Egri Népujság - napilap 1920

1920-12-05 / 280. szám

XX VII. évfolyam 280 szám.

Eger, 1920. December 5. V asárnap.

Előfizetési di)ak postai szállítással t Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. üeggrd évre 75 lí. — Egy bóra 25 K. - Egyes szám ara 1 korona.

POLITIKAI NÄPILÄ

Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceuui nyomd-.. Telefon szám 11.

Szabadalmazott politikusok.

Defétistáknak is mondhatnám őket, mert viselkedésük és taktikájuk teljesen hasonlít azokhoz, akik a háború alatt a legjobb hadvezéreknek mutatták magukat itthon, vagy kedvetlenül, fogvacogva,lehangol- tan jártak keltek közöttünk, majd demokráciáról, választójogról, antimilitárizmusről, népjogokról, antantbarátságról, németek iránti ellenszenvről Írtak, beszéltek, mikor a nemzet a legválságosabb pillanatokban a végső erőfeszítés nagy feladata előtt állott. Millió meg millió szu gyanánt rágcsálták ezek a nemzet életfáját, mig a vihar derékban nem törte.

Ma is, mikor a romok eltakarításához, a nemzet újjáépítéséhez a legnagyobb összefogásra, a legnehezebb munkára kell készen lenni' amikor a rosszmájú kritika helyett jóakaratu, segítő, bátorító munkára van szükség, újra előállanak ezek az uj defétisták, ezek a régi són, meg talpfán szabadalmazott politikusok és loliasztják a nemzet munkakedvét, terjesztik a politikai csiiggedést és aláássák a nemzeti erőkifejtést. Jogrendet, jogfolytonosságot^ legitimitást, sajtószabadságot, felekezetmentes liberális politikát és nem tudom miféle csodakenőcsöt hirdetnek ma, mikor az alapokból kiinduló építő munkára kell fel gyiirkőzni mindnyájunknak.

A legérdekesebb a dologban az, hogy ezek a defétista hangok azoknak az «érdemes politikusoknak« a berkeiből hangzanak ki, akik különböző s időnkint átfestett cégérek alatt végzett politikájukkal nagyra növelték a bankokraciát, a protekciót, a panamát, a zsidók anyagi és szellemi befolyását, de nem erősítették a népet, tönkre hagyták menni a középosztályt, szociális érzék híján szuronnyal mérgesítették el a munkáskérdést, kaput nyitottak minden destrukciónak, mely a nemzet létalapját, a nemzeti és keresztény szellemet legyengítette és igy akarva, nem akarva előidézői, segítői voltak a nemzet katasztrófájának. Ezek a régi «tapasztalt, kipróbált, érdé mes politikusok» igazán kiérdemültek.

Ezek a magukat egyedül jogosított politikusoknak tartók nem csak csizmásoknak, hanem csizmadiáknak tekintik a mai nemzetgyűlés tagjait, akik szerintük annyit értenek a politikához, mint hajdú a harangöntéshez. Hogy csizmások vannak a nemzetgyűlésen, az csak annak a jele, hogy a mai politika nem hazug, felülről csinált politika, hanem a népért van, tehát a népből is kíván egyes munkásokat. Inkább szeretem ezeket a csizmásokat látni a parlamentben, mint a maguk vagyona után a nemzet érdekeit is elté- kozló hazardőröket. Igaz az is, hogy kevesen vannak a nemzetgyűlés tagjai között olyan «kiváló, érdemes, jeles« politikai vezéralakok, akik úgy értenének a politika boszorkánykonyhájához, a politikai kártyakeveréshez, mint a régi politikai élet érdemes tkiválójaü, de az isigaz, hogy majdnem mind bent vannak azok, akik a múltban a közjogi harcoK, a negyvennyolc ős hatvanhét kabalisztikus számok körül lejtett táncok helyett, a népért dolgoztak, a gyakorlati és gazdasági életben eredményesen munkálkodtak. Es ha ezek sem tudnak máról holnapra a

nagy nyomorúságból boldog édent varázsolni, ennek okát a hatalomból kiesettek kivételével minden jóakaratu ember nem anyira a nemzetgyűlés tagjaiban, mint a lehetetlen viszonyokban és ezeket a viszonyokat még inkább lehetetlenné tevő önzés és gonoszság tobzódásában találja. Mikor az emberek legnagyobb része arra törekszik, hogy az anyagiakban való tobzódással, önzéssel, törvények, rendeletek kijátszásával minél nehezebbé tegyék mások és a maga életét, mikor az emberek nagy részének látóhatára a maga énjén, személyén túl nem terjed, amikor mindenki mástól vár mindent, maga egy ke- resztbetett szalmaszálat sem mozdít el az útból, hol a világ legbölcsebb politikusa, hogy ily viszonyok közölt boldog életet teremtsen?! De úgy látszik mindenütt hiányzanak a «gyakorlott, érdemes politikusok», mert Amerikából nagy gazdasági válság hire érkezik, Németországban pénzügyi zavarokróL panaszkodnak, .akik meg a körülöttünk alakult országokból jönnek, örömmel állapítják meg, hogy nálunk arany az élet a megszállott vidékekhez képest.

Dehát nem dolgozik a nemzetgyűlés, személyeskednek, veszekszenek, soha nem volt parlament ily alacsony színvonalon, mint a mienk most, hangoztatják a nemzetgyűlésből kimaradt szabadalmazott politikusok. Igaz, hogy a forradalmi gőz még sok képviselőnek a fejében van, még egypáran fenegyerekeskednek, de talán különbek az állapotok a többi országok parlamentjeiben ? Olaszországban pofozkodtak a képviselők, Prágában feje- tetejőn áll minden. És a mi régi parlamentünkben azok a «hozzáértő érdemes politikusok» nem darabontokkal kormányoztak, nem zsebkendő lobogtatással mondottak ki határozatot, hát abban a régi «magas színvonalon álló» parlamentünkben nem évekre nyultak-e az obsíruk- ciők tintatartődobálással, kereplőkkel, verekedéssel, pisztolylövéssel tarkítva ? ! Csak ebben az összeomlás, két forradalom, ötéves háború idegpusztitó vihara által megviselt emberekből álló nemzetgyűlésen előforduló és elítélendő személyeskedések, fegyelmezetlenségek rínak ki annyira, hogy az alkotó munkát sem veszik észre ? Hát volt-e a maihoz hasonló alkalmuk ezeknek a szabadalmazott politikusoknak, amikor nem folyó ügyek, hanem zsebbe, a nemzet életébe mélyen vágó ügyek vannak tárgyalás alatt? Csoda-e ha ezek kiváltják az éles ellentéteket és hangos küzdelmeket?! Igaz, hogy nincs fegyelem, de talán ennek is van jó oldala: nincsenek bálványok és nincsenek képviselők választási kasszákkal és sópénzekkel élethalálra lekötve, minden melléktekintet nőikül ki lehet mondani, ami a szivükön fekszik.

Nem csak nekünk, de mint egy amerikai tanár mondja, az egész világnak a legnagyobb baja, hogy nincsenek nagy emberei. De ha volnának is, ez a lehetetlen helyzet megőrölne minden nagy embert, mintahogy a háború megsemmisített minden nagy embert.

Ismerjük el a tényeket és ne hegyezzük ki rosszmájú kritikával a helyzet szülte hiányokat és hibákat, mert ma nem az a fontos, hogy hatalmat vesztünk, vagy

hatalomra jutunk, hanem az, hogy takarítsuk el a romokat, biztosítsuk nemzeti és gazdasági boldogulásunkat, adjuk visz- sza a nemzetnek a defetizmusok miatt elveszített lelkét, mert a nemzetnek nemcsak hazája, hanem a lelke is elveszett. Ezt pedig elméleteken rágódó, vagy hatalomra törekvő kritikákkal nem, de kitartó ős összetartó munkával lehet visszaadni.

Dr. Nagy János.

A villany.

Heggel is lesz áram. Miért sötétek as utcák ? Délután y24-kor már égnek í lámpák.

Tegnapi és tegnapelőtti lapunabai több zokszó hangzott el a villanyvilágitái ellen. Lapunk munkatársa felkereste Riu gelhann Béla villanygyári igazgatót., ki : panaszokra nézve a következőket mon dotta:

A reggeli világítást magain is szűk ségesnek tartom. Momentán azonban, mini hogy a gépek állandó javítás alatt vannak nem tudunk reggel is áramot adni, azon ban e hót végén az egyik gép mindé: valószínűség szerint teljesen rendben les s akkor megindítjuk a reggeli áramszo gáltatást is.

Való igaz, hogy egyes külvárosi u cákban igen gyér a világítás az égő hián miatt. A háború, különösen pedig a forri dalom alatt u. is vandál módra pusztító' ták az utcai lámpákat. Ez alatt az 'id alatt utánpótlásról szó sem lehetett. Mos azonban serényen folynak a javítási t pótlási munkálatok, ami a megrongált égő ideiglenes leszerelését teszi szükségess Az első transzportot már fel is szereltél Ezzel egyidejűleg folyik a hálózat javítás is. Az «Öreg korhelyt» megnyugtathatott hogy az általa jelzett «düiöngöző villanj oszlop» a kevésbé veszedelmes dülöngi zők közé tartozik. A külvárosi részekt sokkal szomorúbbak az állapotok, a mu: kát tehát ott kezdtük s rendben sor kér minden utcára.

A korán beálló sötétség miatt de után már fél 4 kor megindítjuk az áram«

Még egyet. Sok panasz hangzott az idők folyamán az olaj üzem ellen, helyzet most oda változott, hogy az óla üzemek a szénüzemmel szemben hasonli hatatlanul előnyösebb helyzetben vanna mert olaj van bőven — ha méregdráj áron is, szón azonban igen szűkén va úgy, hogy pl. az ország legnagyobb v rosai, hol szónüzem van, mint pl. Szegi is, nap nap után a legsúlyosabb világíts zavarokkal küzdenek.

HÍREK.

Eger, 1920. december 4.

Ä Kath. Tudósító decemberi szál gazdag tartalommal jelent meg. A be1 zető cikket Dutkay Pál, apátkanonok, kiváló tollú főpap irta «A katholikus autonómiája címen.

Ä Kath. Legényegylet és a Keres tény Iparoskor a háborús és forradal idők miatt éveken át elmaradt kulturd utánjait, régi hagyományaihoz híven,