Egri Népujság - napilap 1920

1920-12-21 / 292. szám

Eiöii^etesi ditafc postai szaílitással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Hegyed évre 75 k. — Egg hóra 25 k. ___Egyes szám ara 1 korona. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztői Barsg Karoly dr. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi Jiyomdh. Telefon szám 11. Mit szólnak vájjon a most történtekhez az antantvezé­rek, az országokat daraboló, temető hő­sök? Mit éreznek, mit gondolnak, mikor hallják a horvátországi forradalom, a szerbiai vérengzés, a bukaresti bomba­robbanás és a csehországi kommunista térfoglalás, nyílt agitáció hírét? Vájjon belátják e most már kegyetlenségüket, igazságtalanságukat és rettenetes korlá­toltságukat? Igen vagy nem, nekünk tel­jesen mindegy. Itt a tények beszélnek, ezeknek a szava pedig nagyon világos: Igazunkat hirdetik. Lehet, hogy hamarosan eljutunk idáig, lehet, hogy még várnunk kell a diadalra, annyi azonban bizonyos, bogy ellenségeink rendje megingott, a bomlás feltartóztathatatlanul megkezdődött. A lavina megindulását önmaguk pro vokálták ki, próbálják megállítani, ha tud­ják. Nekünk pedig a feladatunk csak az, hogy várjunk, várjunk türelemmel, biza­lommal, hittel, mert megvirrad még egy­szer a magyar égen. Ez a várakozásunk azonban ne legyen tétlen, ölhetett kézzel való, de dolgos, kettőzött erővel, megacé­lozott izmokkal, testvéri egyetértéssel, megértéssel és szeretettel párosult várás. A Kér. Iparoskor és a Katii. Legényegylet utolsó kulturdélutánja. Dr. Nagy János előadása. A zajos siker jegyében zajlott le a vasárnapi kultúrdélutáu is. A Polgári Dal­kör lendületes énekszámait kitörő tetszés­sel fogadta a szépszámú .közönség s a tapsból bőven kijutott Grónay karnagynak is, a fegyelmezett kórus kitűnő vezetőjé­nek. Pók Rózsika hangulatos énekszámait s a Kártya és divat ez. bohózat szereplői­nek friss, eleven játékát is zúgó taps honorálta. Az előadás fénypontja dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő előadása volt. A népszerű követ a közönség zajos tetszése közben fejtette ki, hogy a haza nemcsak eszmény, költői fogalom, oltár, és szülőföld, de realitás is egyszersmind, mely kenyeret ad s az anyagi boldogulásra lehetőséget nyújt. Ma azért nélkülözünk, mei t elvették a hazánkat. Csonkamagyarország nem ha­zánk, csak börtönünk. A lapos magyar Alföld a sivár magyar élet szimbóluma. A kivándorlás sem segít: a kivándorlás a fától elszakadt levél, mely könnyen válik kósza szelek játékszerévé. Az elszakított részeken lakó testvéreinknek fölötte nehéz az élete. A szónok példák sorával igazolja, hogy egy pillanatra sem szabad megbarát­koznunk a gondolattal, hogy országunk­nak a mai határok az igazi határai. Az illusztris szónok mélyenjáró fej­tegetéseit :|hol néma megilletődéssel, hol kiiörő ‘tetszéssel fogadta a termet zsúfo­lásig megtöltő közönség. A rendező egyesületek vezetőségeit elismerés illeti meg fáradozásukért, mely- lyel a város kulturéletébe egy újabb, ér­tékes tényezőt iktattak. Az Iparoskor és Legényegylet kulturdélutánjainak újabb sorozatát ezek után élénk érdeklődéssel várjuk. Ä magyar zene és dal. A nagy háború alatt Krajnába vetődtem. Krajnának alig pár száz lelket számláló kicsi kis falujába. Vasárnap volt; betértem az Isten házába. Gyönyörű karének ütötte meg a fülemet. Apró kis szlovén földműves és pásztorgyerekek énekel­tek meglepő kórusban. Mialatt a magas zenei kultúráról tanúskodó ének fennen szárnyalva emelkedett az Ég felé, rajtam mély szomorúság vett erőt. Eszembe jutott a mi népünk elmara­dottsága, kulturálatlansága az ének- és zenemű­vészet terén. Földműveseink kétségbeejtő módon dalolnak. Ajkukon teljesen elvesz a magyar dal idegent is elragadó varázsa. Zenei műveltségük oly csekély, hogy a muzsikát még hallgatni sem tudják. Emlékezhetünk, hogy Telmányi Emil, legkitűnőbb hegedűseink egyike, a vasárnapi publikum előtt kénytelen volt abbahagyni a játékot az állandó zaj és abszolút figyelmetlenség miatt. S az intel­ligencia? Ha két cseh összeker 1, az egyik prímet énekel, a másik föltétlenül kiséri. Mi fujjuk a nótát keservesen unisono, s bizony-bizony az intelligencia jórésze is zeneiieg teljesen művelet­len. Nemcsak értelmetlen, hanem érzéketlen is a zenével szemben. Az Országos Szimfóniái Zenekar egy Egerben rendezett hangversenyének utolsó száma a Berlioz Hector által csodásán hangszerelt Rákóczy-induló volt. Elhangzottak a bevezető akkordok, s mi történt? A közönség, elsősorban a páholyok közönsége szedte-vette magát, s távo­zott. A zenekar indulót játszott, ők tehát indultak. Mindezt nem csipkelődő elmefuttatásként Írtam le, hanem azért, hogy ráeszméljünk szo­morú zenemüveltségi elmaradottságunkra. Ne mondja senki, hogy .a magyar nép nem muzsi­kus nép. Igenis muzsikális nép vagyunk! Hiszen feljegyeztetett, hogy 900 évvel ennek előtte a jámbor szt. Gellért püspököt éjjeli szent olvas­mányában megzavarta egy cselédleány bűbájos dalolása. S azóta folyton-folyvást zeng a magyar dal a nép ajkán. Vannak világhírű zeneszerzőink s nagyszerű muzsikusaink. Nemes büszkeséggel hirdetjük a magyar kultúra supremáciáját a szomszédos és keleti né­pekkel szemben. És méltán 1 De a kulturális fensebbség tudadata arra kell sarkaljon ben­nünket, hogy nemzeti műveltségünket még ma­gasabb szintre emeljük. A mutatkozó hiányokat föltétlenül pótolni kell. S itt elsősorban az énekre és zenére gondolok. Mert tagadhatatlan, hogy e téren nagyon el vagyunk maradva, pedig — amint egv kiváló zeneesztetikusunk mondja — «a zene az általános kulturfejlődés szerves része«. Általa «a történelem leikébe helyezkedünk, midőn a régi zenét akkori füllel igyekszünk hallgatni és ily módon páratlanul gazdagítjuk emberi ké­pességeinket«. Hazánk mai gyászos helyzetében ép’ oly szükség van arra, hogy belemerüljünk dicső tör­ténetünk leikébe s onnan bizodalmát, hősiességet merítsünk, mint arra, hogy képességeinket gaz­dagítsuk s a nemzeti kultúrát felemeljük arra a magaslatra, honnan a magyar műveltséget nem csak Kelettel, hanem Nyugattal is bátran össze­hasonlíthatjuk. De hogy a régi zenét akkori füllel hallgathassuk, ehhez pezsgő zenei életre van szükség, mely hangversenyeket terem, zene­előadásokat tart s ezáltal zeneileg értelmes em­berekké nevel. Ezért üdvözöltük megalakulása pillanatában kitörő örömmel az «Egri Ének- és Zeneegyle­tet. Az üdvözlés azonban nem elég. Az Egyesü­letnek zenemüvek, hangszerek stb. beszerzésére anyagi támogatásra is szüksége van. Vajha írásomnak megvolna az a szándékol ' hatása, hogy a benne foglalt igazságok megsziv ! lelése következtében Eger város lakossága törne gesen sietne az Ének- és Zeneegyesület alapító pártoló és működő tagjai sorába! Akkor az Egye sülét megvalósíthatná már ismertetett nagyszabás programmját, s akkor felvirágozna városunk pang zenei élete, nemesítenénk szivünket, lelkűnké művelnénk értelmünket és emelnénk a magya nemzeti kultúrát. —dt. * Alapitó tag lehet minden oly egyén ki s Egyesület alaptőkéjéül egyszersmindenkorra lej alább 1000 koronát adományoz. Pártoló tag lehet az, aki 60 korona évi táj dij befizetésére magát kötelezi. Mind az alapitó, mind pedig a pártoló tage az Egyesület által rendezendő népszerűsítő és in gyarázó zenei előadásokra, valamint a hangve senyek főpróbáira beléphetnek, Beiratkozni lehet a Propaganda boltban. HÍREK. Kger, 1920. december 20. Subik Károly érseki titkár előadá: a magyar történelemről. A Kereszté Szociális Egyesület ismeretterjesztő előadd egyre jobban beilleszkednek a kulturális celol szolgáló, a világosságot terjesztő társadalmi m galmak közé. A problémák fejtegetései során előadók mindeu vasárnapon a tudásnak egy-e szikrázó csóváját hintik szét és lassan-lassai földmives tagok érdeklődése komoly tanulni gyássá fejlődik. Dec. 19-én Subik Károly érs titkár a hálás hallgatóság előtt az ezeréves : gyár történelmet ismertette. Komoly tudásra v, előadása közben felsorakoztatta a dicsőség bérjával koszoruzott, a magyarságot ért szörnye nél szörnyűbb sorscsapásokat. Török-tatár pusztított közöttünk, borzab testvérháboruk vértengerében fuldokoltunk, badságunktó! megfosztottan, rabigában nyögt és a sir szélén minden esetben uj, nagy él keltünk. Most talán pillanatnyilag úgy lát hogy a halál fuvallata suhog fejünk felett, c jelent és az elmúlt borzalmakat összehasonb a feltámadás reményét megölni nem lehet benn A népszámlálás előmunkálatai törvényhozás intézkedett, hogy a népszámi január 1—10.-ike között végre kell hajtar szükséges előmunkálatokat már a központi tisztikai hivatalnál és a vidéken is megkezde A számlálóbiztosok kinevezése a polgármest illetve főszolgabirák utján már szintén folya ban van. A számlálóbiztosok javarészt a ta közül kerülnek ki, de a menekültek és a Ny1 tagjai is vállalkozhatnak. A népszámlálás m fontos mozzanat volt egy nemzet életében, leges tehát hangsúlyozni, hogy mennyire f most, amikor az ország megcsonkítása után szívvel kell számba venni a legbecsesebb ért az embert. Tudni kell, hogy milyen korú és emberanyagunk maradt, mennyi esett áld' a háborúban, mennyi hadiözvegy és árva f a férjet s az apát, tisztán kell látnunk a h okozta csapást. E szomorú képet odaállítjuk a győzők elé és talán megmozdul majd a s A népszámlálás sikerét tehát mindet kötelessége az igazságnak megfelelő adató vallásával előmozdítani. H vaggonmentő akció pár napi f lása alatt elismerésreméltó sikert ért el. Az élén álló hölgyek fáradhatatlan tevékenysf a közönség megértése máris jelentős faktorr ték a vagyonmentőt. Naponta nagyszámú

Next

/
Oldalképek
Tartalom