Egri Népujság - napilap 1920

1920-12-12 / 285. szám

Eger, 1920. December 12. Vasárnap Előfizetés! dijck postai szállítással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Vegyed évre 76 R. - Egg hóra 26 R. Egyes szám ára 1 korona. _____ P OLITIKAI NHPILÄ Felelős szerkesztő t Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomdt. Telefon szánt 11. Városi közgyűlés. Elfogadták a költségvetést. 5 millió 600 ezer korona kiadás, 4 millió 100 ezer korona bevétel. 269% pótadó. Eger város képviselőtestülete szom­baton rendes közgyűlést tartott, melyet Trak Géza polgármesterhelyettes az irre­denta Hiszekeggyel nyitott meg. Indítvá­nyára a közgyűlés üdvözli Balkay Bélát 4 évtizedes kulturmunkássága alkalmából. Petravich Antal indítványára a közgyűlés átír a rendőrkapitánysághoz, panaszt téve, hogy a közegek gyakran figyelmeztetik a házigazdákat a felgyülemlett hó .eltakarí­tására. Kálnoky István dr. h. főjegyző ismer­teti ezután az 1921. évi költségvetést. A belügyminiszter rendelettel köte­lezte a községeket, hogy az 1921. ^vi költ­ségvetést összeállítsák. Reális költségve­tésről szó sem lehet. Az árak és bérek ugrásszerűen emelkednek. Októberben kez­dődtek meg a költségvetés előmunkálatai s azóta is 40%-al emelkedtek egyes költ­ségek. Számítva az árak emelkedésére, a .kiadási tételek már most magasabb ősz- szegben állíttattak be. Nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy ez a költségvetés valószínűleg csak ideiglenes lesz. Az állami egyenes adók általában 10-szeresére emel­kedtek. Ennek következtében a pótadót jelentékenyen redukálni kell s igy a költ­ségvetést újra kell majd tárgyalni. (Tehát ha valaki a jelenlegi 1000 K állami adó után fizet 2690 K pótadót, vagyis 269% ot, akkor a felemelt 10,000 K adó után fog fizetni 26°U ot, összegben ugyancsak 2690 koronát). 1914 ben 847 ezer K volt a kiadás, a deficit 283 ezer K. 1920-ban 3 millió 647 ezer K kiadás és 2 millió 300 ezer K hiány volt. A jövó évre sikerült a hiányt apasztani. A bevételeket az uj adókból (ingatlanforgalmi, mozgószinház, városi bélyeg, vigalmi, pezsgő) uj üze­mekből (közellátás, szeszfőzde, kertészet, hirdetési jog) és a meglévő jövedelmek alaposabb kihasználásával (helypénz, kö- vezetvám-emelés stb.) sikerült fokozni. A költségvetés külső formája is változáson ment át, amennyiben minden kiadási cím­nek megfelelő bevételi cim felel meg. Az iparadó és színházi adó nincs beállítva, mert ezek jóváhagyása még kétséges. A város újabb jövedelmi forrásokat fog megnyitni. A fekália-gödrök tisztítását házi kezelésbe veszi, trágyagyárat állít fel, kiterjeszti a szeszfőzdét, konzervgyá­rat állít, a gyümölcskereskedelmet városi kezelésbe veszi. Kávéházakra, korcsmákra, (kártya, teke, sakk stb.) adókat fog ki­vetni. A béreket emelni fogja. A részletes tárgyalás során utasította a közgyűlés a tanácsot, hogy a szegény- ügyre nagyobb összeget fordítson a költ­ségvetésben feltüntetett tételeknél. Utasit­ta to tt a tanács az ebadó felemelését tár­gyaló szabályrendelet kidolgozására. Fog­lalkozott még a közgyűlés Eleőd János azon indítványával, hogy a közvilágítás­hoz való hozzájárulás 75,000 K-ról 800.000- re emeltessék. Tekintve azonban, hogy a bókeidőbeli 750 izzó helyett csak 500 izzó ég az utcákon^s ezek is csak 16-os izzók, a közgyűlés az indítvány felett napirend­re tért. Dr. Alföldi Dávid sokallja a városi kertészet kiadásait, Petravich Antal pedig beszüntetendőnek tartja a szemétkihor­dást, melyre súlyosan ráfizetünk. A fel­szólalókat a h. polgármester nyugtatta meg. A közgyűlés az átutalási jogot (vi­rement) nemcsak az egyes cimek keretén belül, hanem általában az előirányzott ki­adások mértékéig megadta. Petrovics Gyula, kanonok felszólalá­sára a költségvetésbe beállittatott a má­sodik plébánia felállítására fordítandó, 1878-ban megállapított favágás és beszállí­tás váltsága. A szőlőhegyek őrzésére nézve előadja az elnök, hogy az őrzésnek az államrendőrségre leendő bízása nehézsé­gekbe ütközik. Utasittatoít a tanács, hogy egy bizott­sággal karöltve a hegyrendószet megoldá­sára nézve, az eddigi állapot tekintetbe­vételével szabályrendeletet dolgozzon ki. Többen hangoztatták, hogy a hegyőröket puskával kell ellátni. Azon kihágási ügyek, melyek az 1901. évi 20. t. c. alapján a városi köz- igazgatáshoz tartoztak, a törvény által jóváhagyott szükségr«ndelet szerint újra a városi kihágási bíró hatásköréhez tar­toznak s ezért szükségessé vált egy II. osztályú aljegyzői állás rendszeresítése. A Hevesmegyei Takarékpénztár és Város­fejlesztő R.-T. nál az elővételi jogot a vá­ros gyakorolni óhajtja. A pénzszükséglet fedezésére Szmrecsányi Lajos dr., egri érsek rendkivül kedvező feltételek mellett folyósított 540 ezer korona kölcsönt. A közgyűlés ezért hálás köszönetét fejezi ki. Az építési kedv fokozása céljából el­határoztatott, hogy 3 évig minden újon­nan épült ház 10—12 évi pótadómentes­ségben részesül s lehetőleg mentesiti tik a korlátozó rendelkezésektől (rekvirálás, bér­megállapítás stb.) A Szakácsi emléket (u. n. Szent kutya) a Samassa-térről eltá­volítják s múzeumba teszik. Az állam részére ripária telepnek a vincellériskola mellett 33 holdat átengednek, bér ellené­ben. 60 holdas legelőt feltörnek a város részére takarmány termelés céljából. En­nek helyét bizottság állapítja meg. Az ismétlő iskola ős Gazdasági Egye­sület nem céljának megfelelően használja a kapott földet. Megfelelő intézkedések tétetnek. A villamostelep tisztviselőinek fizetősét 15.000—54.000 K-ra emelik. Vissza­menőleg is emelést szavaznak meg. A Maklári-ut végén épülő szükséglakások tulajdonjogának tisztázására utasították a tanácsot. Több kisebb ügy letárgyalása után a a közgyűlés 1 órakor ért véget. Zokszavak. Akinek nem inge . . . IX. 1. A főszerkesztő ur kiadta az ord- rét, hogy rövidre szabjam a zokszavakat, mert az alkotmányjogi vitáknak sok hely kell. . . . 2. Jó ideje, hogy megalakult a vár­megye nagytermében a „Szabadoktatási Bizottság. Egyrészt ennek keretében, vagy legalább is belekapcsolódva meg is indultak a különféle ismeretterjesztő elő­adások, oktatások, tanfolyamok a gimná­ziumban, a Szoc. Missióban, az Iparoskör­ben, a Kér. Szoc. egyletben, de a hóstya még mindig csendes. Pedig régen leszál­lóit már a téli köd: ráérő ember lett pár hőnapra a földmives emberből is. Ki kel­lene használni e rövid időt s meg kellene indulnia az olvasókörökben is a felvilágo- . sitó, vezető munkának. Itt van a legjobb talaj, ahol legmélyebbre lehet szántani, hol nagyon sok ás sokféle magot lehet elültetni. De hiábavaló annak a bizottság­nak minden igyekezete, ha nem támogat­ják azok, akiknek az Isten a hozzávaló tudományt és a szó hatalmát megadta. De nemcsak tanító ember végezhet az ol­vasókörökben értékes munkát; az ügy­véd, az orvos, a mérnök s mindenfajta tisztviselő találna a maga szakmájából odavaló témát! Használjuk fel az időt s ne sajnáljuk ezt a kis fáradtságot. Ott nem akadémiai előadást várnak tőlünk, csak egyszerű, közvetlen közlését az igaz­ságnak. A bizottság elnöke, a tanfelügyelő, szívesen fogad előadónak minden jelent­kezőt. De eddig oly Kevés vállalója van nemes munkának ! Pedig nemzetmentés- ről van szó! 3. Ez is ide vág. Azt olvastam az újságban, bogy a Move Képzőművészeti Egyesületének műtörténeti előadása elma­rad a következő péntekre. Utánna érdek­lődtem. Igaz, a vetítendő képek sem ér­keztek meg, de az még igazabb, hogy a múlt péntekre tervezett előadásra mind­össze öt és egynéhány jegy kelt el! Hinni sem akartam. Valóban ily kevéssé érdek­lődik városunk müveit közönsége e min­den dicséretet érdemlő vállalkozás iránt? Bizonyára nem tudja, miről van szó. Ütöm hát én is a nagy dobot: tanulásról, kul­túráról, műélvezetről van sző. Lélekneme- sitésről, müizlós fejlesztéséről van szó. Az emberiség legszebb elméinek alkotásairól, azok tanulmányozásáról van szó. Nem tudom elhinni, hogy mikor városunk kö­zönsége oly nemes érdeklődést mutat min­den más kulturális mozgalom iránt, cser­ben hagyná, elkedvetlenítené és megbuk­tatná e legifjabb, de valóban kulturális szükséglettől életre hivott egyesületünk működését! 4. Nagy szorgalommal szoktam tanul­mányozni lapunk keretes és apró hirde­téseit. (Ha rossznyelvü akarnék lenni, azt írnám, hogy bőséges alkalom is adódik erre, mivelhogy túlteng benne az adom- veszem közlemény!) Nem állhatom meg, hogy néhanapján ki ne pécézzem az ott olvasott kacskaringős furcsaságokat. Sze­retném tudni pl. hogy lehet fedezni a harisnyaszükségletet! En csak egyszerűen megvenném a harisnyát, ha volna rá pénzem. Kosztümök és estélyruhák olcsón eszközöltetnek, — hirdeti egy másik. Hogy a manóba lehet már minden tücsköt-boga- rat eszközölni! A borbély eszközli a nyí­rást, a szabó eszközli a ruhát, Sternberg eszközli a szállítást, az újság meg esz­közli ezeket a bolondgombákat. Hát a házat hogy lehet beköltözni ? Ne beköltöz­hető, hanem elfoglalható házat ajánljunk. Azután már Árpád apánk is ölte a disz­nót, nem vágta, disznóvágást magyar ember nem vállalhat, csak disznóölést. Az is furcsa, mikor a cigánybanda a vendég­lőben napról-napra hangversenyez! Tönk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom