Egri Népujság - napilap 1920
1920-10-26 / 246. szám
XXV1L évfolyam 246 szám. Cenz.s E. 478 1920. Eger, 1920. Október jso. iveaa. EíöÜ7('1psí dÜ«H postai száliitással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Megped évre 75 ti. — Egg hóra 25 ft. Egyes szám ara 1 korona. Többtermelés. A termő területek kihasználása. Ha számba vesszük a nekünk hagyott, meg nem szállott területeket, azt látjuk, hogy sok föld egyáltalán nincs művelés alatt. A rendszeres művelésre szánt területből is sok a bevetetlen, ami nem csupán a háború szülte okokra vezethető vissza, hanem jobb esetekben a tudatlanságra, rendesen pedig az emberek kényelmességére, lustaságára. Alig van olyan hely, hol valamit ne lehetne produkálni. A hegy sziklás oldala kőbányának való, kopáros oldala erdőnek alakítható át egy kis munkával és tudással. A hol a sziklán a talaj elég vastag, ott fás-legelőt lehet létesíteni. Minden föld — kivéve a vadsziket — használható kisebb, nagyobb mértékben. A használhatatlan területek nagyrésze javítható, sőt vannak olyan fekvésű szikes területek is, melyekből tógazdaságot lehet alakítani. Ezzel szemben azt látjuk a Mátra, Bükk, Bakony és Vértes hegységekben, hogy a 10 ezer holdak parlagon hevernek. Elég vastag termő réteggel birő területeken sem erdő, sem mező, vagy legelő-gazdaság nincsen. A tengerszin feletti magasság, égtáj szerinti kedvező fekvés szőlőnek, vagy dióerdőnek minősiti a területet, amelyen milliók vesznek el a szakember szemét bántó kultu- rátlanságban. De nem kell a hegységekbe menni. A városok és faluk határában is ott látjuk a vetetlen földeket. Azt mondják, rendszeres ugart tartanak, a földnek pihenni kell. Pedig nem kell a földnek pihenni, nem is tud pihenni. Ha miveleti növényt nem vetnek bele,gyomot terem. A gazdája akar pihenni, nem a föld. Ha a nyomásos rendszert azért tartják fenn, mert nincs közlegelő, akkor is tévednek, mert az ugar nem legelő, azon csak gyom terem, s a földet a marha úgy össze tapossa, hogy azon csak kedvező időben lehet kielégítő szántást végezni. Ha sok a szántó, nem tudják megmunkálni, egy részéből legelőt kell csinálni rendes utón, fűmag vetéssel, fásítással, határkorlátokkal stb. Rengeteg a műveletlen terület, mely körülmény az ország termelésének kiszá- mithatlan kárt okoz. Az eddigi terület- nyilvántartások alapján, kiváló gazdasági szakértők bevonásával községenként kellene összeírni azt, hogy a község határában kik tulajdonában, mekkora és milyen mivelési ágra alkalmas területek vannak? S törvényes eszközzel kellene oda hatni, hogy a Haza földjéből minden használható terület meghozza az elérhető legtöbb gyümölcsöt. Igaz, hogy ez a beavatkozás nem találkoznék egyes régi jó földbirtokosok helyeslésével, de túl kell tenni magunkat indokolatlan érzékenykedésen. Az újra építendő ország érdeke nem engedi meg az ilyen könnyelmű nyilatkozatokat : »Enyém a föld,kinek mi köze ahhoz, hogy termesztek-e rajta, vagy ugarban hagyom.» Ismétlem és hangsúlyozom, hogy a gazdasági fejlődésnek át kell törnie minden ma- radiságon, vagy nem törődömségen s szolgálnia kell a nép vagyonosodását, mely egyetlen biztos alapja az állam fejlődésének. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Báróig dr. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Ha ez a kataszter sok olyan területet mutat ki, melyen csak hosszú gazdasági üzem folytatható, mire gazdája nem válalkozik, akkor azon területeket hosszú életű intézményeknek kell juttatni. Tudjuk, hogy magános nem vásárol erdőtalajt azzal a céllal, hogy azon erdőüzemet folytatva pénzét 100 év múlva kapja vissza — nem ő, hanem örököse. Van eszköz és mód arra, hogy a semmit sem jövedelmező földek productiv kezekbe kerüljenek rendes, békés utón. —kő. A törvényhatósági bizottság őszi közgyűlése. Vita az önkéntes adó körül. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta meg őszi rendes közgyűlését. Bobory György dr. főispán pontban 10 órakor nyitotta meg az ülést, melyen a Bizottsági tagok szép számmal jelentek meg, köztük Mayer János államtitkár és Plósz Sándor pétervásárai nemzetgyűlési képviselő is. Az időszaki jelentések előterjesztése során a th. bizottság elhatározta, hogy Graefl Andor és Pap János füzesabonyi főjegyzők halála fölött jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét. A miniszterelnöknek a kormány kinevezéséről szóló leiratával kapcsolatban a th. bizottság kimondotta, hogy a kormányt üdvözli és támogatásáról biztosítja. A megüresedett tiszafüredi fő-j» szolgabirói állásra Lipcsey Tamás, a két szolgabirói állásra Kovacsóczy László és Fábián Zoltán választatott mng. A th. bizottság pártolólag vette tudomásul Esztergom vármegyének a destruktiv sajtótermékek társadalmi bojkott alá való helyezésére irányuló átiratát. Csanádvár- megyének vitézi telek adományozására vonatkozó átiratával szemben azonban a th. bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy telket szavazhatott volna meg, ellenben elhatározta, hogy pénzbelileg járul hozzá vitézi telkek alakításához. Pártolólag fogadta el Borsodmegyének oly értelmű átiratát, hogy a trianoni béke ellen minden közgyűlésen tiltakozzanak. Sopron vármegye közönségének a katholikus autonómia mielőbbi megvalósítására vonatkozó átiratát pártolólag veszi tudomásul. Hevesebb vitát váltott ki az alispán jelentése a vármegyei jóléti alap létesítéséről. Puchlin Lajos vm. főjegyző jelenti, hogy a múlt közgyűlés kimondotta a vármegyei jóléti alap létesitsét. Ezen alap közcélokat s a tisztviselők segélyezését van hivatva szolgálni. A jóléti alap az elfogadott tervezet szerint a gazdaközönség 5 kgr-os búza, illetőleg 25 K-ás pénzbeli önkéntes adózásából létesülne. Sajnos, úgy látszik, a terv intencióit nem mindenütt értették meg kellőképen, mert ezeket az önkéntes adókat nagyon lany- hány szolgáltatják be. Remélhető azonban, hogy a kötelező adóbeszolgáltatással egyidőben a közcél érdekében a gazdaközönség készséggel fogja leróni az önkéntes adót is. Plósz Sándor bizottsági tag kifogást emel az ellen, hogy ismét csak a gazdákat terhelik, sőt némely esetben a zselléreket is. Javasolja, hogy terjesszék ki ezt az önkéntes kötelezettséget a bankokra, to- \ábbá a szőlő és malomtulajdonosokra is. Meg kell csinálni a jóléti alapot, de minden adóképes alanyt — progresszive — igénybe kell venni. Isaák Gyula alispán válaszában kijelenti, hogy az említett tervezet a jó termésre volt alapítva. Sajnos, csalatkoztunk. Változtatást azonban mégsem érdemes rajta eszközölni, mert a jövő évtől kezdve úgyis pótadó alakjában lesz a kérdés megoldva. Dutkay Pál apátkanonok szükségesnek tartja ezt a fontos kérdést úgy megoldani, hogy osztályokat ne állíttassanak szembe egymással miatta. Hogy mit jelent az ősztálygyülőiét, azt a múlt megmutatta. Tanuljunk belőle. Ne mentesítsünk tehát senkit; sem a teherviselési kötelezettség alól másnak a rovására. Puchlin Lajos eszmeileg helyesnek tartja Plósz Sándor indítványát, de gyakorlatilag kivihetetlennek mondja, mert hisz ez nem adó, hanem önkéntes kötelezettség. Plósz Sándor utal arra, hogy egyes községekben valóságosan kényszeritettek egyeseket ezen önkéntesnek mondott adó lerovására A vitát dr. Bobory György főispán zárta be. Kijelenti, hogy az esetleg előfordult kényszer csakis egyes jegyzők túlbuzgóságának tudható be. Faktum az, hogy a törvényhatósági bizottság közcélokra, s a tisztviselők segélyezésére jóléti alap létesítését mondotta ki, s meghatározta ennek módját is. Minthogy a javasolt formában e kérdés meg nem oldható, indítványozza, hogy a th. bizottság utasítsa az alispánt oly tervezet kidolgozására, mely az összes vagyoni erők megfelelő igénybevételét tartalmazza a kérdéses célra. A th. bizottság egyhangúlag hozzájárul a főispán indítványához, majd jóváhagyja Eger városnak az összes uj adónemek rendszeresítésére vonatkozó határozatait. Elismeréssel veszi tudomásul és jóváhagyja Kerecsend község azon határozatát, hogy Magyarország kiépítésére 15.000 K-t szavaz meg, s hogy Visznek község pedig Magyarország területi épségére 50.000 K-t. Az ülés különböző oklevelek kihirdetésével s több község számadásának és költségvetésének bemutatásával ért véget. * Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága legközelebbi ülését 1921. április 23 án tartja. Megalakul az Egri Zenekedvelők Egyesülete. A múlt évben Eger zeneértői megteremtették a Műkedvelők Zenekarát. Az efemer életű zenekar rövid fenállása alatt nem remélt fényes sikereket könyvelhetett el. Hangversenyei zeneművészeti forradalmat jelentettek Eger kulturéletében. Sajnos, a kellő szervezettség hiánya s anyagi nehézségek miatt a zenekar kénytelen volt feloszlani. Megszűnésével tátongó űrt hagyott maga után. A magyar Athénnek nevezett város itt maradt minden komolyan számbavehető zenei egyesülés nél
