Egri Népujság - napilap 1920
1920-11-18 / 265. szám
XXVII. évfolyam 265 szám. Eger, 1920. November 18. CsütörtökElőfizetési díjak postai szállítással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk, el. Negyed évre 7á &. — Egy hör& 25 &. Egyes szám ara 1 korona. mmmmmmmmamommmmmmmmm a———m ■ a—— ohm F öldbirtokreform. Ä reform pénzügyi oldala. A földreformról szóló törvény végrehajtása csak akkor fogja a hozzákapcsolt reményeket valóra váltani, ha egymásután következnek a közigazgatásnak, a nép- nevelésnek, a mezőgazdasági szövetkezésnek, egyesülésnek, a nép szociális és gazdasági vezetésének nagy reformjai. Pénzügyi műveletekkel a földreformot összekötni, ma lehetetlen. Ezért nincs a törvényben állami támogatásról, kölcsönről, kötvények kibocsájtásáról szó, mert ezeket a mai pénzünk nyomorult helyzete teljesen kizárja. Az állam koldusszegény, milliárdos deficitekkel küzd. Aki tisztán látja a helyzetet, az kénytelen bevallani, hogy a földbirtokreform terén a pénzügyi kérdés a legnagyobb akadály. Ha van pénze a vevőnek elég és kifizeti készpénzzel a volt tulajdonost, bármily nagymeny- nyiségü legyen is a földért kapott pénz, soha sem bir azzal az értékkel, melyet az ingatlan jelentett, a volt gazda minden körülmények között becsapódik. Ha pedig a vevőnek nincs pénze elég, akkor nagy adósságba veri magát a vétellel és berendezéssel, ekkor pedig a vevő kerül rossz helyzetbe, mert aki adósággal terhelten kezd gazdálkodni, az a rossz hitelviszonyok között tönkre megy előbb, mint utóbb. Errre az esetre gondol a törvény, midőn megengedi hogy a föld árának a megállapítását 10 évre el lehet halasztani, addig a volt tulajdonos évenkint megállapított bért kap vagy készpénzben, vagy terményben. Tiz év alatt csak változik a pénzügyi helyzet és akkor jobban jár a volt tulajdonos is, meg az uj gazda is. Szerintem a mai pénzügyi viszonyok között legjobb volna, ha csak bérletek, vagy járadék birtokok létesítésére kerülne a sor. Már nekik is fáj! . . . És Viliké csak sir. Vigasztalhat- lanul. Már három órán keresztül. Alig múlt még hát esztendős a csöpség és a fájdalmat mégis ilyen kitartóan bírja viselni. De miért is sirhat? Eltörött talán a babája ? Óh nem, hisz nem is igen szokott ő ilyesmivel játszani, mert Vilike nagyon komoly kis lány. Talán a mamája után sír ? — Dehogy ! Megszokta már ő ezt az állapotot, hisz már 2 éve zárdában lakik. Kis barátnői is csak faggatják, a jő Materek is csak simogatják, de a kicsi lényben tomboló nagy vihar csak nem csendesül. Végtére is aztán magára hagyják és nagysokára magához tér . . . Ujjas kis blúzának fodraival eltörli könnyeit . . . lebiggyesztett ajkait mosolyra nyitja . . . s már várják a körülötte állók, hogy megszólal, de nem . . . Vilike tenni fog. Ceruzát vesz a kezébe és óriási betűkkel, orthographikus sajátságokkal ezt Írja a papírra : Magyarok Istene mentsd meg a hazát. ' * * * POLITIKÄi NAPILAP. Felelős Raeskesstő: Barsy Károly db. Mindez pedig történt az angolkisasszonyok intézetében ezerkilencszázhusz novemberében — a ratifikáció törvénybe iktatásának estéjén. Z. HÍREK. iiger, 1920. november 17. > Ünnepélyes istentisztelet volt tegnap a főszékesegyházban a nemzeti hadsereg bevonulásának évfordulóján. A misét Ridárcsik Imre prépost kanonok celebrálta, az asszisztensek mind hadviselt pap- növendékek voltak. Jelen voltak a hatóságok, intézetek, a nemzeti hadsereg egri helyőrségének tisztikara és nagy számú közönség. Ä Heves vármegyei tankerületben október hóban történt tanító változások. Eltávoztak: Kovácsné Szakkay Mária menekült áli. óvónő Gyöngyösről Czeg- lédre átosztatotí, Dómé Margit hatvani áll. tnö Rákosszentmihályra áthelyeztetett, Zányi István és Zányiné Miskovics Gizella menekült áll. ttok a gyöngyöspatai r. k. iskolától a kisterenyei iskhoz átosztattak, Dr. Fischernő Fekete Hermin menekült tisztviselők egri csoportjától ismeretlen helyre távozott, Fiák András kará- csondi rk. isktól alattyáni iskhoz távozott, Siplák Lajos beosztott áll. ttó ismeretlen helyre távozott, Göndör Sándor rk. ttó Budapestre távozott, Cseresnyés Jolán hatvani menekült tnő Tótszentmáríonba átosztatott, Novak Etelka füzesabonyi rk. tnő ideiglenesen nyugdijaztatott.' Beosztattak: Kornhauser Anna menekült tnő a recski rk. el. iskolához, Szélig Ferenc menekült ttó a zaránki rk. iskolához, Gimes János menekült ttó a lu- dasi rk. iskolához, Gimes Jánosné menekült tnő a ludasi rk. el. iskolához, Filep János menekült ttó a füzesabonyi rk. el. iskolához, Palásthy István bükkszenterzsé- beti rk. iskolához, Zeller Mária áll. óvónő a hasznosi rk. iskolához, Skopecz Mária a fiatalkorúak egri bíróságához beosztatott. Megválasztattak :Pollák József ttó a besenyőtelki rk. iskolához, Kajó József ttó az atkári rk. iskolához, Bakaisz István ttó a domoszlói rk. iskolához. Átosztattak: Szabó Erzsébet menekült füzesabonyi beosztott tnő Egerbe, Misik Ilona menekült tófalui beosztott tnő a füzesabonyi rk. iskolához. Ä Sárga csikó. A Szociális Missió- társulat kebelén belül Krajnák Pálnó és Ringhy Ilona vezetésével a földmives lányok és legények dicséretes szorgalommal készülődnek a «Sárga csikó» szombati és vasárnapi előadására. Minden este próbát tártnak a női Clubban és fáradozásuknak az előjelekből Ítélve, nagyszerű eredménye lesz. Az előadás nov. 20-án, szombaton este fél 8-kor, nov. 21-én vasárnap d. u. fél 4 és este fél 8-kor kezdődik. Jegyek kaphatók Répás Béláné papirkereskedésében, előadás napján a szinházi pénztárnál. Köszönetnyilvánítás. Mindazon is- merőseinkne» s jó barátainknak, kik felejthetetlen férjem, illetve szeretet apánk temetésén fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni szivesek voltak, ezúton mondunk köszönetét. Özv. Oláh Jánosné és gyermekei. Szerkesztőség; Eger,.Líceum. Kíaöéh-.vaial i Líceumi uyoonc- Telefon szám 11. Földbirtokreform és a hadviseltek. A f. év augusztus havában nemzetgyűlés elé benyújtott és a napokban elfogadott földbirtokreforinról szóló törvény hivatva van a háború és következményeinek igazságtalansága nagyrészőt akként orvosolni, hogy a földbirtok felosztását helyesbiti. Különösen érdekli a törvény a volt katonákat, akik a hosszas háborúskodás folytán megváltozott életviszonyaik miatt részben elvesztették földjeiket, részben pedig ilyeneket nem szerezhettek. A törvény földhöz juttatja a vitézségi éremmel kitüntetett földmivelőket, hadirokkantakat, munkaképes hadiözvegyeket és felnőtt, hadiárvákat. A törvény 2. §-a hét pontban sorolja fel azokat, akiket földhöz juttat, valamint a közszolgálati alkalmazottakat. (A benyújtott és elfogadott pótlási tervezet szerint még a hivatásos nyugdíjasokat is.) Kisiparosokat legfeljebb egy katasztrális holddal családon- kint, végül akik a háborúban kötelezettségüknek becsülettel eleget tettek, meghatározva, hogy hadiözvegyeknek és hadiárváknak, kiknek semmi ingatlanuk nincs, legalább 600 négyszögölnyi házhely adassák és ha földmivelésre képesek, még egy 3 katasztrális holdat meg nem haladó terület is. A földszerzésnek lehetővé tételénél egyenlő körülmények között előnyben kell részesíteni mindenek előtt a vitézségi éremmel kitüntetetteket. Reméljük, hogy a törvény nagyban hozzá fog járulni, hogy az ország újjáépítésével együtt a háborúban legtöbbet szenvedettek helyzetét is hathatósan javítsa. Äz ««Esti Újság.» Merengő tekintettel olvassuk a Kosicének keresztelt ősi magyar városnak: Kassának magyar sajtóorgánumát: az Esti Újságot. A teljhatalmú sziovenszkói diktátor három héttel ezelőtt tudvalevőleg betiltotta a bátor szavú keresztény magyar újságot, de a kassai magyarság deputációt deputáció után küldött, mig a diktátor újra engedélyt adott a lap megjelenésére. November 9.-én jelent meg újra az Esti Újság, melyet — egy épen jelen levő városuuk-fia elbeszélése szerint — kitörő örömmel fogadott a kassai magyarság. Ő hozta Egerbe és juttatta kezeinkhez a nov. 9.-i számot, melynek sorai között ott izzik a törhetetlen magyarság, az ezeréves hazához való kiolthatatlan ragaszkodás. «Az erős kéz» c. vezércikk a többek között a következőket mondja: «Felemelt fővel bátran hirdetjük ezután is: nem bűn magyarnak lenni, nem bűn törhetetlen magyarnak maradni! — Balga korcsivadék s méltatlan a magyar névre az, aki a nagy történelmi zivatarok terhes leheletétől lelkileg is megrokkanva lemond magyarságáról, lemond szabad magyar életéről.« Egy további cikkében fájdalmas hangon parentálja el a lap az Egerben is közismert kiváló jogászt: Rátvay Géza dr-t. • Mennek-mennek a magyarok — irja a cikk. Egyik részük a határnak, a másik pedig a temetőbe. A magyarok menne», hogy hazát találjanak maguknak és hajszolt gyermekeiknek. A másik rész bele veti meggyötrött testét a sir gödrébe
