Egri Népujság - napilap 1920

1920-11-16 / 263. szám

XX VH. évfolyam 263 szára.

Eger, 1920. November 16. Kedd.

CsOU/Kica! sioiui-aaaci • g ^ «? vry y* » * •?• iS' ÍF^

Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el I HŰLI í 1 a it I íi 8 P i L n H„

Keaued évre 7ö k. — Eau Hóit 25 K. I __ ■ „ , ,

F.mips szám ara 1 korona. I Felelős szerkesztő: Bavsy E.aro*.y a.

Kivándorlás - Útlevél - Numerus clausus.

A nagy összeomlás óta rettegve rebesgetett kivándorlásnak képe kezd kirajzolódni. E kialakuló kép kontúrjaiban is azonban csak a régi színek tűnnek elő, csak talán más az ecset-vonás, mások a körülmények, a közrejátszó okok, amik a bőségesnek épen nem nevezhető emigrációt előidézik. Ha emigrációról esik szó, önkéntelenül is Amerika ötlik eszünkbe, amely a liberális korszak rövidlátó gazdasági berendezkedése óta a köznép leikébe úgy hatódott fel, mint a kincseket szóró jólétnek az Eldorádója.

Legújabban is sokakat csábit az Újvilágból érkező levelek Kánaánnal kecsegtető ígérete, de legtöbb visszariad már az utazási költségek óriási arányától, másoknak pedig az útlevél szerzés nehezíti vagy akadályozza meg a tervét. Útlevelet u. is Amerikába csak olyanok kapnak, akiknek az ottani hozzátartozóik biztosítani tudják a kivándorlóknak a megélhetését.idegen földön is és ha a menetjegyet, vagy a költségeket dollárban elküldik. Ilyen körülmények között a kivándorlók most is ugyanazon néprétegből kerülnek ki java, amely már a háború előtt is Amerika felé tendált: a földmives osztályból.

Rendszerint a feleség, vagy acsalád és nagy ritkán fin kér útlevelet.

Sajátságos azonban, hogy a közép- osztály, amely most a legmostohább viszonyok között él, a tisztviselői kar az összeomlás után is újra csak itt akar elhelyezkedni, kivándorlásra — legalább Hevesben — nem gondol. A forradalmak alatt a fővárosban voltak ugyan kísérletek, de ezek is francia, vagy angol gyár mati foglalkozások keresésében merültek ki ős nagyobbrészt terv maradt valamennyi. Az az öt-hat útlevél, amit városunkban naponta kiállítanak, leginkább csak átmeneti jellegű, nem állandó idegenben való tartózkodásra kérvék, hanem kereskedelmi vagy látogatási jellegű utazásokat céloznak. Az útlevelek 95°/»-ban Cseh-Szlovákiába, vagy Ausztriába szólnak. Távolabbi államokba ritkán kérnek utazási engedélyt.

Utóbbiak között azonban már vannak olyanok is, amelyektől a kor-tüneteket nem lehet elvitatni. Nemrégiben pl. egy helybeli zsidó-diák Angolországba kapott útlevelet, ahová tanulmányainak a befejezésére ment. A numerus clausus! Idehaza csak 5% zsidót vesznek fel a főiskolákra, a többi aztán vagy várja, hogy idővel belekerül az «öt> közé, vagy pedig akinek annyi pénze van, hogy Angliában megtudja venni a font sterlingeket, kimegy Londonba, vagy más városba és ott végzi az iskoláit. Ez előre is látható volt és sokan éppen ezzel érveltek a numerus clausus törvónybeiktatása ellen és azt hozták fel döntő argumentumul, hogy ezentúl majd a külföld fogja szállítani, gyártani a nem szívesen látott diplomás embereket. Ez a folyamat már Egerre nézve is megindult, azonban attól még se kell tartani, hogy ez a diploma import valamikor is túltermelést fog eredményezni a keresztény magyarság kárára. Először“ mert mire ez a veszedelem éreztetné a

.Szerkesztőség: Egzx, Líceum. Kiadólibataij Licca ni ugooui». Telefon szén* ÍU

hatását, akkorra radikális védő eszközökhöz nyúlhatunk, másodsorban pedig a külföldi iskoláztatást — még a numerus clausus ellenségei sem igen bírják finan- zsirozni. Z.

HÍREK.

Eger,, 1920. november 15

fircképleleplezés a Mária utcai Földmives Olvasókörben. Vasárnap délután emlékezetes ünnepsége volt a Mária utcai Földmives Olvasókörnek. Délután 5 órakor leplezték le a tagok csoportképét, melyet a Hangya főutcái kirakatában szemlélhetett a közönség. Az ünnepségen megjelent Szmrecsányi Lajos dr. érsek- főpásztor is és a teljes számban összegyűlt tagokhoz — Eger város legtekinté- lvosebb földmiveseihez — és a nagy számú vendégközönséghez szólva, mélyen- járó beszédben buzdította őket az összetartásra. Beszéltek még Trak Géza h. polgármester, Petro Kálmán dr. ügyvéd, Nagy János (Malom utcai) birtokos. A társaság késő estig maradt együtt derült jókedvben.

Baikal] Béla jubileuma. Az Egri Polgári Dalkör, s vele együtt Eger város összpolgársága kedves ünneplésre készül, melyben egy tisztességben, becsületben, érdemekben megőszült polgárt akar részesíteni. A Polgári Dalkör elnökéről Balkay Béláról van sző, ki kerek 40 éve tagja a Dalkörnek. A köztiszteletben átló férfi 40 éves dalostestvéri jubileumát f. hó 21 én ünnepli meg a Polgári Dalkör. Az ünnep alkalmából szt. mise, díszközgyűlés és társas vacsora lesz.

300 korona jutalmat kap az, aki

nyomára vezet annak az elvetemült embernek, aki a Deák Ferenc- és Fő utcán, éjnek idején a kapu kilincseket letördeli. Felhívjuk a rendőrség figyelmét erre a .különösen vasárnap éjjel megismétlődő kapu kilincsek letördelésére, hogy méltó büntetését elvehesse.

»Ngukosz«. A nyugdíjas katona tisztek Országos szövetsége (Nyukosz) alapszabályai értelmében rendes tagja lehet minden nyugdíjas katona tiszt (hivatalnok) és katona tiszti (hivatalnoki) özvegy vagy árva. Rendkívüli tagja pedig lehet minden tényleges állományú, tartalékos, szolgálaton kívüli viszony beli és népfölkelő tiszt (hivatalnok) valamint úgy a rendes, mint a rendkívüli tagok felesége. A Nyukosz azonkívül felvesz »pártfogoltak« gyanánt: rangosztályba nem sorolt nyugdíjas katonai havidíjasokat, nyugdíjas katonai karmestereket, valamint azok özvegyeit és árváit. A tagsági dij özvegyeknél és árváknál évi 24 k.— a többi rendes és rendkívüli tagoknál évi 48 K. A belépésnél a férfiak ezenkívül 10 korona beiratási dijat fizetnek.

A pártfogoltak tagsági dijat nem fizetnek, csupán 10 K beiratási dijat.

Aki most lép be, tagsági dijat az év hátralévő részére nem fizet, csupán az

1921. évre.

Belépésre lehet jelentkezni (Eger Vármegyeház földszint), minden hétköznapon 9—12-ig délelőtt. Nyukosz egri főosztálya.

F ölclbirtokreform.

fiz időszerűség kérdése.

A földreform hatása a nemzet gaz dasági és erkölcsi életére a végrehajtástól és azoktól a szükséges intézkedésektől függ, melyeknek a törvény életbe való átvitelét kisérniök kell, ha nem akarunk a földreformmal nemzeti katasztrófát előidézni.

Vannak tünetek, magam is hallottam utaztomban megjegyzéseket, melyekből az tűnik ki, hogy a földreform végrehajtását elodázni, megnehezíteni akarják. A főldmi- velésügyi miniszter is rámutatott ezekre a szomorú tünetekre. Hangok hallatszanak a berkekből: van már elég törvényünk, mely p tpiroü maradt, ez is olyan lesÉ. Kormányválság előidézésének a szándéka, a mostani politikai irány feiforditásának terve, a közigazgatási választói törvény elodázása mind azt a rejtett célt szolgálják első sorban, hogy a földreform Írott malaszt maradjon. Küldöttség, járások, panaszok érkeznek a földmivcíésűgyi mi- -niszterhez tömegesen arról, hogy húzzák, halasztják és megakadályozni igyekeznek sok helyen a házhelyekről és a két holdas bérletekről szóló törvényt. Felelősségem tudatában kell ezekre a szó moru tünetekre rámutatnom, mert ha hazánk összeomlásából és a szociáldemokrata- kommunizmus szomorúan kegyetlen tapasztalataiból nem tanultak az illetékesek és nem sietnek jóakarattal e jóindulatú . . . mérsékelt törvény keretei közöst a föld népét megerősíteni, a felcsigázott vágyakat okosan és törvényes mederben levezetni, akkor félő, hogy drasztikusabb földreform nemcsak a beüti possidentesek nyugalmát, hanem a nemzet erőre jutását örökre meg fogja akadályozni.

Németország, leszámítva Keletporosz- országot, a kisbirtokok hazája, a müveit terület 77'5 °/»-a 2 — 100 hektárig terjedő birtok, tehát kisbirtok és csak 22'5“/• 100 hektáron fölüli nagybirtok és mégis a legyőzött Németországnak a legelső gondja volt, hogy a földmives népségen segítsen, mert nagyon jól tudja azt, hogy a földmives nép a nemzet erkölcsi, vallási, gazdasági erőforrásainak a tárháza és hogy a nemzetek ereje nem a városokban, hanem a falvakban van. Ezen nemzeti erőforrás ápolására már 1919. január 29 én törvényt hozott a német nemzetgyűlés, mely szabályozza a mezőgazdasági munkások viszonyait, elrendeli, hogy a munkásnak minden községben a terület 5°/»-a erejéig bérletet kell adni, ha kell, kényszer- kisajátítás utján is. A 1920. májusi törvény äl'ami kölcsön utján kis földhöz és lakáshoz juttatja a földmunkást. A telepítés céljaira szolgálnak a bérbeadott állami birtokok, békeárban. Elővételi jog van ki- ■*. mondva 20 hektárnál nagyobb területre.

Kisajátítási jog van minden 100 hektárnál "S agy óbb birtokra 10°/o erejéig, ha a birtok a terület 13%-át meghaladja, továbbá minden birtokra, mely a háború alatt nem gazdák kezére jutott, melyek 20 óv alatt többször cseréltek gazdát, a külföldiek birtokaira es azokra a birtokokra, melyeken nem gazdálkodnak belterjesen és pedig békeárban.