Egri Népujság - napilap 1920

1920-01-24 / 19. szám

XXVII. évfolnam 19 szára. CeHZ.: E. 23./1920. Eger 1920. jauuar 24. Szombat

Előfizetési dijak:

Egész évre 120 B. — Fél évre 60 K. Megs ed évre 30 K. — Egjj hóra 10 K. Egy szám ára 40 fillér.

POLITIKÄI NÄPILÄP.

Felelős szerkesztő: Barst] Károly dr.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

Hirdetmény.

A magyar hadügyminiszter 20952/eln. 35—1919. számú körrendeletével, az összes volt katonák nyilvántartásba vételét rendelte el.

A katonai nyilvántartásra nem csak a nemzeti hadseregnek, hanem a régi hadsereg felszámolási intézményeinek is szüksége van. így például a háborúban rokkantakká váltak felülvizsgálati és ellátási ágyéit, továbbá a nem tényleges katonai személyeknek a háborúval kapcsolatos katonai szolgálati és személyi ügyeit megbízható nyilvántartás nélkül elintézni igen nehéz, sok esetben lehetetlen is.

A nyilvántartás az összes magyar honosságú nyugdija» havidíjasok; rangosztályba nem sorolt havidíjasok és katonai ellátásban (rokkantak stb.) részesülő legénység, valamint az oly 1900—1865. születésű évfolyambeli magyar honosságú férfiak állandó tartózkodási helyének nyilvántartására szolgál, akik a háború alatt katonák voltak (a háború alatt katonai szolgálat alól felmentetteket is ide számítva). A nemzeti hadsereg (karhatalmi alakulatok) tényleges állományba tartozók (a hivatásos katonák kivételével) a saját parancsnokságuknál lesznek összeírva.

Ezen rendelet értelmében Eger városban tartózkodók következő sorrendben tartoznak a városi katonai ügyosztály hivatalos helyiségében minden nap reggel S órakor személyesen jelentkezni:

a) legénység (ide számítva a hadap- ódjelölteket és a rangosztályba nem sóit havidíjasokat is.)

folyó év jan.

24-én az

1865—1867 évi

születésiek

«

< <

26-án «

1868—1870 «

1

t

< €

27-én «

1871-1873 «

<

$

< <

28-án «

1874-1877 «

€

«

< «

29-én «

1878—1880 «

€

>

< «

30-án «

1881 — 1883 «

«

<

< <

31-én .

1884—1886 «

«

«

« febr.

1-én «

1887—1888 «

«

«

« <

3-án «

1889—1890 «

<

<

« «

4-én «

1891—1892 «

>

«

« C

5-én «

1893 «

«

< <

6-án «

1894—

f

«

f <

7-én «

1895—

k

€

< «

9-én «

1896 —

<

€

« «

10-én «

1897—

«

<

f «

11-én «

1898—

«

€

« €

12-én «

1899—

«

<

< <

13-án «

1899—

«

<

14-én «

1900-<

6

< c

16-án «

1900—

k

Folyó évi február hó 17-én az 1865- nél idősebb születésű, katonai ellátásban részesülő, valamint nyugdíjas rangosa- tályba nenrsorolt havidíjasok.

b) Folyó év február 18-án tisztek, tisztjelöltek és katonai hivatalnokok, akik 1870 előtt születtek.

Foló évi február 19-én ugyanezek 1871—1900 évi születésűek.

Folyó éY február 20-án a tartalékos népfelkelő szolgálaton kívüli tisztek, tisztjelöltek, katonai hivatalnokok, akik 1880-ig születtek.

Folyó év február 21-én ugyanezek az 1881—1890, folyó év február 23-án ugyanezek az 1891—1900 évig.

Minden jelentkező személy egy iga- zolványi lappal lesz ellátva. A jelentkezők katonai okmányaikat hozzák magukkal.

Az, aki a fenti megszabott jelentkezést elmulasztja, a védtörvény 73. §-ában meghatározott büntetés alá esik.

Eger, 1920 január hő 21-én.

Trak Géza h. polgármester.

Éljen dr. Nagy János.

Az országrontó Károlyi-párt levitéz- lett hősei és tribunjai rejtek eikből kezdenek kibújni. Jól beletanultak a gimpli- fogásba s most e mesterséget újból előveszik, hogy a hatalom újból az övék legyen.

Tavaly lépvessző gyanánt a papok földje szolgált, azt osztották az Egri Hírlapban szinte naponta. És nagy sikerrel.

Ma ezt a fajta vesszőt a hátuk körül érzik, hát más módot keresnek.

Nekik nem kell az, ami keresztény, nem kell az, ami magyar, hát mindenekelőtt a keresztény magyarokat igyekeznek megosztani s ha megosztották, akkor aztán egymásra uszítani. így reménykednek, hogy ezen az utón megint majd arra a lejtőre vihetik Magyarországot, amelyi- ken!.most legutóbb sikerült nekik azt a harcképtelenségbe, a bolsevizmusba s ezeken át a román rablásba gurítani.

Amit tavaly a Károlyi párttal tényleg elértek, azt hiszik, hogy most majd a kisgazda párttal fogják elérni; hogy majd a kisgazda párt nem veszi magát észre, hogy majd kész szolga gyanánt oda tartja a hátát, hogy azoi emelje ki a kisgazda párt a sártengerből a levitézlett néptribunok kátyúba jutott szekerét.

Mert jegyezzük meg jéi, hogy ezeknek a néptribunoknak nem sm fekszik a

fekete szivén, hogy az ország ügyeinek intézésére széles látókörű, tanult, az ország bajait ismerő igazi férfiak kerüljenek fel, hanem nekik csak az a fontos, hogy ők megint visszakerüljenek abba a pozícióba, ahonnan az ország felháborodása őket kiűzte.

Meg vagyunk győződve, hogy a kisgazda párt ismeri már ezeket a mindent ígérő néptribunokat és ajtót mutat a szégyen nélkül valóknak.

Vájjon az egri kisgazda párt bizhat-e jobban másban, mint Dr. Nagy Jánosban, aki évek hosszú során át való ténykedésével fényesen igazolta, hogy a magyar népért tud és akar küzdeni; aki megmutatta, hogy ki lehet kerülni a lánckereskedést, ki lehet vonni az ifjúságot a maszlagolásból, hogy a népnek meg lehet mutatni, mit tegyen a haza megmentésére ?

Vájjon higyjük-e, hogy a kisgazda párt mégis cserben hagyja Nagy Jánost és hogy azokkal társul, akik megásták Magyarország és a magyar nemzet sírját és ma még ezt a sirt is be akarják piszkolni?

Magyarok ébredjetek!

Egy régi egri gazda.

Komoly szó kisgazda és földmi vés testvéreimhez.

A választási készülődések lázában lévén mindnyájan, álljunk meg egy perere és tegyünk komoly megfontolás tárgyává néhány, jelenleg vita tárgyát képező kérdést. Ezen vitás kérdések között legjobban feszegetik most illetékesek és nem illetékesek a «Kisgazdapárt» kérdését és vele kapcsolatban a képviselőjelölt ügyét. Szabad legyen ezen minket földmiveseket legközelebbről érintő kérdéshez nekem is hozzászólnom. Ha valakin segíteni kell, a segítéshez azok fogjanak hozzá, akik legjobban megtehetik és legjobban értenek hozzá. Itt tehát a kisgazda pártban, mint a neve is mutatja, a kisgazdákon kell segíteni elsősorban és nem a legszegényebb földmives munkáson.

Hát ne értsük félre egymást kisgazda barátaim és ne élezzük ki az osz- tálygyülöletet az ország különböző társadalmi rétegei között, legkevésbbó kisgazda ás szegényebb földmives között, mert kisgazdák nem vagyunk és nem is leszünk mindnyájan még mi földmivesek sem,

mert most több az eszkimó, mint a fóka, azaz többen vagyunk földmivesek áltálé-