Egri Népujság - napilap 1920

1920-12-14 / 286. szám

Előfizetési dijat! postai szállítással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 76 ti. — Egy hóra 26 ti.

Egyes szám ara 1 korona.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni nyomdi. Telefon szám 11.

Az 1000 éves Magyarország politikai földrajzi lottó játéka; Az 1000 éves Magyarország hegy és vízrajzi lottó játéka; Hevesmegye földrajzi lottó játéka és Borsod vármegye földrajzi lottó játéka.

Előbbi kettő bővített kiadásban a a földrajztanítás segédeszközeként tanszerengedélyt nyert, s mint ilyet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyes iskolák részére meg is rendelte. Úgy halljuk, hogj az egri állami elemi iskoláknak is jut eb bői a megrendelésből.

Igazán kívánatos volna, ha az összes iskolák, nem várva be az állami gondos kodást, mely a szűkre szabott budge miatt esetleg nagyon késhet, saját erejük bői is megszereznék ezt a kitűnő, s amel lett kedves taneszközt.

A «Geolotto» kapható a keresztén; sajtószövetkezet könyvesboltjában (azelőí Szolcsányi), de megrendelhető a szabad: lomtulajdonosnál, Huszár Aladár h^tá; rendőrtanácsosnál is Egerben (érsel palota).

A Geolotto árai:

Hevesvármegye térképjátéka 70 K.

Borsodmegye térképjátéka 75 K.

Magyarország térképjátékai 180 1

Magyarország iskolai térképjáték 300 K.

HÍREK.

Eger, 1920. december 13. Az Angolkisasszonyok leánygir náziuma és felső kereskedelmi iskola Tárkányi-Önképzőkörének irredenta ü népségé. Ritkán van részünk oly magas niv< iskolai ünnepségben, mint aminő a leánygimi zium és a felső kereskedelmi iskola Tárkár önképzőkörének szombat délutáni irredenta ünn sége volt.

«A kritikától nem félünk, hanem BajzÉ együtt valljuk : »kritika kell közöttünk ; meg r kérlelhető és kemény kritika, de részrehajlat1 de igazságos«. I^zek voltak az egyik próloj mondó^ szavai.

Ám jó! Jöjjön hát a részrehajlatlan, ij ságos kritika.

A megnyitó »Magyar szerenád« előadásé Dr. Ürroényi Béla tűnt ki pompás hegedűjét val. A hol fájón siró, hol tüzesen pattogó ak dók sokat sejtető bevezetésül szolgáltak.

Pártatlan kritikát ígértünk. Már pedig a prolog szereplői közül csak egyet is névszi kiemelnénk, méltán érhetne a részrehajlás v: Azért hát csak annyit, hogy mind-mind ügy« kedvesek voltak. Megértők és megértetők. azonban még is meg kell említenünk, hof mély vallásossággal és lángoló honleány) s; tettel telitett prolog Dr. M. Benesnek, az Önki kör tanár-elnökének szivét, lelkét és tollát die

A «Jönnek a honvédek» c. karének ra dikus ütemeivel magyar szivekbe markolt, gyár lelkeket remegtetett meg. Különbé énekkar valamennyi kidolgozott számával mértékben emelte az ünnepség nívóját, Láng Cornélia tanárnőnek, az Önképzőkör szakosztálya vezetőjének érdeme. Áz élői ízléses, plasztikus beállításukkal, dekorativ kekben gazdag kivitelükkel felejthetetlenek le

A Köllner Nóra ajkán felcsendülő «M harangszó», Dr. Tordai Ányos nagyhatású ménye, emelkedett pontja volt a müsorn remek költeményben az ihletett költő lángle szólaltatja meg Dr. Tordai a méla boron)

Messze

Olaszföldön az emberszeretet tiszta, krisztusi hitvallása ihlette meg anyák és leányok szivét. Elhatározták, hogy a háború áldozatainak sírjait ékes, szerető gonddal ápolgatják. A hála és emlékezés örök mécsesét gyújtják ki a hősök temetőjében, a mely igy templommá magasztosul. És miként a templom boltivei alatt megtisztul a szív és az Istenhez emelkedés malasztja száműzi a tudatból a gyűlöletet, a bosz- szu démonát és minden embert átölelni akarással nyitja szét a karokat, az olaszok hősi temetője is a kiengesztelődés szentelt földje. Az olasz anyák könnyező emlékezése nemcsak az olasz elesetteké lesz, hanem a magyar fiuké is. Egyforma gonddal ápolják az idegen földnek, a messze Tisza mentén merengő kis magyar falvak halottainak síremlékét is, amelyre az olasz leánykák ugyanavval az ihletett jóságai szórnak virágot, mint az olasz fiuk sirjára.

És ezt a gyönyörű szolidaritásból emelkedő elhatározást most tudatták velünk. Az emberszeretet tömjéné száll és illatozik e hírből és gyógyítja fiavesztett édesanyának, vőlegényét gyászoló mátkának sebét. . .

Van egy legenda, assisi szent Ferencről, amelyben a szelid szeretet szavára a farkasból is bárány lön. Ellenségeinkből ölelkező testvérek lesznek a humanitás megszentelő erejére. Az olasz hírre csak mélyebbre vág szivünkben a jelen események tövise. Ellenségeinkből szerető barátok lesznek és mi itthon testvéri közösségben élők, nem tudunk kiengeszte- lődni, nem tudunk bosszút, gyűlöletet száműzve, nagy tragédiánk fekete kárpitja alatt zokogó egymásra találással összeölelkezni, ugyanegy szomorú, szent magyarságunkban. . .

Miből és hogyan éljünk?

Dr. Óriás Nándor jogtanár fejtegetése az élet problémáiról.

A kath. Legényegylet és a Kér. Iparoskor vasárnapi kulturdélutánján dr. Óriás Nándor jogtanár volt az előadó. Csonka Magyarország nehéz problémájáról: a magyar életről, a nyomorúságos életviszonyokról tárt föl mély gondolatokat könnyed, élvezetes, elbeszélő modorban. Keserű ezeknek a felemlitése, de a kötelesség parancsolja, hogy a nyomorúság magyar problémái mellett ne menjünk el szótlanul. Problémákat, kérdéseket vet fel ez a mi életünk, amelyekre felelni nehéz bár, de a tanulságaik erkölcsi intelmeket és nemzetgazdasági előnyöket rejtegetnek.

Az élet maga borzasztó súllyal nehezedik ránk. Élni, élni?De miből éljen az agyon-vagyon- mentett középosztály és az iparosoknak az a része, amely a keresetéből él.

Egyesek megtalálják a kivezető utat és pénzből élnek. Minden áron pénzt és pénzt haj- hásznak, céljuk lett a pénz. Pénz és valuta, ma ez a fő ütőere az életnek. Ez után fut, törtet mindenki, nem is gondolva ennek az immorális hatására, sem arra, hogy a nemzetgazdaságunkat tönkre teszik vele. A pénzimádással kipusztult a »emesebb . felfogásnak minden árnyalata. Egészségtelen állapot ez, mert sokszor a becsület rovására kell élni. És nagyon kirínakfaz ellentétek. Emberek, akiknek jól beütött a háború, tobzódnak a lakomábaan, mások nyomorognak. Pedig, ha nélkülözünk is, elviseljük, csak amazok ne hivalkodjanak a gazdagságukkal. Vigasztalás az, ha másokat is nevetni látunk. De fáj a küzködő embernek, amikor részvétlen jólétet lát maga körül.

Am mennél nagyobb áradata zudul ránk a nyomornak, annál biztosabban érik bennünk a betolakodott népeket megbosszuló tűz. Áldjuk ezt a nyomort, mert általa megtanulunk dolgozni és ahol a legtöbb veríték hull, ott virít legszebben a szabadság fája. Nem korszak ez, amiben ma élünk, csak átmeneti időszak, amelynek fordulnia kell. Tűrjünk addig! A székelyek szuronya majd kárpótol bennünket.

A lebilincselő előadást többször szakította félbe tetszészaj, befejeztével pedig a nagyszámú hallgatóság lelkesen ünnepelte a rokonszenves professzort.

Az előadás után magyaros ritmusokat csengő ügyes zongorajáték, magyar dalok, majd pedig a műkedvelők által előadott «Meseherceg» a közönség kedélyét a hangos jókedv fokára hangolták.

Z.

Egri játéktalálmáng.

Akik az egri tisztviselők házi iparegyesületének f. hó 5 ki kiállítását meglátogatták, azok már megösmerkedtek azon kedvesen szellemes s a mellett minden izében magyar, minden izében egri játékkal, mely «Geolotto» név alatt került legújabban forgalomba.

A «Geolotto« a legideálisabb játék gyermekeink részére, mert amellett, hogy kellemesen, társasán szórakoztat, akár csak a tombola, egyben hasznosan oktat, megkönnyili a gyermeknek szeretett, cson- kitatlan hazánk földrajzi alkotásának és történelmének megismerését s a tanítónak e téren kifejtett munkálkodását. De amellett elsőrendű irredenta eszköz is, hiszen kitörölhetetlenül belevési a fogékony gyermekiélekbe nagy Magyarország képét s ezáltal belé neveli az elszakitott részekhez való hazafias ragaszkodást s azok visszaszerzésére irányuló forró vágyat és törhetetlen akaratot.

Nem csoda, hogy a fővárosi lapok oly melegen emlékeznek meg a «Geolotto«- ról, azt írva róla, hogy ne legyen magyar tanító, ki nem ajánlaná, magyar kereskedő, ki nem árusítaná, magyar szülő, ki gyermekeinek meg nem szerzi!

A «Geolotto» tulajdonképen egy tombola vagy lottójáték, 'melynél azonban a tombolatáblákat Magyarország, vagy vármegyénk térképei, a kihúzandó számokat pedig a térképekből kivágott viruló magyar városok és községek, hegyek, folyótorkolatok, tavak és térségek helyettesítik. Egy velős rövidséggel összeállított vezérkönyvecske pedig megtanít mindarra, amit a kivágott részecskékről földrajzi ős történelmi szempontból tudnunk kell.

Mi sem mondhatunk mást, mint hogy a «Geolotto» a legszebb, legérdemesebb karácsonyi ajándék, hozzáfűzve azonban, hogy igazán nem ártana, ha a felnőttek is foglalkoznának vele.

A?* «Geolotto» eddig négy alakban j jelent meg: }