Egri Népujság - napilap 1920
1920-09-10 / 207. szám
KXVli. évfolyam 207 szám. Cenz.; E. 413/1920. Eger, 1920. Szeptember 10. Péntek W ElőfteeiéssS dijak postai szállítással! Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Megyéd évre 75 &. — Egy hóra 26 K. Egyes szám ára 1 korona. POLITiKJU NÄP1LHP Felelős szerkesztő s Barsy Karóig dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd > Telefon szám 11, 'fT'rr rT-'rTrrT-TOiBnrn'i ir~r~nrir~nrrmi • i unni ■yniwpi Gazdasági kibontakozásunk problémái. Siebert Gyula közgazdasági iró, a Magyar Külkereskedelem cimü gazdaságpolitikai szaklap főszerkesztője nehány napig Egerben időzött, ahová őt diákköri emlékei fűzik. Ebből az alkalomból lapunk munkatársa beszélgetést folytatott vele gazdasági életünk aktuális kérdéseiről. Siebert Gyula hozzá intézett kérdéseinkre a következőket mondotta: — Magyarország politikai konszolidációja a vörös uralom letörése óta elmúlt tizenhárom hónap alatt olyan eredményeket ért el, amelyek páratlanul állók az újkor világtörténetében. A hosszú háború szörnyű megpróbáltatásai, az álforradalmak és ellenséges megszállások mérhetetlen erkölcsi és anyagi pusztításai után és a mai kormányzat rendkívüli nehézségei ellenére a magyar ujjáébredés a politikai regeneráció terén megelőzte a legyőzött' népek bármelyik államát. Magyarország tehát az alkotmányos és jogtisztelő államrendhez való visszatérésével a politikai érettségnek olyan példáját mutatta, amely kihatásaiban vonzó és figyelmeztető lesz és végeredményében sok rokonszenvet, sőt tiszteletet fog kelteni nemcsak volt, de mai ellenségeink sorában is. — Ezzel szemben megállapítható, hogy az ország gazdasági konszolidációja nem tartott lépést politikai életünk megújhodásával, sőt mindenki érzi, hogy gazdaságilag egyre nehezebb viszonyok közé jutottunk. Ebből a szempontból a nemzeti magyarság még nem végzett alkotó munkát és előállott az a helyzet, hogy a politikailag életképtelen és gazdaságilag is elmaradottabb szomszédállamok gazdasági viszonyai rendezettebbek és pénzük értékét a külföld is jobban elismeri, mint a magyar koronáét. Előállott az a látszólag paradox helyzet is, hogy az élelmezési és közhasználati cikkek valamint- a munkabérek ma is a legolcsóbbak Magyarországon, de csak a külföld, az idegen töke számára, amely valutá- ris előnyeit nemzeti vagyonunk rovására használhatja ki. Mely okok hátráltatják gazdasági konszolidációnkat és pénzünk értékének emelkedését ? — kérdezte munkatársunk. — Magyarország gazdasági talpraállását sok olyan körülmény is akadályozza, amely minden gazdasági törvény ellenére tipikus »magyar« jelenség s amely á háború és a háborút követő idő politikai és gazdasági eltolódásaival kapcsolatos. Ezekkel a mahinativ jelenségekkel megküzdeni az uj kormányzat eddig nem tudott, egyszerűen azért, mert nem volt meg hozzá a gazdasági ereje és tervszerűsége. Anélkül, hogy a mai politikai élet némely tévelygését birálni akarnám, reá kell mutatnom arra, hogy a keresztény és nemzeti »kurzus« gazdasági, jelesül pénzügyi intézkedéseit tétován, olykor elkésetten tette meg. Általában hiányzik még ma is az a pénzügyi koncsepciónk, amellyel államháztartásunk uj rendjének biztos alapot tudnánk adni és képesekké válthatnánk külföldi tartozásainknak önként és a magunk erejéből való megfiizetésére is. — Bizonyos, hogy belső és külső- ellenségeink a külföldön rendszeresen rontják pénzügyi hitelünket és minthogy államháztartásunk az állami szervezet változása folytán sem stabilizálódhatott, amig állami budgetünk tételeinek szolidságáról a külföld meg nem győződik, a külföldi tőke bizalmára nem számíthatunk. Már a háború alatt oly jelentőssé vált zürichi tőzsde valuta- árfolyamainak kialakulását kétségtelenül erősen befolyásolják azok a mesterségesen működő nemzetközi erők, amelyeknek eredő forrását csak sejtjük, de kikutatni őket a nemzetközi pénzügyi technika mai komplikáltsága melleit nem tudjuk. — Másfelől nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy : a külföld teljesen tájékozatlan kereskedelmi mérlegünk alakulása tekintetében is. Minthogy a háború óta külkereskedelmi statisztikát nem tehettünk közzé,* a külföldi gazdaságii körök csupán hézagos és esetről-esetre változó gazdasági jelentéseinkre vannak utalva. E részben érdekes jelenség, hogy a Budapestre küldött ántántmissziók tagjai már eddig is maguk igyekeztek a magyar gazdasági élet minden fontosabb ágáról tüzetesen tájékozódni. Az olasz kormány még a-tavasszal megbízta egyik közegéta magyarországi gazdasági viszonyok tanulmányozásával, az angol kormány pedig csak legutóbb adott megbízást budapesti kereskedelmi szaktudó- sitójának R. J. E. Humphreys-nek, hogy Magyarország állami pénzügyeiről, pénzintézeteiről, mezőgazdasági és jpari termeléséről, szociális intézményeiről, munkabéreiről és közlekedési viszonyairól tegyen jelentést. ■— Ebből nyilván az is következik, hogy a külföld érdeklődése irántunk fokozódik és ez az érdeklődés függetleníti majd magát egyes szomszédaink eddigi politikai cselvetéseitől, amelyek természetesen szintén közreműködtek valutánk lerontásában. — De a külföld pénzügyi segítségén kívül elsősorban a magunk gazdasági erejében ‘való törhetetlen hitünk kell, hogy a mai dezólált viszonyokból kivezessen minket. A gazdasági újjáépítés nehéz munkájában pedig ezentúl a magyar társadalom minden tagjának öntudatosan és czél- túdatosan kell résztvennie. Mert a magyar öncé- luság legszebb bizonyitéka, ha reális és nem jelszavakkal elvakitott gazdaság^oWúkú életet kezdünk a nemzetgyűlés házában is. HÍREK. Eger, 1920. szeptember 9. Személyi hir. Özv. Kállay Zoltánná, Hevesvármegye volt főispánjának neje, Mária leányával Egerbe érkezett és a Korona-szállodában szállt meg. Jótékonyság. A Szociális'Missió Társulategri Szervezete Isaák Gyuláné és Puchlin Lajosné úrnők közbenjárására intézetünk pénztárába befizette nyolc polg. iskolás, négy tanitónőjelölt s egy kereskedelmista egész, illetve féltandiját 2938 korona összegben. Csendesen, feltűnést kerülve dolgoznak e szervezet munkásai, de a rejtekben is elárulja őket jótetteik illata. Hány könnyet töröltek már le, mennyi nyomort enyhítettek! Föl- segélyezett kis növendékeink hálája hinti be ezentúl utjokat soha nem kervádó virággal, őszinte imájuk pedig áldást, kegyelmet esd ki számukra. Fogadják intézetünktől is legmelegebb köszöne- tünket. Az angolkisasszonyok egri érs. rk. leánynevelő intézetének Igazgatósága. ■ A szinügyi bizottság ma d. e. xf\2 órakor a vigalmi adó tárgyában rendkívüli gyűlést tart. Ecséd község a hadifoglyokért. Ecséd községben a Move által rendezett hadifogolymentő mozgalom javára a községi gyűjtés 2566 koronát eredményezett, továbbá ugyanezen alapra Varjú József plébános által rendezett «Isten kardja« cimü népszinmü előadásának bevétele 2500 kor. volt, mely összegeket a jégverés által teljesen tönkre tett község fogságban sínylődő testvéreink hazaszállítására utolsó filléreiből adta össze. A Royalban szombaton és vasárnap a «Büntanya titka«, nagy detektivdráma kerül bemutatásra. Főszerepeket Max Banda és Hanny Weisse játszák. A jövő hét attrakciója: «Farkaskaland a hómezőn« és «Századok legendái« I. és II. rész. Halálozás. Vizy Gyula előadó, a Gabona- gyűjtés Országos Kormánybiztosság Hevesmegyei Kirendeltségének tisztviselője hirtelen elhunyt. Temetése szombaton délután 4 órakor lesz az Irgalmasok kórházából. Vasúti forgalom Magyarország és Románia között. Szept. 15-én egy román bizottság fog Budapestre érkezni, hogy rendezze a legégetőbb gazdasági kérdéseket Románia és Magyar- ország között. A legfontosabb feladat a közvetlen vasúti forgalom. Román részről az a szándék, hogy Románia és Magyarország között már az ősszel megindulhasson a közvetlen vasúti forgalom. Házasság. Szűcs Iréné Jolán Erk és coma- házi Pálffy Béla Zalaboldogfa házasságot kötöttek. Öngyilkosság. Lombarczki Mihály II. o. államrendőr szerelmi féltékenység miatt Öngyilkos lett. Lombarczki a kötelességtudás mintaképe volt. Feljebbvalói és bajtársai őszintén sajnálják korai pusztulását. Gyászhir. Ivádi Ivády Béla kamarás f. hó 2-án életének 83-ik évében Ivádon elhunyt. Heti műsor az Urániában. Ma »Jettatore« szicíliai tragédia, a cenzúra rendelet értelmében csak 16 éven felülieknek, Szombaton és vasárnap a Miss American negyedik, vagyis befejező része: »Veritas« Hétfőn a magyar filmek egyik remeke: »A senki fia« főszerepeit Lenkefy Ica és Csortos Gyula játszák. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. Az előadások hétköznapokon 72 7 és >/, 9, vasárnap és ünnepnapokon 72 5, V, 7 és 72 9 órakor kezdődnek. Dr. Erlach Sándor egri ügyvéd tudatja, hogy a háború által megszakított ügyvédi gyakorlatát újból megkezdette. 3—-3 Elveszett drótszőrű kölyök foxterrier kan kutya a fej mindkét oldalán sárgás-fekete, a test jobb oldalán fekete folttal. Megtaláló jutalomban részesül. Szvorényi-utca 22. < 2-3 Színház. Műsor: Péntek, 10-én, bérletszünet. Százszorszép, operette-ujdonság, először. Szombat, 11-én, bérlet 9. szám. Százszorszép, operette. Vasárnap, 12-én, bérletszünet. Tolonc, Tóth Edé népszínműve. Schubert szelleme dominálta 3 napig a szinpadot. A színészek megértéssel és érzéssel adták át magukat a' darabok szépségeinek, a közönség részéről azonban már kevesebb megértést tapasztaltunk. Úgy a Három a kislány, mint a Médi finom muzsikáju, diszkrét, nemes veretű darabok, trikó, pikantéria nélkül. Nem is volt telt ház egyik előadáson sem. Mindhárom estén Bogár Gizi csillogtatta nagyszerű játék- és énekbeli készségét. Péterit} végre önmagára talált és osztatlan tetszést aratott, inkább játékával és megjelenésével, mint énekével, Alttal Nusi és Ballay Manci nemes vetélkedése remis-vei végződött, a félszeg Novotny szerepében Bihary kabinetalakitást nyújtott, Ko- vacsics, Heltai szinpatikusak voltak. Halmágyi karmester buzgóságát csak dicsérni tudjuk, de nagyon kérjük, ne üsse agyon a legfinomabb
