Egri Népujság - napilap 1920
1920-10-05 / 228. szám
XXVII. évfolyam 228. szám. Eger, 1920. Október 5. Kedd. Előfizetést dijak postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 75 K. ~ Egy hóra 26 K. Egyes szám ára 1 korona. Gárdonyi Géza az aktuális kérdésekről. Látogatás a Mesternél. Ünnepnap nekünk, a toll szerény munkásainak, mikor az «Egri Remetéivel, az irás nagy mesterével eszmét cserélhetünk. Azaz, hogy szerénytelen ne legyek, nem annyira cseréljük az eszméket, mint inkább a Mester enged bepillantást az ő gondolatainak csodálatosan gazdag kincses tárába, humorának kristálytiszta forrásába. Vasárnap délután, magamhoz véve munkatársaimat, felkerestük csendes otthonában Gárdonyi Gézát. Íróasztalánál találtuk. Szerettem volna, ha a Mester minél többet beszél önmagáról. De lehetőleg kitér ez elől. Munkáiról, irodalmi terveiről kérdezem. — Nagyobb tudományos dolgozatom van készülőben; azonfelül régi munkáimat most rendezem újabb kiadás alá. Az «Egri csillagok»-at újabb adatokkal kibővítve most dolgozom át, ez lesz az ötödik kiadása. Kéziratban mindössze három munkám van. Szeretném, ha munkáim kiadását a líceumi nyomdára bizhatnám. Rám nézve ez ánnyiban lenne előnyös, hogy a korrektúrát nem kellene Pestre és vissza küldözgetni, viszont a nyomdára nézve ez több milliós vállalkozást s nem rossz üzletet jelent. Itt egy kérdést kockáztatok meg; — Hogyan van az, hogy irói fantáziája nemcsak hogy ki nem merül, de mindig színesebb és színesebb? Honnan meríti az impressziókat, mikor magában Egerben is alig látható, emberek között meg sem fordul, az eseményeket nem látja közvetlenül? Mosolyogva felel: — Még fiatal tanító koromban megraktam egy tarisznyát impressziókkal. Ez a tarisznya még nem fogyott ki. Van még benne vagy háromszáz évre való. Különben is — mint Goethe mondja — a téma előttünk, az utcán szaladgál, csak meg kell fogni. , Rátérve a társadalmi és politikai kérdésekre, megemlíti, hogy a politikával nem foglalkozik intenzive, már harmadik éve nem volt Pesten. Az irodalom pangása nem nyugtalanítja. Nagy megrázkódtatások után ez igy szokott lenni. Az ujraébredő irodalomnak magyarnak, nemzetinek kell lennie. Elég volt a nemzetköziség haj- hászásából. A zsidókérdést súlyos problémának tartja, 'mely felszínen fog maradni. Megoldása nehéz, de nem lehetetlen. A zsidóságnak sem lehet érdeke, hogy a megoldás soká késsen. A magyarság szempontjából pedig éppen nem lehet a kérdést elposványositani engedni. íróasztalán megpillantom az »Egri Nép- ujság«-ot. Észreveszi s lapunkra tereli a beszélgetést. A Népújság mindennapi olvasmánya. Elismeréssel nyilatkozik a szerkesztőség munkájáról. A cikkek felülemelkednek a vidéki lapok nívóján, a hírrovat azonban sovány, a hírszolgálat lassú, nehézkes. Az utóbbira nézve teljesen csatlakoztam a Mester véleményéhez, sőt rádupláztam. Lapunk hírszolgálata csakugyan nehézkes, a .rendelkezésünkre álló hely csekélysége, a technikai nehézségek valósággal megbénítanak tevékenységünkben, lehetetlenné teszik a gyors, sőt még a megfelelő hírszolgáltatást is. Elfogadja érveinket, de hozzáteszi: Ezen kell és lehet is segíteni. Ami másutt lehetséges, az Egerben sem lehetetlen. Dicsérőleg emlékezik meg Nagy László földmives munkatársunkról. Ezt az embert minél gyakrabban meg kell szólaltatni. El kell látni könyvekkel. A vaPOLITIKHI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BarSfl Kérőig dr. sárnapi számban megjelent cikke klasszikus példája annak, mint lehet egy apró, a legtöbb ember által észe sem vett eseményt témává avatni, a figyelmet rá felhívni és érdekessé tenni. Felhívja figyelmünket a megyei muzeum ügyében megjelent minapi cikkre. Ennek a kérdésnek nem szabad elaludnia. Mennyi műkincs lehet szerteszét a megyében, melyeknek értékét maga a tulajdonos sem ismeri fel! — Én magam is szívesen átengedem az én birtokomban levő műtárgyakat — folytatja szinte lelkesedéssel. A plébániák [előszobáiban mennyi becses könyv hever észrevétlenül! Egyszer sétám közben egyik ház előtt egy szépen faragott követ pillantottam meg, tele volt róva betűkkel — padkának használták! Mindezt közkinccsé kell tenni. Hozzáférhetővé, megérthetővé a nép számára. Valakinek kezébe kell venni az ügyet. Ugyanígy kell eljárnunk az irodalomban is. Az irodalmat is népszerüsitenünk kell. A nép millióit kell a szép és jó iránt fogékonnyá tennünk. Népkönyvtár utján meg kell a néppel szerettetnünk a nemzeti irodalmat. Igaz, hogy kevés a papír, drága a könyv, de ezen is majd túlesünk egyszer. Ijedten pillantottam a fali órára. Ugyancsak elbeszélgettünk. Bucsuzás közben megakadt tekintetem a szépen egymás mellé sorakoztatott három hegedűn és a költői rendetlenségben levő festményeken. — Az ilyen szobaéletet élő embernek, mint é r, szüksége van egy kis változatosságra. Ezt jelenti nekem a hegedű, melyre sajnos, nem tudok húrt szerezni és a festészet, amit most kissé elhanyagoltam. A villanyfény ezüstösen világította meg Gárdonyi jellegzetes fejét. Nem hagyhattam megjegyzés nélkül, hogy a. háborús évek ezüstszínűvé változtatták a nemrég még fekete fürtöket. — Megőszültem volna én háború nélkül is, tette hozzá a Mester az ő csendes humorával — hiszen már 60 felé járok. Estére járt az idő. Alant a város, halvány megvilágításban. Megálltam a Sánc ormán és eltűnődtem. Sehogy sem akartam megérteni, hogy tudta ez a csodálatos ember a »tarisznyáját« 300 évre témával megrakni. Aztán eszembe jutott Goethe. Hátha igaza van. Ereszkedjünk le a zajgó utcára, talán ott fut a — téma. Barsy Károly. A téli fűtés kérdéséhez. A zuzmarás tél hideg félelmét, amely egykét hete már csak nem a zárt ablakok mögé szorított bennünket, egyidőre eloszlatta a szeptemberi váratlan hőség. Az októberi reggelek és éjszakák azonban hűvösek s nyakunkat behúzva arra kell gondolnunk, hogy vájjon a télen mit csinálunk. Lesz-e fánk, szenünk? És aki fázik, csak erre a témára gondoljon, forró verítéket fog izzadni. Mert a gondolatokon, jó vagy rossz tanácsokon kivül egyéb anyagunk nincs — a fűtéshez. A közhivatalok szükséglete sincs még teljesen fedezve. A rendőrségnek van fája bőségesen, de szene 2 hétre való sincs és az Ígéreteken kivül csak szomorú kilátásai vannak a beszerzést illetőleg. A vele szomszédos városnak még a fája sincs beszállítva, ez azonban rövidesen megtörténik. Szén azonban még csak hírmondónak sincs. A csehi bányák termelése pedig javarészt az országos üzemek részére van lefoglalva, innen tehát csak keveset remélhet a város. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A vármegyeház a legszerencsésebb. Tűzifa ját a baktai, a felsőtárkányi erdők biztosítják szenet pedig a csehi bányák szállítanak számára A törvényszék és az ügyészség szintén gond mentes helyzetben van. Szeptember elején, ami kor hűvös napok voltak, ott már vígan lobogot a tűz. Az iskolák azonban előre félnek a szén szünettől. A Főgimnázium udvarán bőséges meny nyiségü fa áll, itt talán a szénszünet elkerülheti lesz, még talán szén nélkül is. A Főreáliskol: ellenben még most néz utána a szén és fa ügy nek és ha siker is olyan lesz, mint a buzgalom a telet nagyobb zökkenő nélkül átussza. A jog- akadémia, tanítóképző és elemi iskolák az érsek ség utján be tudják szerezni a szükségletüket, di a polgári iskolák igazgatóságának mái nagy gon dot okoz az elkövetkező 4—5 hideg hónap. A angolkisasszonyok felsőbb iskolái részére talál tudnak tüzelő anyagról gondoskodni, de hogy a; összes termeket füthessék, ahhoz nem fűzne! vérmes reményeket. És most itt áll a közönség. A város lakos sága 3 beszerzési forráshoz van utalva. Az egyik az érsekség azonban csak akkor adhat, ha má az iskolák és a hivatalok el vannak látva. 1 Hangya is elsősorban a közhivataloknak szállít azután pedig a tagjait látja el olcsóbb fával A harmadik fórum, a tüzifakereskedők. Ezek azon ban ki tudják azt mutatni, hogy a maximális árr: 40 K-t fizetnek rá és igy ha csak tehetik, szi vesebben szállítanak az Alföld vagy Budapest felé Mindezzel a városi elöljáróság tisztában vai és értesülésünk szerint a polgármester nagysza básu tervvel foglalkozik, amely a faárakat is el viselhetővé teszi, másrészt a faellátásról is gon doskodik. HÍREK. Eger, 1920. október 4 A mükevelő előadás, melyet az egri dilet táns színészek a menekült vaggoniakók javára i hó 9-én és 10-én rendeznek a városi színházban V28 órai kezdettel, fényes sikerrel kecsegtet Jegyek mindkét előadásra a mai naptól kezdve ; nagy tőzsdében kaphatók. Az előjegyzett jegyei ugyanott átvehetők. Postapénz forgalom. A m. kir. posta takarékpénztár közhírré teszi, hogy 1920. év szeptember hó 30-án 1.397,837.000 értékű posta takarékpénztári jegy volt forgalomban. Eljegyzés. Szabó E. Lajos eljegyezd Hadady Rózsikát Csengerből. A Move Labdarugó bajnoki mérkőzése vasárnap megkezdődnek, mikor a miskolezi Move játszik az ÉSE csapatával az érsekkerti Spori pályán. Ez alkalomból kéri a vezetőség az összes játékosokat, hogy kedden délután 4 órára a Spori pályán megjelenni szíveskedjenek. Taggyűlés. Az egri Kath. Legényegylet ma, kedden este ‘^9 órakor saját helyiségében taggyűlést tart. Kérjük a pontos megjelenést Vezetőség. Gyászhir. Részvéttel értesültünk, Özv. Fors tér Aladárné szül. Mego Margit haláláról, temetése f. hó 5-én M. e. 9 órakor lesz a Fájda'mas Szűzről nevezett temető kápolnájából. Meghívó. Ma délután 6 órakor a Move Egri Sport Egylet rendkívüli közgyűlést tart a Move helyiségében. Utána választmányi ülés Move vezetősége. A Move Ese ma délután választmányi és taggyűlést tart. Tárgy: a sportpálya randbeho zása és a bajnoki mérkőzés előkészítése.
