Egri Népujság - napilap 1920
1920-11-03 / 252. szám
XXVII. évfolyam 252 szám. C enz,: E. 490/19 20 Eger, 1920. November 5. Szerda. ■r / Elfiáretési diiak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk Negyed évre 75 k. — Egy bóra 25 ív. ____Egyes szám ara 1 korona. P OLITIKAI NUPILfl Felelős szerkesztő: Sarsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Diplomáciai lépéseket helyezett kilátásba a kormány a menekültek ideözönléso kérdésében. Elmondhatjuk: régen kellett volna. Nehéz szívvel írjuk le, de le kell írnunk, hogy az ideözönlésnek véget kell vetni. Véget kell vetni Csonka magyaror- szág lakóinak, de véget kell \ tm a menekültek érdekében is.Négyezerötszáz vág- gon van megrakva menekültekkel, ami azt jelenti, hogy négyezerötszáz család, tehát 15—20 ezer ember nélkülöz, fagyos- kodik, panaszkodik, próbál elhelyezkedni ezen a kis területen, mely a régi lakosság eltartására is képtelen. A lakások igénybevétele már már szinte szocialisztikus izü rendszabályokat tesz szükségessé, ami sem a közegészség, sem a társadatmi béke szempontjából nem folytatható tovább. Megbénítja az. építkezési kedvet. Kinek van kedve építkezni ma, mikor a gazda nem ur a saját házában? Az uj adótörvények bizonyára a háztulajdonosok nehéz helyzetére voltak tekintettel, mikor az általános adóemelés közepette éppen a házadót érintetlenül hagyták. Csonkamagyai’ország lakosságának ma lö°/'o-a tisztviselő. Ezt nálunk sokkal gazdagabb államok sem bírhatják el. Az állam 4 milliárdot vett igénybe nemrég a tisztviselők helyzetének javítására. Ez a politika azonban az államcsődhöz vezet, ezt tovább folytatni nem lehet. Ne érttessünk félre. Soraink éppen a tisztviselők érdekében íródnak. Maguknak a tisztviselőknek legfőbb érdekük, hogy ebben a kérdésben végre határozott állás- foglalás történjék. A hüségesküt le kell tenni! Ha egy Mailáth püspök letehette, akinek hazafiasságában senkinek sincs joga kételkedni, akkor többi elszakított véreink is megtehetik ugyanezt. Amint vérző szívvel, de csak ideiglenesen és csak papíron mondunk le az elrablóit területekről, éppen úgy csak a viszontlátásig búcsúzunk elszakított testvéreinktől. Legyenek ők a Nagy Magyarország hangtalan, de erős elhatározásu képviselői, a magyarság fájdalmának letéteményesei, az irredentizmus tüzének élesztői. Megalakult az „Egri Ének- és Zeneegylet.“ Magyarország ezer éven át Nyugat védőbástyája volt Kelet ellen. Nyugat alatt itt nem csak a fejlett állami berendezkedést kell érteni Kelet sorsfordulatoktől összekovácsolt hatalmi alakulataival szemben, hanem mindenek előtt az értelmi supremáciát a turáni pusztaságon és a Gobi sivatagon bolyongó szellemi inferi- oritással szembon. Ezer éven át Magyarország volt az a pajzs, melyen a sötét műveletlenség csordájának buzogánycsapásai megtörtek. Ez az Istentől rendelt misszió volt ezeréves létének okszerű magyarázata, s ez a hivatás biztosít neki újabb ezerévet. Mert Kelet és Nyugat között — minden mesterséges államalkotás ellenére — ismét csak Magyarország a válaszfal. Ismét e falnál fog megtorpanni a keleti sötétség inváziója — ha a nemzeti műveltség köveiből megvívhatatlanná építjük azt. A nemzeti műveltség az egyik legerősebb kapocs, mely minden magyart elszakít- hatatlanúl összefűz. A nemzeti műveltség emberének minden legkisebb tényezője a régi hon visszaszerzésének reményt keltő biztosítéka. Ezért üdvözöljük magyaros barátsággal a vasárnap megszületett Egri Énekes Zeneegyletet. Létének fundamentuma, végső célja: a keresztény nemzeti közművelődés előmozdítása. Ez a cél megérdemli minden magyar áldozatos pártfogását. Hogy ezen cél megvalósítása komolyan felfogott feladatát képezi az Egyesületnek, erre nézve garanciát nyújt a választott tisztikar, mely a következőkép alakúit meg: Elnök: Poppini Nándor. Ügyvezető-elnök: Dr Székely István. Al- elnök: Dr Simkovits József. Igazgató- karnagy : Huszthy Zoltán. Hangversenymester: Kauffmann Emmy. Titkár: Lestál Miklós. Jegyző: Wallandt Ernő. Pénztáros: Csáka Sándor. Ellenőr: Gyónj József. Gazda és szertáros: Huszthy Sándor. Orvos: Dr. özekkel Ferenc. Ügyész: Dr. Szokolay Lajos. Az Egyletnek kívánunk sikerekben gazdag működést. —dt. Rz «Äkarai> tervei. A lakásépítő szövetkezés: az «Akarat» Egerben is zászlót bontott. A gyűlés, amelyet az Akarat egyik Központi titkára hivott egybe, rendkívül népes volt. Főleg a tisztviselői kar és az állami altisztek érdeklődtek. Természetes, hisz épen az állam mostoha gyermekei voltak azok minden időben, akik egész életük munkájával még annyit se tudtak elérni, hogy legalább azt a hajlékot mondhatták volna magukénak, amely után évtizedeken keresztül fizették a horribilis bérösszeget. Az Akarat hatalmas terveivel ugyan felöleli a gazdasági élet minden legkisebb ágát, mégis az október 31-ikiNtájékozódó gyűlésnek csaknem valamennyi résztvevője kivétel nélkül a lakásépítés iránt érdeklődött. A központi kiküldött rendkívül kedvező perspektívákat tárt fői a hallgatók előtt. Az Akarat minden beiratkozott tagnak a saját Ízlése szerint 2—3—4, vagy több szobás lakást épit, vízvezetékkel, fürdőszobával felszerelve és 5—6 esztendő alatt kertvárosokat, gyártelepeket varázsol elő. A terv kérész tülvihetőségéí az előadó egyszerű, az életből vett gazdasági okokkal támogatta és fejtegetéseinek a konklúziója abban csúcsosodott ki, hogy ha a szövetkezetnek legalább 1 millió tagja lesz, aKkor 6 év alatt 27 ezer lakást tud felépíteni. Keresztül vihető ez azért is, mert az Akarat minden anyagot a saját üzeméből lesz képes előállítani és mindent az előállítási áron tud felszámítani. A közvetítő kereskedelem teljes kizárásával eléri azt, hogy 4—5 szobás házat maximum 100 ezer koronáért tud felépíteni és az az összeg is évről-évre csökkenni fog, végül azután már 30 ezer koronából végezteti az építést. Az akarat ez utóbbi összeget vette a törlesztendő íőkg gyanánt is, amelyet a tagoknak 18 év alatt az évi lakbérekül kellene lefizetniük. Ezen idő letelte után a ház a saját tulajdonukba megy át és vele, mint tulajdonukkal rendelkeznek. Ez már magában is kecsegtető eredmény, azonban az Akarat tagjaira még egyéb anyagi haszon is vár. T. i. mindenki részvényeket köteles jegyezni: 3 szobás lakás után 40-et. A részvények mai névértéxe 80 K s a részvények összegét két év alatt kell törleszteni, de egyszerre is törleszthető. A részvények értéke a létesülő telepek, ipari vállalatok, gyárüzemek szaporodásával fokozatosan növekedni fog, s igy 18 év alatt minden tagnak legalább 125 ezer koronája lesz, amelyet 27 ezer K. kivételével bármilyen célra felhasználhat. A benntartott 27 ezer koronát az Akarat kulturális célokra, közjóléti intézmények alapítására, iskolák, kórházak, templomok létesítésére fordítja. A házak építése egyszerre azonban nem fog megindulni, hanem csak bizonytalan egymásutánban, amigmindig attól függ, hogy mennyi tag jelentkezik egy-egy körzetben. Ha pél- pául Egerben 150—200 tag belép és lefizeti a 430—530 K (az igényelt lakások nagyságától függ) beiratási dijat és lejegyzi a részletekben fizethető részvényeket, akkor a jövő tavaszon már megkezdődhetik az építkezés. Ez röviden a központi titkár előadásának tömör ismertetése és megjegyezhetjük. hogy a terv valójában elkápráztat és. ha az első építkezést 100 ezer koronáért valóban el tudják végeztetni, illetve a következő években még ezt le is tudják szorítani — 30 ezer koronára, akkor az erős «Akarat» csakugyan megszüli azt, amit gyenge akarattal, várakozó tespedéssel soha el nem érhetnénk. * A központi kiküldött tájékoztató beszéde után megalakult a helyi előkészítő bizottság, amelyben minden testület képviseltette magát. A bizottság egri vezetője Czunya Sándor reálisk. tanár, akinél a beiratkozás is eszközölhető. —Z— HÍREK. ~ liget, 1920. november 2J Nem lesz devalvácó. Rz önálló magyar bank javíthatja meg a koronát. Nem tudni honnan eredt, de megint azt rebesgetik a piacon, hogy jön a devalváció. Akármilyen erélyesen megcáfolják a miniszterek ezeket az időnként felbukkanó vad híreket, mindig kerülnék olyanok, akiknex érdekük az ilyen tendenciózus pletykák terjesztése. A hazug hírek következménye pedig kiszámíthatatlanul káros és veszedelmes. Mint a futó tűz terjed a hir. Van, aki már biztos forrásból tudja, hogy mikor jön és mekkora lesz a devalváció. Az emberek kiszékenysége pedig hihetetlen. Mindenki igyekszik hát megelőzni a várható károsodást. Akinek eladni valója volna, az tartózkodik az eladástól, mert nem tudni mikor üt be a veszedelem Akinek pedig pénze van, az siet túladni rajta, igyekszik anyagba fektetni, minden árt megad marháért, disznóért, termények ért, bármiért, csak pénz ne álljon nála.
