Egri Népujság - napilap 1920

1920-11-08 / 257. szám

Slöü2«tési díjak postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. I Negyed évre 75 &. — Egg hör* 25 B.. Egyes szám ara 1 korona. PÖL'l T í K H ! M Ä P ILÜP. Felelős szerkesztő s B&fSy Károig ds. Szerkesztőségi Eg^r, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomd t. Telefon szám 11. Földbirtokreform, Ä reform szükségessége. Szeretném minden magyarnak a szi­vébe, az agyába vésni, hadd tudja, hadd égesse öntudatát, hogy ez a hét a nemzet­nek nagy hete. Megvan nagycsütörtökje: megkapja a nagy ajándékot: a földreformot, de meglesz a nagypéntekje is: el kell fogadni a ránk erőszakolt békét. Valóban nagyíjét! A nemzet jövője dől el a héten. Élete vagy halála e héten dől el. Naey események vannak készülő­ben. Sorsdöntő hét ez, akár a földbirtok- reformot, akár a béke ratifikálását vegyük is. Nostra res agiiur: Mindnyájunknak, még a legkisebb magyarnak is, még a jövendőben születendőnek is sorsa pecsé- ■teltetik meg e héten. Ha nagy Magyarország megvolna, hát a negyvenes évek nagy alkotásaival nagy napjaival érne fel a hétnek az a napja, melyen a földreform törvényerőre emelkedik. 1848 szabaddá tette a jobbágyot, ma földet akarunk juttatni a föld népének, így akarjuk erőssé tenni a lerongyolt, a tönkre telt magyar!. A nagy Széchenyit követjük, aki azt hirdette, hogy a nemzet erejét társadalmának függetlensége, állan­dósága és biztonsága teszi. Minél több önálló, anyagilag független egyénből áll a társadalom, annál ellentállóbb, annál erősebb az. Régi mese mondja, hogy Antheust a föld fiát valahányszor ellenfele a földhöz vágta, Antheus mindannyiszor uj erőt ka­pott. a föld any ától, ujult erővel ugrott talpra és az ellenfel lebirni nem tudta soha. Ez a mese azt a nagy igazságot hir­deti, hogy a nemzetek az erőt a földtől, annak helyes megosztásától kapják. Ezt tudta Németország, mely még a háború előtt 1886 tői nagyarányú földbirtok politikával igyekezett a nagy küzdelemre nemzetét megerősíteni. Már 1886-ban 100 milliós telepítési alapot léte­sített, mely 1913-ban már 725 milliórá emelkedett’, ezen alapból 20—30 év lefor­gása alatt 19.570 teljesnek juttatott föl­det, családi tűzhelyet, 345 falut épített 47 templommal, 30 imaházzal, 50 papiakkal, 421 iskolával, 454 községi középülettel. Ezenkívül 20.604 járadékbirtokot létesített az által, hogy akinek földbirtokot adott, annak 30 Vagy 28 évre terjedő 4 vagy i1/2°lo törlesztéses kölcsönt nyújtott. Dánia 1900 és 1915. évek között 7635 parasztbirtokot létesített oly formán, hogy állami költségvetésébe felvett 15 millió hi­telt juttatott a földművesnek, amennyiben a megvett föld árának 9/io részét az állam fizette ki és az illető földműves 5 éven át 4% kamatot fizetett, öt év után a kamaton fölül 1%-ot, mint tőketörlesztést fizetett be. A rákosi repülőverseng. Vasárnap zajlott le Rákoson a repülőverseny, mely mind erkölcsileg, mind anyagilag fényesen sikerült. Jelen volt a kormányzó és József főherceg is. A versenynek az volt a leg­nagyszerűbb pontja, amikor Kovács Endre 2500 m. magasságból ejtőernyővel baj nélkül leereszkedett. I Ä «Hangya» közgyűlése. Az «Egri Hangyaszövetkezet» vasár- j nap délelőtt népes közgyűlést tartóit, ínely- I nek főtárgya volt a Hangya házvétele, i A Hangya ugyanis megvette 2 millió 600 í ezer koronáért a piac északi oldalán fekvő j egyemeletes Akantisz-házat. A vétel ügyét Nagy János dr., elnök ismertette. A Hangya régóta néz olyan hely után, ahol tartósan berendezkedhetik, meg- szervezkeclhetik és kezébe veheti a vár­megyei kereskedelmi élet irányitását. E célból a Hangya három megbízottja f. évi október 10-én szóbeli szerződést kötött a háztulajdonosok megbízottjával, mely sze­rint 3 napos opciót kaptak 2 millió korona vételárért. Az igazgatóság 3 napon belül hozott elfogadó határozatára a meg­bízott azt a választ adta, hogy a házat egy konzorciumnak 2 millió 100 ezer Ko­ronáért már eladta. Rövidesen kiderült, hogy a megbízott­nak az eladásra nem volt meghatalmazása, csupán tájékozódás volt a célja, igy tehát úgy az opció, mint az eladás érvénytelen voit. Erre az igazgatóság Budapesten érintkezésbe lépett a telekkönyvi tulajdo­nosok teljhatalmú megbízottjával, ki két millió 600 ezer koronáért el is adta a há­zat, mely azóta a Hangya tulajdonául telekkönyvileg be is kebeleztetett. — Honnan vettük ehhez a pénzt? Vetette fel a kérdést az elnök. Az egri Hangya, rrrely 1917-ben ala­kult, ebben az évben már nagyszerű iiz leti forgalmat csinált. Az év kezdetétől augusztusig 21 millió forgalma volt. A be­fizetett üzletrészek mindössze 600 ezer koronát tettek ki s ennek dacára a közön­ség bizalma és főleg Wiedermann Ferenc üzletfőnök agilitása, rátermettsége, üzleti routinja folytán sikerüli ezt a nem re­mélt eredményt elérnünk. Nagy segítsé­günkre volt a Hevesmegyei Takarék- pénztár, melynek igazgatója hitelszükség­leteinket a legnagyobb készséggel hono­rálta; csekély kamat mellet, jutalék fel­számítása nélkül folyósított nagy össze­geket. A vételár fedezéséhez hozzájárultak: A központ 1 millió 600 ezer koronával, ezt az öszeget azonban azóta a Heves­megyei Takarékpénztár folyósította, 300 ezer koronát hitelezett az Akantisz család, 400 ezer koronát Dallos Iván dr., ügyész és ideiglenesen az Egyházmegyei Taka­rékpénztár. A költségek (százalék, átirás, bélyegek stb.) 200 ezer koronát tettek ki. Azért nyúltunk hitelhez, mert a forgótőkét nem akartuk megbolygatni. Nem lehet kétség az iránt, hogy a megerősödött Hangya ezeket- az összegeket rövidesen le tudja törleszteni. Az épületet május 1-re kisebb átalakítások után elfoglaljuk. A lakóknak felmodtunk. Természetes, hogy az épülettel messzebbmenő terveink van­nak, (vásárcsarnok stb.) üzletkörünket ki fogjuk szélesíteni. Ez azonban a jövő zenéje. Az elnök fejtegetéseihez Hrabéczy Béla pénzügyi tanácsos szólott, felvilágo­sítást kérve a vételi ügylet és a nagy­trafik átvételének egyes részleteire nézve. Dr. Nagy János elnök, Wiedermann Ferenc igazgató és Dallos Iván dr. adtak megnyugtató felvilágosítást. Mindhárman felkérték a tagokat, hogy paralizálják a városban gyakran felbukkanó rosszaka­ratú híreszteléseket. Ne várj a senki, hogy a Hangya rendkívüli olcsóságot idézzen elő. Amit eddig tett, az is fényes üzleti produkció volt. Kétségtelen, hogy a Hangya árszabályozó tényező. Megtörténik, hogy egyes cikkek momentán a Hangyánál drágábban kaphatók, de ez nem változtat a lényegen. A verseny következménye ez. Üzleti fogásokkal keli megbirkóznia. Van­nak esetek, hogy a tagok is hátráltatják a Hangyát üzleti céljában. Előfordul, hogy egy tag 4—5 könyvvel is rendelkezik. Ez az eljárás a szövetkezet céljával össze nem egyeztethető. Olyan eset is volt, hogy egyesek az olcsó árut továbbláncolták. 11 ezer tagja van a szövetkezetnek, nehéz tehát az ellenőrzés. A közgyűlés megváltoztatta a céget, a következőképen : «Egri Hangya Szö­vetkezet». Majd Nagy László indítványára el­határozták, hogy a zsidó tagokat törlik és ilyeneket nem vesznek fel. A közgyűlés további folyamán álta­lános érdekű kérdések tárgyaltattak. Ezekről külön közlemény keretében fogunk beszámolni. Karcolatok. A «mai divatos politikai éra*. A miskolczi kereskedelmi- és ipar­kamara titkárának beszámolóján Pollacsik Hermann egri nagykereskedő a keresztény kurzust «inai divatos politikai érá> nak titulálta. A beszámoló lefolyásáról közölt referáda rapszodikus soraiból nem tudom kivenni, hogy ez a kijelentés milyen ha­tást váltott ki a jelenlevőkből, azt azon­ban érzem, hogy Pollacsik Hermann e titulussal megcsufolta a keresztény-nem­zeti politikai, kulturális, erkölcsi és gazda sági irányzatot. Amit pedig most mondok, azt vésse jól emlékezetébe Pollacsik ur. A divat: ötlet, a keresztény-kurzus ellenben lélekből lelkedzett meggyőződés. Hogy pedig az Isten-, haza- és ember­szeretet kurzusa ne csak átmeneti, «mai» legyen, arról tenni fogunk,. A magyar imádság. Hogy Pollacsik úr miért elégedetlen a «mai divatos politikai érával«, azt ő is tudja, meg én is. De az alábbi szomorú jelenségnek magyarázatát se’ ón nem tudom adni, de még — szeretem hinni — a szomorú jelenség előidézői sem. Történt pedig az eset vasárnap dél­ben a minoriták templomában. Vége volt a misének. Az orgona sípjaiból felzúgtak a Himnusz bevezető akkordjai, s a kórus énekelni kezdte az »Isten áldd meg a ma­gyart«. A hívek nagy része áhítattal emel­kedett fel helyéről, s mozdulatlanul, köny- nyezni készülő szemmel hallgatta a ma­gyar imádságot. Egy kisebbik rész azon­ban, mintha mi se történne, összeszede- lődzködött, s diskurálva, jobbra-balra te- kintgetvo kilej tett a templomból. Közben pedig szólt az ének: »Megbünhődte már

Next

/
Oldalképek
Tartalom