Egri Népujság - napilap 1920

1920-10-29 / 249. szám

£XVII. évfolyam 249 szám. Cenz.: £. 484 1920. i* Eger, 1920. Október 29. Péntek. W Előfizetési dijak postai szállítással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 75 ft. — Egy hóra 25 K. Egyes szám ara 1 korona. POLITIKAI NlPILfl­Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. P. Szerkesztőség: Eger, Lite űrt,. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd u Telefon szám 11. Ä nyugati földrengésmérő hosszú ingadozás után visszazökkent a normális helyzetébe. Az angol bányász­sztrájk elintéződött. Ám, akik mélyebben látnak az ese­mények belsejébe, azoknak ez az esemény több, mint egyszerű bérmozgalom. Ez a sztrájk bevezetése egy nagy termelési vál­ságnak, melynek legmélyén mi, a tönkre­tett ország vergődünk, de amelyet a nagy nyugati államok sem fognak elkerülhetni. Anglia ? Jelent egy világraszóló birodalmat és jelenti egyúttal a biztos alapokon nyugvó jólétet. Szándékosan használjuk ezt a kifejezést, hogy világraszóló, mert világbirodalomnak nem mondhatjuk ugyan abban az értelemben, mint p.. o. a római volt, mely az akkor ismert egész világot magába foglalta, hanem világraszóló azért, mert neki dolgozik, ótet szolgálja, neki engedelmeskedik az öt világrész külön­böző pontjain fekvő legtermékenyebb or­szágok sok millió népe. Az ő birtokában vannak.a tengerek országutjainak legfon­tosabb pontjai, ő tartotta kezében fölül- mulhatatlan diplomádéval crszágok és világok sorsát. Abban a reményben, hogy a német versenytől beláthatatlan időre megszabadul, felidézte a világháborút, melyben ö maga eredetileg nem akart te­vékeny részt venni. De részt vett, mert, mint az angol külügyminiszter mondotta, a résztvevős éppen annyi rizikóval jár, mint a sem­legesség. És győzött. Ám a győzelem sem fenékig tejföl. Sztrájk sztrájkot, a válság válságot ér, a londoni jelentéseken erősen érzik a cen­zúra szaga, a londoni kormány egy vi­déki városba szándékozik költözködni. E válságok könnyen megingathatják Anglia uralmát Indiában, az önállóságra képeS'-Ausztráliában, Kanadában ős Fok­földön. Anglia lehanyatlása magával rántja Franciaországot s valószínűleg mást is. Nem nehéz elképzelni, hogy olyan esemé­nyek küszöbén állunk, amihez képest min­den, ami eddig történt, csak bevezetés volt. Többtermelés. Lássuk a szólót. Hegyi szőlőben a 10—12 hl.; homoki szőlőben a 20 hl. must tál a gazda teljesen meg van elégedve. Meg is lehet arra a munkára, melyet tel­jesít. Már a telepítésnél van elhibázva a legtöbb szőlő. Sűrűn ültetnek. Pedig a szőlő nagy termetű növény; annak 1 m. sor- és növénytávolság legalább is szük­séges. A szőlőtőkék állapota is sok helyen siralmas, mint szenes csutak, úgy néz ki az a szegény öreg tőke; melynek felüle­tén alig van élő rósz, a sok szabálytalan faragcsálás úgy megviselte. Hogy terem­hetne ez holdanként 40—50 hl.-tert, mikor még trágyát sem kap? Hiba van a szőlő­nek minden munkájában, kezdve az ülte­tésen, végezve a letakaráson. Mégis van szüret és sok berúgott ember, de nincsen okos számítás, mert a 10 Hl. mustnak a termelési költsége majd­nem annyi, mint a katasztrális holdan­kénti 50 Hit nek. Tehát veszteség kát. holdanként legalább is 20—30 hektoliter, melynek pénzértéke, csak 1500 koroná­val számitva 100 literét (2600 koronás el­adásról is tudok) 30000—45000 korona. Nem akarok vármegyei átlagot venni, mert nem tudom hány holdat tesz ki az elhanyagolt szőlő; de állítom, hogyha min­denki úgy művelné szülőjét, mint néhány kitűnő szőlőbirtokosunk ; akkor a szőlő után is néhány 100 millióval több volna a vármegye bevétele. Fejlődést e téren csak homokon várhatunk ; de aggodalom­mal kell, hogy nézzük a «feles rendszer» terjedését, mely a hires egri borvidéket rö­vid idő alatt tönkre juttatja. Nemcsak vár­megyei, hanem országos érdek volna az, hogy itt Heves megyében nagyszabású szőlőtelepitési akció induljon. Azért itt, mert a meg nem szállott Magyarország­nak oly alkalmas vármegyéje a magas gazdasági kultúra kifejlesztésére, mint vármegyénk,»nincsen. Nyáron a piacon oly szép cseresznyét lehet látni, amilyent igazán csak festett képeken. Azt hinné az ember, hogy itt magasabb gyümölcskultúra van, pedig nincs. Az a szép gyümölcs, melyet más helyeken a legnagyobb fáradtsággal, költ­séggel sem lehet előállítani, itt vadon terem. A gyümölcsfák nincsenek sorba, sza­bályos távolságra ültetve; hanem össze­vissza. Az a benyomásom, hogy ezek 80%-át nem ültették, hanem elhullott mag­ból nőtt. Erre enged következtetni az is, hogy a fák nem mindig ott vannak, ahol a faji igényük szerint lenniök kellene. Északos oldalakon, szőlők között látjuk a barackot, pédig oda egyik sem való, annál kevésbbó együtt. A vármegyében igen sok gyümöl­csösnek való hely van, melyeken szintén nehéz milliókat lehetne keresni, de csak szorgalmas munkával és némi szakisme­rettel. Egy g'yümölcstermelési és értékesí­tési szövetkezet, vagy részvénytársaság, mely a szükséges tőkét össze tudná hozni, rengeteg'« haszonnal gazdálkodna magá­nak és az államnak. Még csak röviden arra terjeszkedem ki, hogy az állattenyésztés is sok kí­vánnivalót hagy. Igaz, hogy kőt évti­zed alatt szarvasmarha tenyésztésünk sokat haladt, de elegendő apaállatot nem tartanak a köztenyőszeték számára. Ezért sok a meddő tehén, kevés a borjú és a tej. Takarmányozáshoz sem minden gazda ért. Sok takarmányt pusztítanak el és ezzel szemben sem a hús, sem a tej productio nem kielégítő. Az a tehén, ame­lyik egy jó gazdánál évi 3000 liter tejet ad, a másiknál alig ad 1000 litert. Pedig a naponkint emelkedő tejárak mellett tehe­nenként kitesz a veszteség 10.000 Koronát égy évjben. —kő. " HÍREK. Eger, 1920. október 28 Kinevezés. Hevesmegye főispánja Tilless Béla közigazgatási gyakornokot h. szolgabiróvá, Búzás Endre közigazgatási gyakornokot h. aljegyzővé, ifj. Gröber Ferenc és dr. Zemancsik Endre díjtalan közigazgatási gyakornokokat h. gyakor­nokokká nevezte ki. Az uj szolgabirók beosztása. Heves megye főispánja a f. hó 25 én megválasz­tott szolgabirók közül Kovacsóczy Lászlót a gyöngyösi, Fábián Zoltánt a pétervá- sárai járásba osztotta be szolgálattótelre. Zenei egyesület Egerben. Megem­lékeztünk már arról az eléggé nem dicsér hető törekvésről, hogy Eger zeneőrtői és zenekedvelői városunk teljesen stagnáló zeneéletót kulturvároshoz ilő magaslatra akarják emelni. Az alapkőletétel vasárnap lesz, amikor is a minden kulturtörekvós- ben vezetők megalakítják az Egri Zene­kedvelők Egyesületét. Az előkészítő bizottság már kész alap szabálytervezettel lép a közgyűlés elé. Az egyesület célja: a klasszikus világi és egyházi zene művelése ős nópszerüsitése s ez által a keresztény nemzeti közművelődés előmozdítása. Feladata: teljes szimfonikus zenekar fokozatos szervezése, női és férfi hangokból énekkar alakítása,' zene- és énekgyakorlatok ; zene- és énekkari kama­ra zeneművek, valamint ének és hangszeres szóló-darabok előadása, különös tekintet tel hazai zeneirodalmunkra. Világi és egy­házi hangversenyek rendezése, közremü ködés hazafias és jótékonyeélu ünnepsé­geken és előadásokon, valamint egyes ünnepek alkalmával az istentisztelet fényé­nek emelésére. Népszerű és magyarázó zenei előadások, felolvasások tartása. Az ilykép megrajzolt működési kör olyannyira hézagpótló egy kulturváros életében, hogy az uj zenei egyesülés mél­tán számíthat a legmelegebb érdeklődésre és pártfogásra. Eljegyzés. Várallyai Elluskát (Bél­apátfalva) eljegyezte Básthy Jenő (Borsod szentmárton). Helyreigazítás. Tegnapi számunkba félrevezetés folytán a kenyér sütés áráról szóló hírünkbe sajtóhiba csuzott be. Egy kgr. kenyérnek a sütési ára nem 2.50 K — minta hogy egyes pékek már az uj maximálás előtt eszKözölték, hanem csak 1 korona 20 fillér. Azok a pékek, akik kapva kaptak a téves hir kisználásán ős 2 korona 50 filléres árat kértek, a legkö­zelebbi alkalommal végezzék ingyenesen a sütést, vagy más módon térítsék vissza a különbözeiét. Betöréses lopás. Tegnap éjjel Gaál Lajos Kaszinó utcai cipészmester üzletébe ismeretlen tettesek az udvaron keresztül behatoltak és az üzletből mindent elvittek. A kár mintegy 50,000 korona. A rendőr­ség erélyesen nyomoz. Eljegyzés. Schwartz Esztike ős Czig ler Sándor jegyesek. Meghívó. Az Egri Zenegylet f. hó 31-én, vasárnap d. e. ‘/íll-kor tartja ala­kuló közgyűlését a Katholikus Körben, melyre a komoly zene művelőit és kedve­lőit, a szép és nemes ügy iránt érdeklődő közönséget ezúton hívja meg az előké­szítő bizottság. Meghívó. Az egri Földmives 01 vasőkör Mária utcai helyiségében október 31-én vasárnap d. u. 3 órakor őszi tánc- mulatságot rendez, melyre tisztelettel meg­hívja a tagokat az elnökség. 1 — 2 Ä Jogakadémiai Kör f. hó 28 án d. u. 6 ódakor rendkívüli közgyűlést tart. Kérjük a tagok pontos megjelenését. Elnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom