Egri Népujság - napilap 1920

1920-10-20 / 241. szám

Előfizetésit tűink postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el I Negyed évre 75 J8. — Egy hóra 25 K. Egyes szám ara 1 ^oron^1(IIIJ-<u|BllB Wohlschläger, a cseh Báli Mihály körúton van. De — fnint újabban halljuk — nem győzi a sok munkát. A csehek alatt megmozdult a föld. A Felvidéken az újoncoknak alig negyven százaléka vonult be. A magyar állameszméhez hű tótok megtagadták az engedelmességet annak a parancsolónak, kit sem múltja, sem jelene nem képesítenek arra, hogy népeken uralkodjék. A cseh nemzet sem nemzeti jellemét, sem hagyományait, sem műveltségét tékintve, nincs praedesztinálva a fejlődésre. Egyetlen kulturterü- let, amiben valamit tudnak produkálni, a zene. E téren sincsenek nagyságaik, csupán hagyomá­nyos zenekedvelést, tömegdillettantizmust tapasz­talhatunk. Ipari fejlettségüket a szomszéd Német­országnak köszönhetik, melytől egyszerűen csak kópiáztak. A háborúban ? Ki ne emlékezhe, mit mivei­tek a csehek a világháborúban? ők voltak a háború vámszedői, konjunkturalovagjai, sápolói. Szimatjuknál csak gyávaságuk volt fejlettebb. De ahol aztán védtelen emberekkel kerültek szembe, mint pl. Szibériában a magyar hadifoglyokkal, ott aztán tudtak kegyetlenek, vadállatok, hiénák lenni. , Kételkednünk^kellene a történelmi igazság­szolgáltatásban, ha ilyen nemzetnek adatnék meg az, ami csak nagy, harcban bátor, békében alkotó nemzeteket illet meg. Északon megmozdult a föld. Giskra lovagjai igénybe vették az ultima rációt, — a hóhért. Kenyeret mutattak nekem, első pillantásra azt hittem, hogy valami lávatömeg, mely tajtékozva merevedett meg. Semmi kenyér alakja sem külsőleg, sem belsőleg. Ezt látva megértettem azt a piszkos, csúnya fekete vizet, melyet egyik pesti kenyér­malom gabonamosójából kiömleni láttam. A nagy kenyérmalmok ugyanis őrlés előtt megmossák a búzát, de erre a kis malmok nincsenek beren­dezve és igy a rajta levő piszok is belekerül a nyolcvan százalékba. Hogy pedig milyen búzát adtak be itt-ott, arról csak azoknak van fogal­muk, akik az úgynevezett adóbuza beszedésével foglalkoztak. Hát kit okoljon az a szegény család az ilyen kenyérért, mely jobban izga't, mint Kun Béla ?! A kormány csak lehetővé akarta tenni, hogy a szegény ember is hozzájusson a kenyérhez, ha szűkösen is. Mert ha a kormány nem gondosko­dik a hatósági lisztről és szabadjára engedi a gabonavásárlást, hát lett volna olyan drága a búza, hogy csak a hadigazdagok aszt dára jutott volna. Aki pénzét jól el akarta volna helyezni most, mikor csak úgy rémitgetik az embereket a pénzzel, hát búzába fekteti, vagy áruba sem bo­csátja, mert mint mondogatják is: mindig jobb, ha búzám van, mint pénzem. De mit tehet arról a hatóság, a kormány, ha az emberekbeh nincs szív és belátás és a kényszerbeadásnál a lehető legrosszabbat adják be? 1 Lelkiismeretlenség és a rút önzésben kővé dermedt szív az oka, hogy a kenyértermő Ma­gyarországban ilyen kenyér jut az ellátatlanok- j nak. A bemutatott kenyérre nem lehet alkal­mazni az egangelium szavait: ha megdobnak kő­vel, dobd vissza kenyérrel, mért ebbe belepusz­tul ha megeszi is, hátha még fejbe vágják vele. , Ennek orvoslására a hatóság mást nem te­het, mint a legszigorúbb ellenőrzés és a lelkiis­meretlenség példás megtorlását. Dr. Nagy János. «a—HU-gMtemmna—a—a«ii ■i—n—rn írsa—■— POLITIKAI N R P I L Ä P. Felelői* szerkesztő; Sáriig Karoly dr. Városi ügyek. Megkezdik a szükséglakások építését. A jegyzői internátus. A fizetésrendezés és költségvetés. Mint értesülünk a szükséglakások építését rövidesen megkezdik. Ez a hir a már is didergő waggonlakók között bizonyára megnyugvást fog kelteni. A Lakásépítő Bizottság 1 millió 400.000 K-t utalt ki erre a célra, mely összeg keretén belül 22—24 egy szoba,, konyha és kamrából álló szükséglakást építtet a város. A -h. polgár- mester 'már ki is bocsájtotta a versenytárgyalási hirdetményt. Az ajánlati határidő f. hó 26-án d. e. '/2l2-kor jár le. Az ajánlattevőknek 3 féle tipusu lakások építésére vonatkozólag • kell aján­latot tenniök. U. m. 2, 4 és 8 lakás együvé épí­tésére vonatkozólag. A városi tanács az építkezések helyéül a Kertész- és Maklári-ut végén levő pázsitot jelölte ki, amiről a képviselőtestületnek a közgyűlésen jelentést fog tenni. Ez a hely az építkezések szempontjából valósággal ideális. Két úttest kö­zött fekszik s ami a fő egészséges. A versenytárgyalási hirdetmény egyik fel­tétele, hogy az építkezések minél előbb befeje- zendők s a terminus tekintetében az ajánlattevő­nek nyilatkoznia kell. Az építéseket a váios eszközli, a műszaki felügyeletet pedig az állam- épitészeti hivatal látja el. Ily módon remény van arra, hogy a szükséglakások a jövő év ele­jén már lakhatók lesznek. A házról-házra járó vegyes bizottságnak sikerült már eddig is több lakást felderítenie, ami a vagonlakók tűr­hetetlen helyzetének momentán enyhülését je­lenti. Hogy a város hamarább nem tudott a va­gonlakók sorsán enyhíteni annak oka az, hogy a szükséges pénzt a Lakásépítő Bizottságtól csak most kapta meg. A csötörtökön megnyíló tanfolyammal kap­csolatos internátust a város a mai napra telje­sen felszerelteti a Panakoszta-féle házban. Az in­ternátus felállításánál, mely feltétele volt annak, hogy Egerben nyíljon meg a közigazgatási tan­folyam, a város nagy áldozatokat hozott. Vá- lalta az egész berendezést. Gondoskodott tehát megfelelő helyről, viselte az átalakítás és beren­dezés tetemes költségeit. 35 ágyat Miskolczról szerzett be, a berendezés többi, részét helybeli iparosokkal • készíttette el, néhány darabot pedig helybeli intézetektől kölcsönzött. * A szombati közgyűlés tárgysorozatának leg­fontosabb pontja- a fizetésrendezés lesz. A tanács javaslata a képviselőtestületnél bizonyára teljes megértésre fog találni. * A városi költségvetés munkálatai már oly­annyira előrehaladtak, hogy az a novemberi köz­gyűlésen már a képviselőtestület elé kerül. HÍREK. Eger, 1920. október 19. Megindult a lengyel—magyar áruforga­lom. A magyar—lengyel kereskedelmi kamara j a napokban átiratot intézett a miskolezi kamará­hoz, melyben közli, hogy Lengyelország és Ma­gyarország között a közvetlen árucsereforgalom megindult; Az áruk zárt vagonokban küldetnek és érkeznek. A tranzitóforgalom teljesen bizto­sítva van. A Magyar-Lengyel Kamara Varsó és Krakó városokba bizottságot küldött ki, hogy a lengyel ‘érdekkörökkel érintkezésbe lépjenek. A Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyoméin Telefon szám 11. miskolezi kamara ennélfogva a kerületébe tar­tozó termény-, bor-, nyersbőr és gyapjucégekhez felhívást intézett, hogy exportképes áruikat je­lentsék be. Move birkózó szakosztálya működését 20-án • d.- u. Y26 órakor megkezdi, érdeklődők megjelenését kérjük a főreáliskolában. Vezetőség. Nem szabad rossz lisztet adni közön­ségnek. Vass József közélelmezési miniszter hi­vatalos szemle utján' többször tapasztalta, hogy a kenyérliszt igen silány minőségű a malomvál­lalatok szabálytalan őrlése következtében. Ezért most a törvényhatóságokhoz körrendeletét inté­zett, mely szerint ezentúl fokozottabb mértékben kell ellenőrzi a malmokat, hogy a közfogyasztásra szánt terményeket miként őrlik meg. Élrendelte továbbá a miniszter, hogy a törvényhatóságok ellátatlanjai részére érkező lisztet szakértőkkel meg keli vizsgáltatni. A kifogásolt lisztből pedig mintát kell küldeni a közélelmezési minisztériumba, A rossz minőségű lisztet nem szabad kiosztani, hanem pótlásra kell kérni a minisztert. A fuvarlevél ára. A kereskedelemügyi mi­niszter egy most kiadott rendeletben módosította a vasúti fuvarlevél űrlapok kiállításáról és keze­léséről, a kincstári bélyegzett űrlapokon a m. kir. állami nyomdában előállított vasúti fuvarlevelek kö­telező használatáról szóló 1917. évi sz.-rend. néhány pontját. Ennek értelmében a fuvarlevelek ára min­denféle űrlapnál egyformán ezer darabonként 500 korona, 100 darabonként 50 korona, kicsinyben való eladásnál darabonként 50 fillér. Az elrontott fu­varlevél űrlapokat darabonként 50 fillér ráfizetés mellett cserélik ki. Ezek a módosítások október hró 1-től érvényesek. Kis bajok a pénz körül. Az egy- és két- koronás papirospénzek a sok és helytelen haszná­lattól annyira megrongálódtak és bepiszkolódtak, hogy az egyikremásikra alig lehet ráismerni. Mint­hogy pedig ezek az értékükben kis súlyú bankók ez idő szerint úgyszólván a legkisebb pénzt kép­viselik, semmi csodá'atos sincs abban, hogy az utóbbi hét esztendőben majdnem teljesen tönkre mentek. A közönség, amely átadja és átveszi, barbár módon jár el vele s annyira gyűri, tépi és piszkolja, mintha az volna a célj, hogy telje­sen használhatatlanná tegye. Ezzel a rongálással ma már elérte, hogy az említett kis pénzjegyek körül egyre növekednek a kellemetlenségek- és bajok. Immár mind sűrűbben fordul elő, hogy a kofa, a boltos nem fogadja el, aminthogy a vevők is kritikusakká válnak, ami megneheziti az adás vételt, azonkívül, hogy. tömérdek bosszúsá­got okoz. A megrongálódott koronásokkal a kö­zönség mindezek ellenére is állandóan folytatja rombolását, aminek az a természetes következ­ménye, hogy az összetépett és rosszul összera­gasztott bankócskák teljesen tönkre mennek. Orvosi hir. Dr. Koltai Aladár v. egyet, női-klinikai és áll. szülészeti kórodai orvos, nő­gyógyász és szülész rendelését Egerben Érsek­utca 5. szám alatt megkezdte. Rendel d. t. fél 11 — 12-ig, d. u. 2—4-ig. 2—3 A líceumi képtár vasárnaponként d. e. 10—12 óra között a közönség által megtekint­hető. A szakszerű katalógus a Sajtóvállalat könyv- kereskedésében, a propaganda üzletben és a<; lí­ceumi portásnál kapható 8 koronáért. 4—6 Anyakönyvi hírek. Jegyesek: Kis Sándor cipőfelsőrészkészitő és Elek Mária, Csatlós Kovács Gáspár földműves és Balázs Anna, Rózsa Ferenc földműves és Kerékgyártó Teréz, Bóta Bertalan földműves és Mészáros Anna, Bóta István föld­műves és Király Terézia egri lakosok. — Házas­ságot kötöttek: Juhász Sándor földműves és Ba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom