Egri Népujság - napilap 1920
1920-10-23 / 244. szám
XXVII. évfolyam 244 szám. Ccnz.: E. 475/1920. Eger, 1920. Október*23. Szombat. Előfizetési dijak postai szállítással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 75 &. — Egy dór» 25 K. Egues szám ara 1 korona. Kriminalisztika és politika A kriminális esetek gyakran vonód nnk be a politika mázával. A múlt évtizedek nagy port vert bűnesete, a Soly- mosy Eszter ügy klasszikus példája annak, miként lesz a figyelemre nem méltatott esetből világraszóló botrány, mihelyt belekapcsolódik a politika és fajkérdés. Akkor a világ sajtójá kórusban zengte: nem szabad politikai eseménnyé felfújni jelentéktelen dolgokat, nem szabad a fajkérdést belekeverni a zsellérleány tragikus halálába. Ma a kriminalisztika és politika ismét sűrűn találkoznak. Hogy kik rendezik ezeket a perverz találkákat, nem kutatjuk, de azt igen is követeljük, hogy gazemberek tettei, vagy éretlen fickók, csinyjei ne írassanak sem valamely irány, sem intézmény számlájára. Nem engedjük a nemzeti ujjáébredés gondolatát a brigantik §s lieccmesterek tevékenységével egy kalap alá vonni. De viszont azt is követeljük, hogy ettől a gondolattól távolittassék el mindaz, ami abból idegen, repüljön ki a hajóból minden ballaszt, gaz és szemét, mi oda a nagy tolongásban befurakodott. Egy pillanatig sem lehet tűrni, hogy egy becsületes irányzat vagy intézmény firmája alatt atrocitások történjenek. Az atrocitásokból éppen elég volt a csőcselék rémuralma alatt. Nem kérünk többé belőle ! Aki bűnös, az bűnhődjék, bárki legyen ő és bárkik legyenek hozzátartozói. Akinek fejéből még mindig nem^zállt el a forradalmi mámor, hideg zuhanyt rá ! A faj védelem kérdése a levegőben van. Elodázni nem lehet, megoldásán dől goznunk kell — de nem bolseviki recept szerint! Fridi Gyula. Városunk képviselőtestülete mai közgyűlésén tárgyalja a Fridi Gyula rendőr- kapitány nyugdíj aztTatási kérvényét. Fridi Gyula tisztes pályafutása szinte derékban törik ketté, mikor igen komoly orvosi tanácsra kénytelen — aránylag fiatalon — nyugdíjba menni. Hiszen munkás és hasznos jövő állott előtte, mikor reánk szakadt a kommunizmus, És most — a proletárdiktatúra bukása után — megrendült egészségi állapota miatt le kell tennie a hivatalos tollat. Fridi Gyula a proletárdiktatúra ál dozata. Általánosan ismert energiája ott veszett a kommun borzalmaiban. A legveszedelmesebb időben volt a forradalmi törvényszék foglya. Abban az időben, amikor legjobban dühöngött Molnár Dániel «elvtárs». Akkortájt, mikoriban Russzót kivégeztette s mikor városunk legderekabb polgárait és nagy jótévőjét is elhurcolták a csehek támadása alkalmával. Fridi Gyula is ott volt abban a szomorú menetben; de szinte összeomlott lélékkel. Hiszen akkor már hetek óta sanyargatták testben-lélekben. Naponkint fenyegették az akasztófával, éjjelröl-éjjelre össze vissza verték cellájában. És gyakori eset volt, hogy puskaagyyal verték a fejét, amely vérforraló kegyetlenkedés most bosszulja meg magát . . . POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. ( Pedig milyen erős, milyen energikus lélek volt Fridi Gyula, mindnyájan tudjuk. 1907. jul. 1-től, mikor az egri rendőrség vezetését átvette, lankadatlan szorgalommal dolgozott. Az általa megteremtett rendőrségi jó hírnév fenntartásában és öregbítésében neki volt legnagyobb része. Hivatala a rendnek, tisztaságnak mintaképe volt. Jelleme megközelíthetetlen és munkabírása bámulatos. Megszervezett rendőrsége példás úgy, hogy a háború zavaroá világában 10 rendőrrel is fenn tudta tartani Eger közbiztonságát és rendjét. Igen nagy érdeme van abban is, hogy forradalom által felszabadult szenvedélyek nálunk nem okoztak nagyobb károkat. A rosszal folytatott állandó küzdelme, a naponkinti izgalmas tárgyalások, a reggeltől estig tartó szakadatlan irodai munka még sem tudta megőrölni erős szervezetét, de a proletárbánásmód — igen. Ha valakinek kétszeresen számítanak a'háboru évei, neki bizonyára sokszorosan s csak at kommün kellett jnég, hogy lebillenjen a mérleg. Eger közönségének őszinte hálája, szeretető és részvéte kiséri Fridi Gyulát a —■ sajnos — korai, de szükséges nyugalomba. HÍREK. Eger. 1920. október 22 Ä Hevesmegyei és Égervidéki Jótékony Nőegylet, mint injnden évben, az idén is mondat gyászmisét elhunyt tagjainak lelkiüdvéért. A gyászmisét a jövő csütörtökön, (28. án) d. e. 9 órakor mutatják be az Irgalmasnővérek templomában. Vasárnap szabad húst árusítani. A kereskedelmi miniszter újból megengedte, hogy vasárnap -és ünnepeken szabad húsféléket árusítani. Vigyázz, ha jön a vonat! Több szerencsétlenség színhelye volt már a put- noki vasútvonal mellett felállított vétósorompó. Tegnapelőtt éjjel is egy épen keresztül menő kocsit elgázolt a vonat. A kocsis későn vette észre a vonat közeledését és csak arra eszmélt föl, amikor óriási erővel kirepült a kocsiderékból. Emberéletben kár nem esett, a lovaknak sem lett baja, csupán a kocsi törött darabokra. . Öngyilkosság — «Zokszavakkal». Ungvári Sándorné 38 éves Makiári úti lakos «a férje áital történt nekirohanás következtében» öngyilkossági szándékból a szomszédja kertjében levő kulba ugrott. Körülbelül másfél óra múlva vették észre a szerencsétlenséget és súlyos lábszár- zuzódásokkal kihúzták az elkeseredett nőt a különben sekély vizű kutból. Az asz- szonyt. az irgalmasok kórházába szállitot- •ták, ahol értesülésünk szerint már kiszenvedett. Vanczai Jánosné elveszítette a köz- élelmezési könyvecskéjét. A detektív irodában átveheti. A Kath. Legényegylet tánckurzusa. A Kath. Legényegylet 8* hetes tánckurzust nyity Dite Károly vezetésével. A kurzuson különös súlyt fognak fektetni a régi magyar táncokra. A kurzus vasárnap este kezdődik duplaóra keretében, amelyre rendezőség külön meghívót boSzerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. csájt ki. A tanfolyamra jelentkezni lehet az Egylet vezetőségénél az esti órákban. A magyar szoknya és a magyar nad rág. Országunk szétdarabolói, mint ismeretes, tűzzel-vassal üldözik azokat, akik magyar voltukat még mindig bátran vallják. így különösen nem jó szemmel nézik a magyar ruha viseletét, ami már nem egy helyen és nem csak egy ízben okozott komolyabb összeütközést. A magyar nemzeti szili meg egyenesen vörös posztó a szemükben. Erdélyben már régen eltiltották a nemzeti szilieknek még kombinált formában is a viselését s a rendelet betartását szigorúan ellenőrzik. De a ruhát le nein vehetik-senkiről. Úgy látszik,va cseheknél sincs ez különben, mert Munkácson is a rendőrök az utcán letartóztatták és bekísérték a magyarruhás leányokat s őrizetbe vettek többeket, akika kisleányokkal szemben tanúsított brutális eljárásuk miatt felszólaltak. A városban szájról-szájra jár egy kisleány bátor felelete, aki, mikor a rendőrségen’megkérdezték, hogy miért van piros, fehér, zöld szallng a szoknyáján, igy válaszolt: ha maguk a magyar szoknyától is félnek, hogy fognak félni a magyar nadrágtól ?! Mennyi bélyeg kell a passzusokra ? Az uj illetéktörvény a járiatok kiállításánál lerovandó illetéket is felemelte. Az uj rendelet a lerovandó dijakat az állatok szerint különböző kategóriákba osztja és pedig: Juh és kecske járlatának bélyegilletéke drb.-ként 2 K, malacok, sertések járlatára drb.-ként 8 K és 2 éven felüli ló vagy szarvasmarha járlatáért drb.-ként 10 korona illeték rovandó le. Újabb reni delkezóse a törvénynek az, hogy ez év- október 1 tői kezdve, nemcsak a kiállításnál, hanem a marhalevél átírásánál is minden esetben az uj rendelet szerinti bélyeg- illetéket le kell róni. Nem vész el a pénzünk, ha részvényt jegyzünk a Nemzeti Hitelintézet r.-t.- nál, amely tettünkkel megmutatjuk azt is, hogy a keresztény és nemzeti alapon felépülő Magyarországot nemcsak a politikában, hanem közgazdasági téren is erősítjük. A keresztény újjászületés nagy munkájának pénzügyi téren is meg kell kezdődnie. Ez az intézet volt az első, amely közgazdasági téren a nemzeti és kerese- tény Magyarország legelső pillérjeit megalapította. A Nemzeti Hitelintézet r.-t. betéteket a legelőnyösebben gyümölcsöztet. A 220 koronás részvényei 120 millió alaptőkére jegyezhetők a R. T. helyiségeiben (VI.. Vilmos csás/ár-ut 25. sz.), vidéken az összes fiókoknál és minden jegyzői, irodában. Két darab régi részvény után egy darab uj kibocsájtásu részvényt még a régi 210 koronás áron jegyezhetnek részvényesei. 1—1 Uránia. Ma és holnap «Gyp, a komédiáslány» négy felvonásos dráma, főszerepét a szépségével és művészi alakításaival nagy sikert aratott művésznő Fernanda Negri-Pouget játsza. Ezt megelőzi a műsoron két egy felvonásos vígjáték: «Maxi Monacoban» és «Pali születésnapja». — Ma két előadás 6 ős 8 órakor, holnap három előadásé, 6 és 8 órakor. Jegyek mindkét napra előre válthatók -a Mozitőzsdében. ( 15— Egyházmegyei Takarékpénztár E. T. Eger. Alapítványi ház. Betéteket 4%-os kamatlábbal kama-
