Egri Népujság - napilap 1920

1920-09-16 / 212. szám

„Tanítónő“ válasza Nagy Lászlónak.

Sajnálom, hogy szeptember 11-iki Egri Népújságban megjelent »Viszonválaszára« az én válaszom mindjárt másnap meg nem jelentett, de pont déli 12 órakor kaptam meg az újságot s igy azonnali válaszom esetleg pár napot késik.

Válaszára, melyből azt látom, hogy általam is igen becsült Mentusz József kollégám ellenségének vél, azt felelem, hogy egy kevéssé sem voltam epés és senkivel nem óhajtottam berzenkedni.

Az én iskolámba is bejöhet. Én azt az általam említett tiszteletet meg is kapom, de meg is követelem.

Épen velem történt pár évvel ezelőtt, hogy nyáron, mellékfoglalkozásképen, a közélelmezésnél dolgoztam. A közönség férfi része közül többet figyelmeztetni kellett, hogy vegye; le a kalapját, mivel hivatalban az úgy illik. Épen egy iskolaszéki tag — onnan tudom, mert mondta — nevét nem tudom, nem kérdeztem, büszkén odavágta: »Ez nem hivatal, ez iskola«. Mert a közélelmezés akkor a reálban volt. Erre én azt válaszoltam: »Akkor annál inkább vegye le a kalapot.« S a válasz az volt, »hogy én ott sem veszem le«. Természetes, hogy én megmaradtam a mellett, hogy vegye le és le kellett vennie a kalapot.

Ez, azt hiszem, hogy nem azt hitet erősítette meg bennem: »Istenem! de nagy tiszteletnek is örvendhet ez az egri tanítóság!«

Én a cikkemmel sem nyílt, sem zárt sisakkal való harcot nem akartam. Még azt sem vártam, hogy megjelenjen. Hogy megjelent, örülök neki. Sértő szándékom nem volt s ha még egyszer figyelmesen átolvassa, e sorok olvasása után tudni is fogja, hogy olyan valaki irta, akire még álmában sem gondolt, sértést nem is fog találni benne s ezzel én be is fejeztem a mondanivalómat.

Krajnákné, Oláh Ilona áll. el. isk. tanítónő.

2

Közigazgatás.

Az államépitészeti hivatal jelentése. Támadás a hivatal főnöke ellen.

Légmán Imre műszaki főtanácsos a köz- igazgatási bizottság elé terjesztett jelentésében elmondta, hogy a közutak állapota lényegesen nem javult. A munkáltatások, a kavicsszállitás és aprítás folytak ugytÉi, de minden munkát szinte megbénít azon körülmény, hogy még mindig nincs 1920. évte rendes költségvetés. A jelentéshez elsőnek gróf Kegievich Gyula szólott hozzá. Utaink elhanyagoltságán, — mondotta — a jelen körülmények között aligha lehet segiteui, de hogy ennyire elhagyottak az utak, ennek nagymértékben okai az útkaparók. Eddig, valahányszor itt szóba kerültek az útkaparók, az építészeti hivatal főnöke valóságos védőbeszédet tartott mellettük. Tudjuk, hogy 20 forintért nem igen akad munkásember, de vágyván utkaparó, vagy nincs. Nem követelhetünk fokozott munkát, de követeljük a rendes munkát. Kizárt dolog, hogy évi 240 munkanap alatt ne lehetne az utakat legalább némileg jókarban tartani. A levezető kis árkoknak ma már csak a nyomai vannak meg, pedig ezek nagyon sokat segítenének. Egyetlen segítség az, hogy az utkaparó erőket kihasználjuk. Az útkaparók dolgozzanak s az utbiztosok teljesítsék kötelességüket. Kéri az építészeti hivatal főnökének intézkedését arra nézve, hogy az útkaparók legalább napi meghatározott órán át dolgozzanak. Megállapítandó tehát, hogy naponta hány órát kötelesek dolgozni.

Gróf Kegievich helyesléssel kisért beszédére Légmán Imre a következőkben válaszolt: Az útkaparók a téli hónapokban 8-tól 12-ig és 1-től

4-ig tartoznak dolgozni. Nem veszi védelmébe őket; tudja, hogy nem teljesitik kötelességüket. Az alispán szigorú rendeletben utasitotta a fő- szolgabirákat, hogy tegyenek jelentést az utka- parók mulasztásairól. Egyetlen-egy jelentés sem érkezett be. Ő mindig rajta volt, hogy a dolog- talan útkaparók pusztuljanak, de mindig jött valaki, aki a szóban forgó utkaparót védelmébe vettc. A napokban ép’ a gróf ur vett egy ilyen lusta, hasznavehetetlen frátert pártfogásába. — Ami a levezető árkokat illeti, ezelőtt 10 évvel , endelte azoknak megcsinálását. Ezen intézkee. se óriási felzúdulást keltett, úgy hogy kényte- volt az árkokat sok helyen behányatni. KüEGRí NÉPÚJSÁG.

lönben is a levezető árkok csak úgy érnek valamit, ha vannak az úttest mentén végigfutó oldalárkok, de ezek sincsenek. Serényen végre fogja hajtani a nyugdíjazásokat.

Gróf Kegievich: Való, hogy egy áthelyezett utkaparót pártfogásába vett, mert az áthelyezés az illető családjának pusztulását jelentené.

Légmán Imre: Maga is méltányolja a

felszólaló indokait, de minden esetben igy történik, sokszor kellő indok nélkül.

Borhy György: Neki is van panasza. Egyik múltkori gyűlésen felemlítette, hogy egy gyöngyösi utbiztos Egerben lakik, hogy teljesíthetné tehát kötelességét! Az ember nem tarthat mindig mindent a tarsolyában, mint a bátyus zsidó. Akkor nem tudott bizonyítani, de most írásbeli bizonyítékokkal támogatja állítását, melyek kétségtelenné teszik hogy Sidló József gyöngyösi utbiztos Egerben lakik. A másik panasza az, hogy a Gyöngyös határában levő széntelep nagy mennyiségű vizet bocsát az állami útra, mely az ut kellős közepén folyik. Az ennek következtében keletkező rengeteg sarat az úttest szélére hányják, miáltal az igen keskeny lesz.

Légmán Imre: A széntelep ellen megindította a kihágási eljárást. Ami a szóban forgó utbiztos ügyét illeti, meg kell állapítania, hogy a múltkor név nélküli utmesterröl volt szó s neüi utbiztosról. Ha felszólaló Sidló József utbiz- tosról beszélt volna, akkor megmondhatta volna, hogy ez a csupán helyettesítéssel megbízott utbiztos valóban Egerben lakik, mert mig rendes kinevezését meg nem kapta, nem kapott Gyöngyösön lakást. Most is Domoszlón kénytelen lakni.

Beniczky György az egercsehi-leleszi útra panaszkodik, melynek oldalárkait már hónapokkal ezelőtt belepte a sár és iszap, s még semmi intézkedés sem történt.

Légmán Imre türelmetlen hangon jelenti ki, hogy bár minden utunk olyan volna, mint az előbb említett. A felszólalónak legkevesebb oka van a panaszkodásra.

Dr. Bobory György: Felkérem az állami építészeti hivatal főnökét, hogy a tárgyalás folyamán őrizze meg nyugalmát. Itt minden bizottsági tagnak joga van felszólalni, melyre a főtanácsos megteheti észrevételét.

Légmán Imre: Kérem magam ellen a fegyelmi vizsgálat megindítását elrendelni.

A bizottság eltekint a kérelemtől, s az ál- laipépitészeti hivatal főnökének jelentését tudomásul veszi.

HÍREK.

Eger, 1920 szeptember 15.

Dr. Bobory György főispán beiktatása.

Az újonnan kinevezett dr. Bobory György főispán beiktatása október 25-én, az őszi rendes közgyűlésen fog megtörténni.

Dr. Czobor Imre Komárom főispánja. A közkedveltségü, volt helyettes kormánybiztost, dr. Czobor Imrét a kormányzó Komárom vrm., Esztergom vrm. és Komárom város főispánjává nevezte ki.

Felmentett kormánybiztosok. A m. kir. kormány Zilahi Kiss Jenő Békésvármegye és Sár- közy György Somogyvármegye, dr. Darági Kálmán Győrvármegye és Győr város, továbbá Ko- máromvármegye és Komárom város, Péchy László Szatmár- és Ugocsavármegye, dr. Bobory György Hevesvármegye, báró Berg Miksa Moson vármegye, dr. Zsembery István Sopronvármegye és Sopron város, dr. gróf Cziráky József Vasvármegye, Thu- ránszky László Zemplénvármegye, dr. Aigner Károly Szeged thjf. város, Fáy István Kecskemét thjf. város és dr. Jármy Béla Szabolcsvármegye főispáni teendőinek ellátásával megbízott törvény- hatósági kormánybiztost ezen tisztségétől buzgó szolgálatainak elismerése mellett felmentette.

Á menekült tanulók tandijmentessége., A vallás- és közoktatásügyi miniszter legújabb rendeletével megengedte, hogy a menekült tanulók ha vagyontalansági bizonyítványt mutatnak fel, az 1920—21. tanévben az eredeti rendeletekben megállapított százalékon fölül is részesit- hetők az iskolai előmenetelre való tekintet nélkül tandijmentességhen.

A sárospataki választás. A kerületben Windischgrátz herceg ismét föllép Molnár János ellen.

Főispáni kinevezések. A kormányzó kinevezte dr. Egán Imre földmivelésügyi minisztérium titkárt Békés vármegye, Sárközi György főszolga birót Somogy vármegye, dr. Darányi Kálmár nyugalmazott főispánt Győr vármegye és Győi thjf. v;'ios, dr. Czobor Imre Komárom vár megye Komárom város és Esztergom vármegye valamint Esztergom város, Péchy László kamarás, földbirtokost, nyug. főszolgabírót Szatmár és Ugocsa vmegyék, dr. Bohory György h. főszolgabírót Heves vmegye, dr. Béthey Ferenc jogakadémiai tanár, egyetemi magántanárt Moson vmegye, dr. Zsembery István ügyvéd, v. ország- gyűlési képviselőt Sopron vmegye és Sopron thjf. város, dr. gróf Cziráky József földbirtokost Vas vmegye, Thuránszky László vmegyei főjegyzőt, h. alispánt Zemplén vmegye, dr. Aigner Károly ügyvédet Szeged thjf. város, Fáy István járási főszolgabírót Kecskemét thjf. város, és dr. jármi és szolnoki Jármy Béla v. országgyűlési képvise- őt Szabolcs vmegye főispánjává.

A csehek letartóztatták Nagy Endrét. Nagy Endre felolvasó és előadó körútra indult a megszállott területeken. Magyar érzelmű felolvasásokat tartott több felvidéki városban. A hangulat mindenütt izzó volt. A múlt hét végén Selmeczbányán tartott előadásokat Nagy Endre, akit itt a csehek letartóztattak és Pozsonyba szállítottak.

Magyar lap Bukarestben. Bukaresti hírek szerint Varjassy Lajos dr., a Károlyi kormány aradi főispánja és a szegedi ellenforradalom volt minisztere a román fővárosban magyar nyelvű lapot indít. A lap felelős szerkesztője Mailáth gróf volt főispán lesz. Az újság október elsején indul meg és vetélytársa lesz a «Bécsi Magyar Ujság»- nak, amelyet a román királyság területéről éppen a napokban tiltottak ki.

*

A jó cimbora. Horvát Ferenc bérkocsis több barátjával bement kedden este a Dobóvendéglőbe bút felejteni. Közben azonban a lováról is megfeledkezett, amelyet — bár nagyon szerette, de magával még se vihette be a fehér asztalhoz, kint hagyott az utcán. Odabent lassan- kint mind hangosabb lett a jókedv, a ló ellenben egyre jobban fázott odakint. Nagy (bugyi) István mulatozó cimbora mámoros fejében is ilyen gondolatok cikázhattak, mert egyszer csak kijött, felült Horvát kocsijára és elhajtatott az Ostorosi földek felé. A kocsit és a szerszámot azóta megtalálták az egyik buzatarlón, de a ló és a lovag végleg eltűnt . . . Horvát fiakeres bosszankodik, a jó cimbora valahol nevet a markába, a ló pedig melegszik a hideg éjszakázás után.

Villamos bajok. — A cimtábl visszaütött. Őszig el vagyunk látva világitó anyaggal, mégis egynéhányunknak már félnünk kell, hogy a ködös estéken vak sötétségben kell haza botorkálnunk. A Kapás-utcában, a Szvorényi-utcán, az Aim agyar-utcán, a Korona-utcán következetesen