Egri Népujság - napilap 1920
1920-10-07 / 230. szám
Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 7S á. - Egy hórs 25 K. Egyes szám ara 1 korona. __ M egyei muzeum és könyvtár. Amidőn a napokban a fölállítandó városi, illetve megyei muzeum és képtár összehozásáról Írtam, nem gondoltam, hogy ezen eszme oly nagy rétegét mozgatja meg a haladásról nem épen hires városunknak. Azt pedig igazán nem reméltem, hogy akkora megtiszteltetésben legyen részem, hogy felvetett gondolatomat városunk nagyhírű lakója, Gárdonyi Géza, mint fölszinen tartandót emelje ki. Ha rajtam múlik, nem is hagyom elaludni a kérdést, mert ebben a közművelődésnek, a tudás terjesztésének oly hatalmas eszközét látom, amely megérdemli a vele való foglalkozást. Nem elég azonban a gondolatot jónak találni, nagyokat bólogatni rá s jó hazai szokás szerint elfeledni, hanem meg kell fogni a kérdést, össze kell gyűlni az illetékeseknek (festők, rajzföldrajz- és természetrajztanárok, s a szépmüvé- szet, valamint a régészet iránt érrdeklődők stb.) és megtárgyalni minden lehetőséget. Mindennél azonban többet ér, ha az, akinek a birtokában olyan képk vagy tárgy van, amely egy múzeumban, vagy képtárban való elhelyezést megérdemel, nem sokat gondolkozik, hanem fölajánlja, illetve már át is -adja a líceumi múzeumnak. Ismétlem itt, hogy az átadással nem okvetlen kell együttjárnia a tulajdonjogról való lemondásnak, a tárgyak letétként is elhelyezhetők. A jövő fogja megmutatni, hogy mozgalmunkkal mit érünk el, de már most megmondhatom, hogy a jelenlegi képtár, pláne egyesítve a múzeummal, amint most van a líceumban, rövid idő múlva már szűknek fog bizonyulni. Ajánlatos volna már most foglalkozni a muzeum és képtár szétválasztásával. Itt említem meg egy nyilvános, nagy könyvtár megteremtését is. Adjuk össze azokat a könyveket, amelyek nekünk nem szükségesek és vessük meg az alapját egy városi, vagy megyei könyvtárnak. Égetően szükséges a tudásnak a lakosság minden rétegébe való átplántálása. A műveltség sokszor hatalmasabb fegyver az igazi fegyvernél. Forgassuk e fegyvert rajongó lelkesedéssel, ismét nagyok leszünk ! Egy muharát. Ä tiszta erkölcs. Vissza a klasszikus magyar táncokhoz! »Minden országnak támasza és talpköve a tiszta erkölcs.« Ezt dörögte honfitársai fülébe hallhatatlan Berzsenyink s szükségesnek látta ezt akkor mondani, mikor még apáink a mostani állapotokhoz hasonlítva valósággal puritánoknak voltak mondhatók. Vájjon ha feltámadna halottaiból dicső költőnk és megindulna hazájában egy kis tanulmányútra, mit találna? „ Az utcán, a piacon alig tehetünk pár lépést, alig állhatunk meg néhány rövid percre is, hogy ne hallanók az istenkáromlások, a legszemérmetlenebb, legtrágárabb beszédek özönét, még pedig nemcsak a férfiak, hanem a nők, sőt a beszélni még csak az imént megtanult gyermekek szájából is. A könyves boltokban kétes értékű irók házasságtörésektől, nyílt és rejtett szerelmeskedéstől, búj álkodástól hemzsegő szerzeményei alatt csak úgy roskadoznak a polcok. A tánctermekben — hasztalan egyes táncmesterek minden dicséretre méltó törekvése — régi, tisztességes magyar táncaink szégyenkezve húzódnak meg a kuckóban, de annál jobban uj- rázza a táncoló ifjúság a különféle táncokat, melyek nevének kimondásánál megbicsaklik a maii■ai'iimri'’iTaaitT«-..-ian————— POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő; Barsg Karóig dr. gyár ember nyelve. És vájjon mi teszi ezeket a táncokat olyan vonzóvá, olyan kedvessé? Vájjon a bennük rejlő kecsesség, báj? Bizony nem ez,- hanem a bennük egymást követő buja, szemérmet sértő mozdulatok, melyektől a józanul gondolkodó ember kénytelen elfordulni. Valóban itt az ideje, .hogy a tisztogatás, a rossz erkölcsök kiküszöbölése és a jók plántá- lása kezdetét vegye. Az, hogy ebben már Debrecen, Miskolcz és más néhány város megelőztek, semmit sem von le a dolog érdeméből, mert jobb későn, mint soha. Miskolczon például a rendőrhatóság az érzéki, erotikus, úgynevezett modern táncok uyilvános helyeken, bálokban való táncolását megtiltotta. A táncvigalmakra adandó engedélyekben feltételül kötik ki, hogy e modern táncokat a táncrendbe fel nem veszik. A bálokban szolgálatot tartó ügyeletes rendőrtisztviselő utasítást kap, hogy ha a bálokban megjelenő közönség a tilalom ellenére mégis táncolná a wan-steppet és a többi erotikus táncokat, fel kell oszlatni a bálát. Arról, hogy a van-steppet betiltották, a rendőrség írásban értesítette a tánctanárokat és tánctanitókat. Azt, hogy a tánciskolákban továbbra is tanithassák a wan-steppet, nem tiltotta meg a rendőrség. A miskolezi rendőrség tilalmát ajánljuk az egri illetékesek figyelmébe. De többet mondunk. Franciaországot nagy általánosságban az erkölcsi lerongyolódottság hazájának tartják. S ime, a párisi világhírű főiskolának, a politechnikumnak növendékei ez évi szokásos báljuk alkalmával kijelentették, hogy az uj táncokat nem fogják tűrni a bálteremben, mert ők csak olyan lányokkal akarnak táncolni, akik hozzájuk méltók, vagyis olyanok, hogy ma az ő húgaik, holnap esetleg az ő feleségeik lehetnek. Ősi magyar városok és a francia- ifjak példája késztessen a régi magyarok tiszta erkölcsi felfogására. A «modern» táncok maradjanak ott, ahonnan származtak: Páris külvárosaiban, s Mexikó lebujaiban 1 * A magyar műveltség sugaraiban nem szabad dudváknak felburjánozniok. Vissza a klasszikus magyar táncokhoz 1________________________ Ä puttón és a kultúra. A legutóbbi városi közgyűlés tárgysorozatának egyik pontja a színészek azon kérelme volt, hogy a város a 10°/o-os szinházadót engedje el. A kérelem tárgyalásánál az egyik képviselőtestületi tag felszólalásában rámutatott arra az elismerésre méltó kulturmunkára, melyet színészeink a legnagyobb nélkülözések között is becsületes jóakarattal végeznek. Méltán elvárhatnék, hogy amikor jövő nagyságunkat és boldogságunkat a kultúra pilléreire akarjuk felépíteni, minden városi képviselő elismeréssel adózzék a művészet papjai iránt. Annál fájóbb csalódás ért azonban akkor, mikor egy másik képviselő öblös hangon közbekiáltott: »Menjenek puttonozni a szőlőbe!« Hát csak a puttonozás a munka?! Csak ez az a foglalkozás, mely elismerést érdemel? A tanulás, a tudomány, művészet szolgálata semmi ?!... Szomorú, nagyon szomorú! Ily értelemben be kellene zárni az összes iskolákat, szinházakat, hangversenytermeket, szobrász- és festőmüterme- ket, szóval a kultúra valamennyi csarnokát, mert — engedelmet kérek — a puttonozás mindezek nélkül akadálytalanul megtörténhetik. Nyitva talán csak a korcsmákat kellene hagyni, mert különben a puttonos fáradsága kárba veszne. Nem, mélyen tisztelt Városatya! Ma a kölcsönös megbecsülés himnuszaitól zeng a lég. Ma ( Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. a hon és város igazi atyái minden munka tiszteletét hirdetik és követelik. S mi, a hü fiuk egyformán kalapot emelünk a föld, a gyár és a kultúra minden becsületes munkása előtt. Nagyra- becsüljük a testi munkában meggörnyedt föld- mivest és iparimunkást s a magyar műveltség szolgálatában megőszült kulturnapszámost egyaránt. Szeretjük hinni, hogy Eger város valamennyi józanul gondolkodó polgára egyetért velünk. —dt. HÍREK. Eger, 1920. október 5. Az aradi 'vértanuk emlékére a Minoriták templomában gyászistentisztelet volt, melyet Konkoly! Barnabás, minorita házfőnök celebrált. Jelen voltak a hatóságok és intézetek. A közönség sajnos, igen kis számban volt képviselve. Pedig a nemzeti újjászületés idejében fokozottabb mértékben kellene a magyarság nagyjai emlékének áldozni. Jelenünk sivár, csak a múltból menthetünk erőt a jövő nagy feladataira. Mise alatt az Egri Dalkör énekelt Grónay Andor vezetésével. A közélelmezési miniszter Egerben. Vass József dr., közélelmezesi miniszter ma délután >/a3 órakor városunkba érkezik. Fogadására meg- jelelenik a főispán, alispán, a városi elöljáróság és Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő. Délután >/*5 órakor a vármegyeházán a miniszter a vármegye és a város közélelmezésének ügyében az Áruforgalmi, a Gok. és a közélelmezés bevonásával ankétot tart. Ezen fogják megvitatni a Hevesmegye által beszolgáltatandó gabona és kukorica mennyiségét. Eger város elöljárósága ismertetni fogja a miniszterrel a város helyzetét és elő fogja terjeszteni igényeit. A líceumi képtár október hónap vasárnapjain délelőtt 10—12 óra között nyitva lesz a közönség számára. Eger város közönségére szomorú világot vet, hogy az elmúlt vasárnap mindössze 55 ember érdeklődött. Minden embernek, ki a kulturember nevére jogot tart, meg kell a képtárat néznie, de nemcsak felületesen, hogy azt mondják: x y is ott volt, hanem kézben a katalógussal, egytől-egyig végignézni, tanulmányozni a képeket. Egy ilyen tanulmányút is mennyire fejlesztőleg hat a müizlésre! Ekkor látja a szemlélő, milyen műgonddal rendezte Szmrecsányi Miklós dr. a képtárat, milyen hálával tartozunk ezért neki mi, egriek. Változás a szentferencrendi kolostorban. A Kapisztrán sz. Jánosról nevezett tartomány provinciálisa, úgy rendelkezett, hogy a rend no- viciátusa Pécsről Egerbe tétessék át. Ez meg is történt. Már itt is van 10 újonc növendék. Ebből kifolyólag személyi változások is történtek. P. Forintos Lőrinc és P. Károlyi Bernát Váczra kerültek házfőnöki, illetve h. házfőnöki minőségben. Az egri házfőnök P. Prieszter Ágoston lett, aki legutóbb váczi házfőnök, azelőtt pedig 27 éven keresztül mária-radnai házfőnök volt. Az egri III-ik rend igazgatója és az újoncok mesterévé P. Feisz Angelusz neveztetett ki, aki még nemrégiben Gyöngyösön a rendi theológián tanított. Két ujmiséssel is szaporodott a rendház: P. Bónis Apollinar és P. Zuber Zefirin. Kinevezés. Dr. Zemancsik Endrét a főispán díjtalan közigazgatási gyakornokká kinevezte. Az előjegyzett színházjegyek kiváltása. Az okt. 9 és lO.-i szinielőadásra előjegyzett jegyeket a Mozitőzsdében még ma vegyék át az igényttartók, mert különben eladás alá bocsájtják
