Egri Népujság - napilap 1920

1920-09-01 / 200. szám

XXVHI. évfolyam 200. szám. Cenz, : E. 400/1920. Eger, 1920. Szeptember 1. Szerda. m \ Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 K. — Fél évre 100 K. Kegged évre 60 &. — Egg hóra 18 K. Egyes szám vasárnap 1 K, hétköznap 60 f. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi agomda. Telefon szám 11. Hozsánna néked! Irta: dr. Tordai Ányos. Zászlódat látom, Bulcsu s szemem árja megindul .................Hallod a poéta szavát? Te i s látod, magyar testvérem, a mai napon az uj honfoglalók zászlóját: induljon meg szemed árja — gyászodul a múltért, bizalmadul a jövőért — dobbanjon meg a kebled, feszüljön meg az iz­mod, mert kibontva a lenézett, kigunyolt, meg­gyalázott magyar zászló szent feltámadásra, uj honfoglalásra! És figyelj, mert a zászlószentelő főpap áldó szava után hang hallatszik az égből; mely valamikor a pogány világ halálát, Jézus tanának országát hirdette; hang, mely ma go­nosz ellenségeink pusztulását, magyarok hazájá­nak ujraszületését jelenti: In hoc signo vinces! E jelben győzni fogsz! Hozsánna néked, szent zászló, mert minden áldás és békesség kútfejéből: a szent kereszt tövéből emelkedel a magasba, mert annak áldá­sában fürödtél meg, aki ura minden életnek és minden halálnak! Mert újra irva áll rajtad Bol­dogasszonyunk képe és a te lobogásod emeli a felhők magasába zokogó jajszavunkat: Magyar- országról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg sze­gény magyarokról! Hozsánna néked, magyar zászló, mert újra rajtad a három szín, melyből jövőnk piros haj­nala árad, melyből máséra nem vágyó, de a ma­gunkét akaró fehér álmaink derengenek, melyből reménységünk zöldfája sarjadoz! Hozsánna né­ked, magyar zászló, mert nincs rajtad a halál és az irigység szine, melyeknek átka századokon át fölöttünk lebegett, nincs rajtad a csúf szörnyma­dár, melyért annyit véreztünk hiába, melyért anyiszor elbuktunk, mely kettős csőrével szünte­len tépdeste szivünket. Hozsánna néked, mert szent vagy, mert magyar vagy! Ezer évvel ezelőtt Szent István palástja borult a három halmos, négy folyós országra. Ott talált menedéket, védelmet, biztos jövendőt a magyar és akiket meghódított, vagy vendégül fogadott, a horvát, a német, a tót. Ma is meg­van ez a szent palást, jaj, de nincs gazdája; ma is áradna belőle menedék, védelem, jövendő, de nincs, ki felöltse..magára. Itt a másik palást: a nemzeti zászló! Öltse ezt magára mindegyikünk, nem teremtett ennél Isten szebb ruhát a magyar léleknek! Mert e ruha piros, mint a vér, fehér, mint a béke galambja, zöld, mint a munkára if- judott tavasz! Már pedig csak munka s ha úgy fordul, csak vér árán csalogathatjuk állandó fészekre a tulipános dúcokban a béke galambját. De ma már nem ijedünk meg e feladattól. A római légiók zászlaján négy betű hirdette az egységet, az egyetértést, az erőt: S. P. Q. R. Senatus Populus-Que .Romanus. A római tanács és a római nép. Ó, jertek, magyar téstvérek, gyülekezzünk e zászló alá mindnyájan, jöjjön e csonka országnak minden magyarja, ki kaszával, ki szerszámmal, ki tollával s műszerével és kiált­suk északra, délre, keletre, nyugatra: Bízzatok, reméljetek, gyötrött testvéreink, mert már együtt emeljük a zászlót, az egyesség, az egyetértés, az erő zászlaját, már egyet akar s akaratát végre is fogja hajtani a Senatus Popolus-Que Hungarus! Hozsánna hát néked, szent zászló, szent magyar zászló: magyarságunk, egyességünk, aka­ratunk minden fekete felhőn áttündöklő piros hajnala! Hozsánna néked, aki által voltunk büszke magyarok, akiben vagyunk bizakodó magyarok, akivel leszünk diadalmas magyarok! Áldott legyen, ki Hunyady János erejével és Szilágyi Mihály akaratával felemelt a megaláz­tatásból, aki fényes polcáról leszáltt és eljött ma hódolni néked. Áldott legyen a kéz, aki fölemel, áldott az ajak, mely rád esküszik, áldott mindenki, aki nyomodba hág! Fogjátok, tartsátok erősen, sastollas vitézek, s készüljetek vele új honfoglalásra! Éjféli látogatás. Az édesanya fölkel sírjából s megnézi gyerekeit. »Hz egyiket betakarja, Másikat átfogja karja«. De kakasszóra — virradóra az édesanya visszamegy sírjába. A mi édes anyánk — Magyarország. Nagyon mélyen feküdt a föld gyomrában s a föld tetején vad táncot jártak Károlyiék s a bol­sevisták. Sirt a földmives, sirt az iparos, sirt a tiszt­viselő, sirt az úr, a magyar föld is fölsirt, a vad horda pedig dőzsölt és táncolt. A föld gyomrából olykor panaszos hang tört ki, édesanyánk panaszos hangja: — Ne hagyjatok el gyerekek. A gyerekek? mint az ázott verebek riad­tan ültek az eresz alatt. De egyszercsak kürtök harsognak, futó pa­ripák tompa moraja hallik. — Jön Horthy! És jönnek az ő katonái! Fegyverropogás, ágyudörgés reszketted meg a levegőt. Magyar katonák léptei alatt dübörög a föld. Kibontott magyar zászlót lobogtatnak s a fölszabadult magyar lélek éljen riadalma fogadja. Nagy világosság támad, Édesanyánk kel föl sírjából, rohan haza gyerekei közé. Bizony nagyon megöregedett, nagyon le­rongyolódott. Lába, karja erőtlen, szép fekete haját belepte a hó. Fátyolos a tekintete, szomorú a nézése. Régi kedves otthonát feldúlták, kirabolták, a gyerekeket megvaditották, most is marakodnak, civakodó lármájuk fölveri az otthon csendjét. De elül a lárma. A sok rossz gyerek az édes anyjához szalad. Csókolják a ruhája szegé­lyét. Fogadkoznak erősen: — Csak Téged szolgálunk. Egyek vagyunk az akarásban, egyek leszünk a cselekvésben. Nem civakodunk, hanem dolgozunk. Megszűnik a kor- ruptió, a panama, a rabló seft és jön a termelő munka. — Gyűrtük; tepertük egymást. És ami­kor a föld porában fetrengtünk, birkózásunk hevé­ben észre sem vettük, nyakunkba ültek Károlyiék — aztán a bolsevizmus. És — elvesztettük az édes anyánkat.. . Csakhogy visszajöttél. Halovány orcád újra piros lesz, szemeid újra ragyogni fog­nak az örömtől, hangod nem csuklik el a sirás- tól, hanem vidám kacagásba csendül. Maradj kö­zöttünk örökre. Az édes anya még mindig szomorúan néz maga elé. Visszatekint a múltba, előre néz a jövőbe. Bizhatik-e a rossz gyerekek fogadkozásában ? Egy nagy gyerek szól a többihez: — Gyerekek! Legyünk jó testvérek. Ne civakodjunk, hanem dolgozzunk és akkor ne fél­jünk a kakasszótól, a virradattól. Édesanyánk örökre itt marad és újra boldog lesz nagy Ma­gyarország. — Ha nem jól viseljük magunkat, folyton remegünk a kakasszótól, virradattól, mivel édes anyánk látogatása csak éjféli látogatás és mi újra rabok leszünk. lipcsey Péter. HÍREK. Eger, 1920. augusztus 31. Zászlószentelésre. (Hz egri helyőrség zászlószentelésére.) Kondulj meg vén harang! . . Szivek hevüljetek! Van már újra zászlónk az elveszett helyett. Lángbetükkel irva selyem bársonyára Egyszer a mienk még; de már utoljára. Úgy vigyázzatok rá, ha lehull a porba,. Tavaszt ne várjatok itten többé soha! Úgy vigyázzatok rá máriás selyemje, Ne szemfedő legyen egy kihűlt tetemre, •> Királyi palástként omoljon hazánkra, Derűt, boldogságot hozzon a Kárpátra! Könnyeket törüljön, sebeket hegesszen, Kialudt lelkekben uj hitet ébresszen! Mutassa merre visz a dicsőség útja, Győzelemről vigyen, győzelemre újra! Oly magason járjon, mint a nap az égen, Ragyogjon, csillogjon a Vezér kezében! Világítsa be az egész, nagy világot, Hogy benne meglássa Mind a négy égtája Ezt az eltemetett kis Magyarországot. R. J. Egyházmegyei hir. Az Érsek-Főpásztor Németh József nádudvari plébánost gyöngyöstar- jáni lelkésszé nevezte ki. A zászlószentelés. A tegnapi napon már meglátszott Eger külső képén, hogy ünnepre ké­szül a város. Lázas sürgés-forgás, ünnepi készü­lődés volt mindenfelé, a város zászlódiszt öltött, este zenés takarodó volt. A helyettes főjegyző hivatalában. Kál­noky István dr., h. városi főjegyző szabadságá­ról hazatérve, átvette hivatalának vezetését. Az egri érseki r. k. tanitóképzőintézet I. osztályába a beiratások szept. 1-én d. u. 3 — 5 óráig lesznek. Az osztíly-javitóvizsgálatok 2-án, az osztályképesitő vizsgálatok pedig 3-án. 4-én beírás a II.—IV. és pótlóan az I. osztályba. 5-én 8 órakor Veni Sancte, 6-án előadás. Igazgatóság. Eljegyzés. Koncz Dezső eljegyezte Dankó Micike urleányt. (Minden külön értesítés helyett.) Urániában. Ma Karl Hans Strobl novellája után «Az ördög komédiása» dráma 5 felvonásban. Holnap a cenzúra rendelet értelmében csak 16 éven felülieknek: «Jutta« (szülők bűne — gyer­mekek átka) erkölcsrajz a párisi 'élet fertőjéből. Pénteken: «Piovra« szerelmi tragédia. Szombaton és vasárnap a «Miss American« harmadik része: «Az égő város«. —A jövő hét szenzációja Harry Piel negyedik kalandja. —Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. Az előadások fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. Komáromy Ödön zene- és énektanár zene­iskolájában a beiratások zongorára és énekre megkezdődtek. Akadémiai módszer mindkét tan­szakon az elemi kezdettől a magas kiművelésig. Jelentkezni lehet a zeneiskola helyiségében Deák Ferenc-utca 2. földszint, d. e. 9—12. és d. u. 3—6 óráig. Jelentkezzék az Irgalmasok férfi kórházá­ban' az a két vadász, akik vasárnap délután a Tö- viskes-völgyben tanúi voltak annak, hogy egy úriembert a kocsiról lelöktek. 3_4 Felhívás. Meghívom a bőriparosok szakcsoport­ját szeptember másodikén az ipartestület helyiségébe^ 6 órára saját érdekükbe megjelenni szíveskedjenek Lanther János elnök. 2—2

Next

/
Oldalképek
Tartalom