. Naponta nagyszámú
