Egri Népujság - napilap 1920

1920-09-12 / 209. szám

EGRI NEFUlftÁG. Heti műsor az Urániában. Ma három előadáson a Miss American negyedik, vagyis be­fejező része: >Veritas! . . .« Hétfőn: »A senki fia« filmtáték, főszerepét Lenkefy Ica és Csortos Gyula játszák. Kedden két sláger, a cenzúra rendelet értelmében csak 16 éven felüliek részére: «Két világ« dráma, főszerepben Harry Walden és «Sport Lady« (Makrancos feleség) vigjáték Henny Porten-nel. Csütörtökön: «A vihar« francia dráma és «A Z sugarak« filmjáték. Pénteken: «Yvette, az éj királynője« erköle.dráma. Szombaton és vasárnap: »Ravengár« Guy De Téramond kalan­dortörténete négy részben, 24 felvonásban. E nagyszabású amerikai Pathé-film részenkért, négy egymást követő szombaton és vasárnap kerül műsorra. Az előadások % 7 és 1/i9 órakor kezdődnek. — Jegyek előre válthatók a Mozi­tőzsdében. Ä hatvan II. negged róm. kath. olvasókör ma szept. 12.-én Svvorényi-u. 24. Bihary ház udváran tánczmuiatságot rendez, d. u- 3 órától éjjel 12 óráig Személyjegy 10 kor. Kedvezőtlen idő esetén az olva­sókör nagytermében fog megtartatni. Az egri fúvó zenekar fog muzsikálni E nökség. Szociális rovat. E cim alatt az «Egri Népújság« vasárnapi számaiban különösen a földmiveseket érdeklő szociális gondolatu közlemények, hírek, értesíté­sek jelennek meg, mert sajnos, sok helyen nem értik meg még ma sem, különösen a szegényebb osztályú földmivest, viszont ezek közt van a leg­több, aki a társadalmi bajok okait nem érti és a saját gondolkozásával igen gyakran félre ma­gyarázza. Az ezekből származó félreértések, súr­lódások eloszlatására vezetem tehát vasárnapon­ként a jelen rovatot, remélve, hogy cikkeimmel és ezek nyomán a helyi Kér. Szociális Egyesü­letben minden vasárnap d. e. tartandó ismeret- terjesztő előadások tartásával sikerülni fog a kommunisták és szociáldemokraták által osztá­lyokra bontott egri társadalmat ismét együvé hozni. Mert nagyon sok kérdés van, különösen a földmives nép körében, amit csak az ért meg teljesen, aki köztük él, viszont ők sem tudják teljesen, hogy urnák lenni manapság nem fenékig tejfel. Rá akarok mutatni mindkét oldalon a hi­bás kinövésekre és ha igy ügyesen, hozzáértéssel és más oldalról esetleges hozzászólással nyilvá­nosan megbeszéljük, tanitgatjuk egymást, azt hi­szem, sok titokban lappangó elégedetlenségnek útját állhatjuk és társadalmi állások szerint egy­másban nem ellenséget, hanem a mindnyájunk által szeretett magyar hazának hasznos fiát és igy testvért látunk. Ezen szép cél elérésére leg­elsősorban szükség van szakerőkre, akik az elő­adás és oktatás nehéz munkáját végzik. Mert az írott betű is nagy valami, de a mai nagy papir- hiány és drága nyomdaköltség idején még sem minden. Ezért elhatároztuk, hogy a Kér. Szociális Egyesületben mint föntebb említettem, minden vasárnap d- e. fél 11 órakor ismeretterjesztő elő­adást tartunk, amelyen általános jellegű kérdések és tárgyak lesznek előadva a társadalom, jog, egészségügy, gazdaság, pénzügy, fizika stb. kö­réből, mely tárgyak mind alkalmasak arra, hogy népünk eszét világosiivá, tisztábban lásson és igy közvetve műveltséget szerezzen tudva azt, hogy a müveit ember úgy önmagát, mint ember­társát jobban megbecsüli. Az előadást dr. Nagy János nemz. gyűlési képviselő, egyesületi elnö­künk tartja ma d. e. fél 11 órakor a megalakí­tandó bizottságok, gazdasági békéltető bizottsá­gok és földmives kamarákról. Tekintve, hogy a jövő gazdasági életben az említett bizottságok­nak nagy szerepük lesz, kérjük városunk föld­műveseit, úgy a gazdákat, mint a munkásokat, de bárkit is, akit a kérdés érdekel, hogy minél számosabban vegyenek részt az előadáson. Egy­ben kérem városunk szociálisan gondolkozó urait, hogy nagy szívességet és az említett célnak nagy szolgálatot tesznek, ha a föntemlitett, vagy nem is érintett tárgyak bármelyikéből előadásra vál­lalkoznak. E célbői egyesületi elnökünk dr. Nagy János nemz. gyűlési képviselő szivesen fogad el jelentkezéseket, de mielőbb, hogy a téli progra­mot idejében összeállíthassa. Nagy László, földműves. Rkarod, hogy országunk ismét nagy és hatalmas legyen?? Ädakozz a nem­zeti hadsereg felszerelésére f Színház. Műsor: Ma, vasárnap délután 6 órakor, villanyvilá­gítás mellett: Szókimondó asszonyság. Este V29 órakor: Tolonc. Hétfő: Szerelem vására. Kedd: Kaméliás hölgy. Szerda: Makrancos hölgyek. Csütörtök: Makrancos hölgyek. Péntek: Francia négyes. Szombat: Dobó Katica és az egri nők. Amint a fennti műsorból látható, a mai napon már délutáni előadás is lesz, leszállított helyárakkal. A villanyszolgáltatás nehézségeit si­került legyőzni s délután 6 órai kezdettel színre kerül Sardou világhírű drámája: A szókimondó asszonyság. Emiatt a vasárnap esti előadás fél órával későbben, vagyis x\i9 órakor kezdődik. A Százszorszép szombati előadásán lelkesen ünnepelte a közönség Antal Nusit közvetlen, át- érzett játékáért, Erczkövyt kifogyhatatlan ötle- tességeért, Ballay Manczit stilizált mozdulataiért. Közgazdaság. Szüret előtt. A szüret küszöbén állunk. A néhány hónap előtti vérmes reményekkel szemben megállapít­ható, hogy az országnak közepesnél jobb szőlő­termése van. A sokak által rettegve várt katasztrofális árcsökkenés nem következett be. Egészben véve hordóhiány nincs. Biztosra vehető, hogy Csonka- Magyarország egész szüretének befogadására ele­gendő edénnyel rendelkezik. Legfőbb kérdés most már a szüreti áralakulás. Eddig szüreti kötések nagyon csekély szám­ban jöttek létre, úgy hogy ezek nem szolgálhat­nak precedensül az árak megállapításánál. A legális kereskedelem nagyarányú készületeket tett a szüreti bevásárláshoz. Az uj bor árára nézve ezekben a körökben megállapodás nincs. A szüreti áralakulásra nézve némi tájékoz­tatást nyújt az a körülmény, hogy az utóbbi két hét alatt a borárak emelkedtek. Ebből azt lehet következtetni, hogy a hasonló szesztartalmu uj borok ára is körülbelül az uj árhatáron fog mo­zogni. Érdekes jelenség, hogy a termelő közönség részéről a sürgős borkinálat megszűnt, aminek oka egyrészt az újabb devalvációról terjesztett rémhirekben, másrészt pedig abban keresendő, hogy a szőlőmunkálatok befejeztével a gazdák szüretig várni tudnak a pénzre. Gazdáink nyugodtan tekinthetnek a szüret elé. Kiviteli kilátásaink ma ismét kedvezőek. Igaz ugyan, hogy — amint hírlik — Német- Ausztria Olaszországgal és Romániával egyezsé­get köt a borimportot illetőleg, ami borforgal­munkra veszedelem, mert Német-Ausztriában vannak a mi boraink legjobban bevezetve, igaz az is, hogy Olaszországban és Franciaországban sokkal jobb termés Ígérkezik, mint a mienk, de azért a régi kapcsolat folytán nyitva áll előttünk a cseh- és németországi piac — rajtunk áll, hogy biztosítsuk a magunk részére. Az is bizonyos, hogy mi vagyunk a világ olcsó Jánosai. Ha azonban ez árak ugrásszerűen egy bizonyos szín­vonalat meghaladnak, akkor automatikusan kire­kesztődünk a külföldi piacokról. Ha tehát állami, termelői és borkereskedői érdek, hogy bortermé­sünknek egyharmada külföldön találjon elhelye­zést, úgy tartsunk mértéket az árak megállapí­tásánál. Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank. Sok uj alapítást láttunk már a proletár­diktatúra bukása óta, de egyik sem indult útnak azzal a nagy magyar érzéssel, mint amily ma­gyar érzésre akarja fektetni alapjait a Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank. Alapítási tervezetében a magyar érzést és felfogást, az ősi hagyományt igyekszik működése egész vonalán kifejezésre juttatni. Müveit, szorgalmas, élelmes és nemzeti érzéstől áthatott kereskedő, iparos és kereskedő osztályt akar nevelni, az e téren már működő érdemes honfitársainkat pedig az őket megillető helyre és gazdasági helyzetbe juttatni. Elhatározott szándéka, a magyarság támo­gatásának jogos feltételezése mellett tőkéit a legszolidabb elvek alapján gyümölcsöztetni s fö­lös jövedelmeit a magasabb nemzeti és szociális érdekek szolgálatába állítani. Alaptőkéje száz millió korona, amely 400 korona névértékű részvényekre oszlik. Remény van arra, hogy ez az alakulandó nagy intézet érdekkörébe fogja vonni s karöltve fog együtt dolgozni az ez évben megalakult két pénzintézettel és más keresztény és nemzeti ala­pon álló gazdasági és kereskedelmi vállalkozá­sokkal. Az uj nagybank elsőrangú pénzügyi szak­emberek részvételével és vezetése mellett alakul, úgy hogy megvan a teljes garancia arra, hogy az alapítási tervezetbe foglalt célok valóra is fognak válni. Az alapítók között ott látjuk Magyarország minden társadalmi osztályából azokat, akik eddig is a pénzvilágban s a gazdasági, kereskedelmi világban első helyet foglaltak el. Hevesvármegyéből és Egerből az alapítók között van Bobory György dr. kormánybiztos- főispán, Bozsik Pál nemzetgyűlési képviselő, Egri Népszövetkezet, Erlach Sándor dr. ügyvéd, Fógel Ágoston kefesk. tanácsos, Gröber Jenő szőlő­nagybirtokos, Isaák Gyula alispán. Kollmann Já­nos gyárigazgató, Petró Kálmán dr. ügyvéd, Trak Géza h. polgármester, Velcsey István gyógy­szerész. A részvényjegyzési határidő rövid: 1920. október 1. napjában állapíttatott meg. Részvények jegyezhetők lapmik szerkesztőségében és az ala­pítóknál. Jegyzéskor a jegyzett összeg 30°/o-a fizetendő. Hisszük, hogy Hevesvármegye és Eger város közönsége megérzi e bank-alapitás nagy közgazdasági és nemzeti fontosságát és megmu­tatja, hogy magyar érzését nemcsak szóval, ha­nem tettekkel is igazolja. Kiviteli illetékek Romániában A Keres­kedelmi Tudósító jelenti: Aromán kiviteli bizott­ság a következő kiviteli illetékeket állapította meg: kukoricára waggononként 13.500 lei, borsóra 22.000 lei, kölesre 8000 lei, borra literenként 2 jei, fára köbméterenként 330 lei. TÁRCZA. Bismarck. — Politikai tanulmány, írta: Babocsag Sándor. Frankfurtban nem volt csengő a lakásában, habár ezt a gazda már sokszor megígérte. Bis­marck úgy segített a dolgon, hogy szolgáját pisztolylövéssel hívta a szobába. Persze lett az­tán csengő. Miféle érdemjelek ezek, kérdik tőié. Szo­kásom időközönként — feleli —- egy-egy ember életét megmenteni. Ezért kaptam azokat. Egy és ugyanazon albumba Guizot írja : Sokat meg kell bocsátanom, de semmit sem el­felejtenem. Thierr: Egy kis feledékenység nem árt a bocsánatnak. Bismarck: Sokat meg kell bocsátanom és sokat kell elfelej tenem enmagamnak. Egy másik albumban. Aíoltke: Múlandó a hazugság és örök az igazság. Bismarck: A más világon ugyan az igazságé a diadal, de itt még egy tábornagy is hiába küzd a hazugság ellen. Bismarck: Szép dolog, ha az ember nem változtatja elvét az ingével együtt, még ha ez olyan ritkán történik is. Bismarck: Félig-meddig berlini vagyok. Már J837. évben annyira ismertem Berlint, hogy bátran beállhattam volna fiakeresnek. Megfogadta, hogy festőnek nem fog ülni, De Lenbach-hal nagy barátságba kerülvén, az ő kérésére igy felel : Megesküdtem, hogy festőnek nem logok ülni, de könnyen kijátszhatom eskü­met, mert neked állani fogok. Bismarck életében a hármas szám nagy szerepet játszik. Három háborút indított, ugyanő három békét kötött, megteremtette a hármas szövetséget, három császárt szolgált, három gyer­meke és három birtoka volt és családjának jel­mondata : in trinitate robur. Mint előrelátó politikus úgy gondolkozott, mint Fox, a nagy angol államférfiu, aki szerint a valódi szabadelvüség feladata volt a múltban a királyok, most a parlamentek isteni jogát korlá­tozni. Bismarck látnoki szellemmel, jós tehet­séggel mondja, hogy a parlamentárizmust a par­lamentek fogják megbuktatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom