Egri Népujság - napilap 1920
1920-10-13 / 235. szám
XXVII. évfolyam 255 szám. Cenz.: E. 461/1920. Eger, 1920. Október 13. Szerda. ............ ............—— — ' E lőfizetési dijak postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negued évre 75 Ä. — Égj, bóra 26 K. Egyes szám ara 1 korona. POLITIKHI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő t Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Iparművészeti tanfolyam. Vasárnapi cikkünkhöz pótlólag a hölgyek figyelmét külön is felhivuk a Move iparművészeti tanfolyamára. Ha elegendő számú jelentkező lesz, külön csoportban fogja e tanfolyam vezetője. Korány tanár, tanítani a női iparművészet tárgyait: textil hímzést, batikolást, bőrdíszmunkák készítését stb. mindenféle női kézimunkák tervezését. A tanfolyam a művészin kivül gyakorlati célt is szolgál: a mai szűkös világban nem utolsó kereseti forrásnak Ígérkezik a női iparművészeti cikkek készítése, amelyekben eddig külföldi behozatalra szorultunk. Mind a festő, mind a férfi és női iparművészeti tanfolyamot, melyek kellemes és hasznos foglalkozást biztosítanak a hosszú téli délutánokra/ újra melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Gyilkos merénylet a Káptalan-utcában. Véres bosszú. Öngyilkossági kísérlet. Hétfőn lapzárta után Koncz Menyhért kanonok házában véres dráma játszódott le. Molnár Katalin, aki már 10 év óta szolgált a kanonoki házban, valószínűleg bosszúból ebédközben rárohant Üveges Máriára, ledobbta a földre és egy nagy konyhakéssel keresztül akarta vágni a torkát. A zajra besietett Koncz Matild és a gyilkos kezében megfogta a kést, azonban olyan szerencsétlenül hogy a kés éle «.saknem levágta mindkét kezét. Üveges Máriának mégis sikerült kiszabadulnia és egy 5 cm. hosszú sebbel a nyakán lefutott a lépcsőkön. Molnár Katalin ezt észre véve, utána rohant és csak a hirte len ott termett detektivnek köszönhető, hogy gyil kos merényletét nem fejezhette be. A detektív lát' tára megijedt a merénylő és a lépcső fokán egy' pillanatra megtorpant, majd egy megakadályoz- hatatlan mozdulattal a kést saját maga ellen emelte és a torkát életveszélyesen átmetszette. Most a női kórházban ápolják. „Nyukosz“ főosztályához csekély számú svéd szeretetadományok érkeztek. Mindazon «Nyukosz» tagok, akik erre igényt tartanak, f. hó 15. és 16-án 9 és 11 óra között az adományokat kiválaszthatják és átvehetik a hivatalos helyiségben. Megjegyezzük, hogy az adományokban első sorban a tiszti özvegyek és árvák fognak része sülni. „Nyukosz“ egri főosztálya. Kik lehetnek rikkancsok ? A kormány elrendelte, hogy Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban csak azok lehetnek rikkancsok, akik a 18. életévüket betöltötték. Egyéb városokban és községekben lapelárusitói engedélyek 18 éven aluli egyéneknek is kiadhatók, ha ezek iskolakötelezettségüknek már eleget tettek. A lakásért minden eszközzel. Az 1167. sz. lakásigazolvány tulajdonosa a lakáshivatal egyik asztalára tárgyalás közben hirtelen 100 K-t helyezett, — nyilván megvesztegetési célzattal, mert rögtön el is távozott. A lakáshivatal a kétes összeget felajánlotta a waggonlakóknak. Pályázat. A Keresztény Szociális Egyesület egy olyan énekvezetőt keres, aki tagjaiból dalárdát alakit és annak vezetését esti órákban kétszer hetenkint magára vállalja. Tiszteletdij külön megállapodás szerint. A pályázat az igény megjelölésével az egyesület címére küldendő. 1-2 Kérelem. A Törvényhatósági Szabadoktá- tási Tanács ez utón kéri fel Eger intelligenciáját (tanárok, tanítók, jogászok, orvosok, papok, pénzügyi emberek, gazdasági tanárok, előadók) hogy szíveskedjenek egy levelezőlapon a m. kir. Tanfelügyelőség cimére jelezni, hogy nov., dec., jam, febr., márc. hónapokra hányszor és mily témáról tartanának szabadelőadást, vagy milyen tanfolyam vezetésére vállalkoznának. A tanfolyam vezetői számára honoráriumról gondoskodunk. 1—2 Gaál Mózes bucsuzója a helybeli középiskoláktól. Szombaton délelőtt tizenegy órakor búcsúzott a főgimnázium tornatermében az oda összegyűlt helybeli középiskolák tanári karaitól és ifjúságától Gaál Mózes főigazgató. Nem volt díszítve a tornaterem, virágokat sem vittek a búcsúzénak, de ott volt a köny, mely a szemekből előtörve jelezte, hogy nagyon fáj ez a bucsuzás. Búcsúzott a távozó főigazgató. Búcsúzott az egri középiskolai ifjúságtól, melyet annyira megszeretett, búcsúzott a tanári karoktól, melyek munkásságát nagyrabecsüli és amely munkásságért tisztelet és elismerés illeti meg őket. Nem nevelési elveket, utasításokat mondott a hivatalfőnök hivatalos nyelvén, hanem a nagy családért aggódó szivét tépte föl, hogy szeretett fiai és munkatársai megfürödjenek belőle kiömlő érzések tiszta vizében. Nemzete sorsán nem kesergő, hanem segíteni akaró magyar nevelő szólott belőle, mikor az egymás szereíetét, egymás munkájának a megbecsülését kötötte az ifjú szivekre. Ez kizárja az irigységet, a közös alkotó munka legnagyobb ellenségét. Azt szeretné, ha minden szívben benne lenne a titkos irredenjizmus, amely nem hangos, nem jelszavas, hanem egymást támogatva dolgozni akar az egész Magyarországért. Finom lelke mindjárt élő példát is állít az iffuság elé Werner Adolfban, a helybeli ciszterci főgimnázium igazgatójában. Werner Adolf a múlt iskolai évben töltötte be tanári működésének 30. évét, mondja a főigazgató. És nem ünnepeltette magát. Kitüntetései sincsenek, de nem is kereste őket; inkább dolgozott és dolgozik, amint szive sugallja, hivatásszeretete parancsolja. Ezért áll szivéhez olyan közel, ezért mondja és érzi testvérének. Az ilyen áldozatos munkásélet legszebb jutalma az a tisztelet és szeretet, amely őt körülveszi. Szeressék, tiszteljék, köszöntsék őt az ifjak avval a vággyal: «ilyen ember szeretnék én is lenni», fejezi be a főigazgató nagyszerű búcsúbeszédét. A tanári karok nevében Werner igazgató búcsúztatta el Gaál Mózest, kifejezve reményét, hogy rövid idő múlva visszakapjuk őt, mert magyar szivünk erősen hiszi, hogy Kassa hamarosan a mienk lesz, Eger pedig visszakerül a buda- pestvidéki tankerületbe. Az ifjúság szeretetét, köszönetét Szabó Vilmos főgimnáziumi VIII. oszt. tanuló mondta el a ragaszkodó szív keresetlen szavaival. Evvel a bucsuzás véget ért. Az ifjúság távozott, szemét nem vette le Gaál Mózes jóságos arcáról, sokáig nézte, talán nem is tudta, de érezte, hogy miért . . . Ä villanyvilágítás — a télen. Az utolsó háborús évek és a forradalmak következtében előállott gazdasági elszigeteltségünk talán az egri villanyvilágítást hozta a legnehezebb helyzetbe. Ezért volt részünk olyan gyenge világításban már 3 télen keresztül. A közönség idegessége is már megszokottá, sőt részben meg- okolttá is válhatott ennyi idő óta. Az nem lep meg bennünket, hogy most kora ősszel is már jelentkeznek ezek a türelmetlen kirohanások és támadások a villanygyár ellen. Fél mindenki az esetleges sötétségtől és hivatalos helyről megnyugtató információkat ezideig nem kaptunk. Ringelhann Béla villanygyári igazgató azonban ma már abban a szerencsés helyzetben van, hogy minden kételyre lecsillapító felvilágosítással szolgálhat. Munkatársunkkal folytatott beszélgetés során Ringelhann igazgató kijelentette, hogy az egész tél folyamán nem kell az üzemet redukálni. Világítás még a legsötétebb hónapok alatt is éjjel 11 óráig lesz és decemberben már 4 óra, VaS-kor kezdődik az áramszolgáltatás. Kilátás van arra, hogy a helyzet javulni fog és ez esetben reggel 5 órától is lesz villany legalább is 7 óráig. A vezetéke^ kijavítása és az izzók pótlása már nehezebb dolog. A vezetékek ugyanis a külvárosban csak közvilágításra és nem privát használatra vannak berendezve és ezeket most mind át kell alakítani egymás után. Az igy előállott munka azonban olyan nagy és a munkaerő olyan kevés, hogy minimum két esztendeig is eltart. Most a Sáncban javítják a vonalakat, illetve helyezik át a transzformátorokat és amikor ez készen lesz, a Maklári utca fog sorra kerülni. Sajnos, egyszerre csak egy helyen lehet dolgoztatni, mert a csekély munkaerőt szétforgácsolni nem lehet. Így tehát a közönség vegye elő a legjobb türelmét. A villanyhálózatot mindenfelé megjavítják, • de csak lassan, sorjában. Hogy pedig az utcákról hiányzanak az izzók, arról a villanygyár nem tehet. Maga a közpnség figyelmeztesse a vásott suhancokat, hogy ne rongálják ’meg és ne lopkodják el a villanykörtéket. Különben is az utcákon speciál-izzókat fognak rendszeresíteni és ezeket hiába szedik majd le, mert másütt, a lakásokban pl. úgy sem lehet használni. —Z. H [KEK. Eger, 1920. október 12. Emlékezzünk és feledjünk! Emlékezzünk és most az egyszer ne sírjunk! Busongó perceiben kinek idegein nem futott át a kellemes bizsergés, mikor a rég múlt idők ínyencségeire: Balkay Béla bácsi kitűnő vajas kiflijeire és uzsonnakalácsaira gondolt? Kit nem szállt meg sóvárgó vágyakozás újra élvezhetni e földi jókat? No hát most örvendezzünk, mert megjelent a «Balkay Diadal»! Ott pompázik már a Szent János-utcai kirakatban mosolygó pirosán, Ínycsiklandozó illatosán. , Feledjünk minden bút, bánatot. Gazdag és szegény indítson attakot a visszatért hütelenek ellen, s darabonkénti 3 koronáért élvezze a sok szenvedés árán megváltott «Diadalt». Feledjük el azt a még nem régiben történt könnyfakasztó epizódot is, hogy egy kis gyermek szorongó szivvel vádolta meg édesapjánál nem sokkal nagyobb bátyját, mert csúnyát mondott. Azt' mondotta t. i. a kis ártatlan, hogy i zsemlye*. -dt. Az Egri Keresztény Szociális Egyesület választmánya folyó hó 10.-én tartott ülésén megállapította a téli progammot, amely szerint minden vasárnap és ünnepen délelőtt fél 11 órakor szabadelőadást rendez aktuális kérdésekről, minden kedd és péntek este 6 órától kezdve helyes- irás és fogalmazás, számtan és méréstanból tanfolyamot tart, hétfőn és csütörtökön este 6 órakor énekre tanítja az arra vállalkozó tagokat és műkedvelőivel a tél folyamán Nagy László színdarabját adatja elő. Hajlékot kapnak a waggonlakók. A kor mány intézkedésére Miskolcon, Debrecenben, Kaposváron és Kecskeméten az ott tartózkodó menekültek részére nagyszabású építkezéseket kezdtek. Miskolcon már annyira előrehaladtak a munkával," hogy a menekültek lakásai rövid idő alatt tető alá jutnak. Kecskemét 6 milliót áldoz erre a célra.
