Egri Népujság - napilap 1920
1920-08-26 / 195. szám
XXVIII. évfolgam 195 szám. Ceuz.: E. 388/1920. Eger, 1920. Augusztus 26. Csütörtök. Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 K. — Félévre 100 K.. Segged évre £0 K. — Egg hóra 18 S. Egyes szám vasárnap 1 K, hétköznap 60 f. mmmamammamBmasmmimmmmammsmmammmm&rammm POLITIKAI NÄPILÄ Felelős szerkesztő; Barsg Károly ár. Szerkesztőség; Egix, Liceuni. Kiadóhivatal: Liceu ni nyomd Telefon szám 11. Válasz Nagy László „Tanitó választásra“ c. cikkére. Legyen szabad nekem az »Egri Népújság« vasárnapi számában »Tanító választásra« cimii Nagy László iskolaszéki tag és szülő által irt cikkre némi észrevételt tenni. Nagyon szép, nagyon helyes, hogy jó tanítót akarnak választani! S mint ahogy >a világ legkomolyabb hangján« figyelmezteti iskolaszéki tagtársait a »legszentebb kötelességre«. Úgy én, mint tanitó, aki nemcsak Egerben tanítottam már szép Magyarországban, arra akarom figyelmeztetni őket, hogy aztán azt a jó tanítót egy kis tiszteletben is részesitsék. Megérdemli a tanitó a tiszteletét. Az olyan is, aki már járt az élet iskolájában, de az is, aki nagy ambícióval, sok munka kedvvel és szeretettel kezdi meg ezt a rögös pályát, ahol talán a legtöbb követeléssel áll szemben, de viszonzásul csak gáncsot, lenézést tapasztal. Nem a legbántóbb egy jó tanítóra, ami különösen itt Egerben specialitás, hogy nem törődik a szülő, vájjon jár-e rendesen a gyermeke iskolába? Ha igy aztán eredményt nem lát gyermekénél, kapja az »intő« cédulát, van aztán, »mert a tanítód ilyen meg olyan, a naccságád igy, úgy«! Hogy feljönne az iskolába és ha szükség van a gyermekére kikérné, azt már méltóságán alulinak tartja; de tartsa kötelességének a tanitó tudni, hogy most miért nem jött a gyerek iskolába! Ha pár fillért kell hoznia irkára, vagy kapott a tanitó egy gyűjtő ivet, melyre kötelessége pár koronát összehozni, akkor a gyerek azzal jön az iskolába: »Nem adott anyám, azt mondta, hogy tán uj kalap kell a nagyságádnak«? Képzeljük el a többit, hogy még mit mondhatott! Vagy, hogy tanítsa az a tanitó Hiedelemre növendékét, mikor száz szülő elmegy a tanitó mellett, az iskola előtt s a fél világért meg nem billentené a kalapját! (Azért jelzem, hogy iskola előtt, mert, mondjuk, csak kevéssé ismeri gyermeke tanítóját s másütt nem ismeri fel, de ott legalább gondolhatja hogy ez a tanitó !) így aztán prédikálhatunk mi tisztességről, ha ő azt a szüleitől nem látja! Ismétlő iskolába eddig alig jártak. Ha a tizenkét éves növendéket figyelmezteti a tanitó, hogy mi minden szépet és hasznosat tanulhat ott, meghallgatja, otthon elmondja s a legközelebbi alkalommal azt feleli: «Minek mennék én oda?! Jobban tudja édes apám, hogyan kell a földet művelni, mint az a tanitó aki csak könyvből tanulta.« Pedig ha járna rendesen ismétlő iskolába, magától kifejlődnék az óhajtott ifjúsági dalárda és sok minden jó. De valljuk be őszintén: a legkevesebb műveltséget sem sajátíthatja el az a 12—16 éves suhanc, aki csak abba leli kedvét, hogy ordítozzék, lökdösődjék az utcán. <A serdülő, volt tanítványok« részéről oly tiszteletlenséget kap a tanítója, hogy ha tele volt is a lelke azzal a szent elhatározással, hogy a műveltségben oly rosszul álló, egri «Bercik» «Bernyátok« és «Rozik« lelkét fejleszteni szent kötelessége; visszaretten, mert fáradságát csak gúny és lekicsinylés éri, különösen a szülők részéről ! Ha,/talán, a szülők nem állanának meg ott, hogy jó tanítót választottak; hanem annak a jó tanítónak támogatására lennének magasztos munkájában: akkor igen! «a müveit és okos föld- mives társadalom áldása« fogja őket kisérni. Adja Isten, hogy igy legyen! Tanítónő. HÍREK. Eger, 1920. augusztus 25. Az Érsek-Főpásztor névünnepe. Szmre- csányi Lajos dr. érsek-főpásztor névünnepe alkalmából a főszékesegyházban hálaadó istentisztelet volt, melyet Török Kálmán prépost-kanonok ce lebrált. Eger város tanácsa feliratot intézett a főpásztorhoz, melyben a tisztelet, hála és szeretet hangján üdvözli őt. , «Hálát adunk a Mindenhatónak — mondja a felirat — hogy megengedte Nagyméltóságodnak annyi szenvedés, megpróbáltatás után acélos egészséggel és munkabírással megérni a nemzeti újjászületés hajnalát. Kérve-kérjük az Egek Urát, hogy engedje meg Nagyméltóságodnak a sok szenvedés, bánat, hazafiui keserv után . . . láthatni maga előtt a keresztény és nemzeti eszmék tisztitó tüzétől megedzett szeretett városát.« Uj kapitány. Dr. Markovics Miklós államrendőrségi kapitányt a belügyminiszter Karczagra nevezte ki rendőrkapitánnyá. Miniszteri köszönet a zirczi apátnak. A vallás- és közobtatásügyi m. kir. miniszter dr. Békefi Rémig zirczi apátnak az egri ciszterci rendi főgimnázium tornatermének az egri állami főreáliskola tornatanitási céljaira az 1919—1920. iskolai évben való átengedéséért őszinte köszönetét nyilvánitotta. Az egri kerületi lebonyolító bizottság. A földbirtokok u. n. szocializálása folytán előállott tényleges helyzet rendezése céljából szervezett egri kerületi gazdasági biróságba a m. kir. földmive- lési miniszter Vajszada Dezső füzesabonyi főintézőt, Beniczky Aladár egercsehii földbirtokost, dr. Sebeők Endre egri egyházmegyei alapítványi pénztári főtisztviselőt és Ringelhan Imrét, a Hevesmegyei Hitelbank cégvezetőjét ülnökökké nevezte ki. iskolai hir. Az áll. polg. leányiskolában a beiratások 30.-án és 31.-én d. e. 8—12-ig. a javító vizsgálatok ugyancsak 31.-én d. e. 8 órától kezdődőleg tartatnak. Az áll. polg. leányiskolával kapcsolatos egy éves női kereskedelmi tanfolyam a f. tanévben nem nyílik meg. Bővebb felvilágosítást az iskola kapuján kifüggesztett hirdetés nyújt. Igazgatóság. „Nyukosz.“ Hazafias kötelesség a nyugdíjas tisztek, özvegyek és árvákat munkaadással támogatni. A kinek bizalmi emberre, igy pénztárnokra, irodai munkaerőre, felügyelőre, képviselőre, egyszóval intelligens férfi vagy női munkaerőre van szüksége, forduljon bizalommal a Nyugdíjas Katonatisztek Orsz. Szövetségéhez Budapest, V. Nagykorona-utca 13. Felvilágosítást ad Nyukosz egri főosztály, Vármegyeház földszint. Az Erdélyi Magyar-Székely Szövetség célját, törekvését megértve, mind többen és többen tömörülnek az egyesületbe, hogy Magyar- ország területi épségének biztosítására irányuló nagy munkából a részüket kivegyék. így legújabban Debreczeni János nagyprépost-kanonok, Csekó Gábor pápai prelátus-kanonok, Dutkay Pál apát-kanonok, Ridárcsik Imre prépost-kanonok, Blazsejovszky Ferenc apát-kanonok, Venczell Ede prépost-kanonok, dr. Ambrus István prépostkanonok, Török Kálmán prépost-kanonok, dr. Böhm János prépost-kanonok, Koncz János prépost-kanonok, Kriston Endre apát-kanonok és Hámán András apát-kanonok beléptek a szövetség alapitó tagjai sorába. Koszorú megváltás» Simonyi Károly városi közpénztárnok elhunyta alkalmából a város tisztviselői kara, koszorumegváltás címén 200 koronát juttatott a szegényházban ápoltak javára. Valami az Eger-Putnoki vasútvonalról. (Levél a szerkesztőhöz.) Az Eger-Putnoki helyiérdekű vonalon gyakran utazom és napról-napra látom a pálya rohamos rongálódását. — A fenti pálya háború óta javítva egyáltalán nem volt és jelenleg olyan állapotban van, hogy ezen a vonalon utazni valósággal életveszedelemmel jár. Az elmúlt 3 hónap leforgása alatt 4 kisiklás történt ezen az amúgy is meredek és lejtős pályán és a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy nagyobb baleset nem történt. A gyakori kisiklások elkerülése végett a «Máv« igazgatóság óvóintézkedést foganatosított olyképen, hogy a vonatok az Eger-Putnoki vonalon órai 15 km. sebességgel haladhatnak. Ez az intézkedés szüli a vonatok 2—3 órai késését, ami az utóbbi napokban mind gyakrabban előfordul. A 300°/o-os tarifaemelés bekövetkezett, tehát a kijavításnak pénzügyi okok nem állnak útjába. A kérdés fontosságára való tekintettel kérem a «Máv« igazgatóságot, hogy addig cselekedjen, mig nem késő. Felemelik a rokkantak nyugdijjárulékát A honvédelmi minisztériumba!i a rokkantak nyug. dijjárulékának újbóli szabályozásán dolgoznak. A tervek szerint a 100°/o-os rokkantak évi 6000 kor. nyugdijjárulékot fognak kapni a kincstártól. /Adófizetés iránti felhívás. Eger város számvevői hivatala felszólítja a hátralékos adózókat, hogy adótartozásukat nyolc napon belül, vagyis e hó 31-ig a város adópénztárába annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Szini előadás és jótékonycélu táncmulatság Mezőtárkányon. A mezőtárkányi kér. tanuló ifjúság aug. 29-én, vasárnap este 8 órakor a főkáptalani intézőség kertjében nívósnak ígérkező szinelőadást rendez. A műkedvelők az Iglói diákok-at hozzák színre és dicséretes szorgalmuknak — a próbák után ítélve — fényes eredménye lesz a 29-i műkedvelői est. Előadás után táncmulatságot tartanak a menekült tisztviselők és az Ébredő Magyarok Egyesülete javára. Mezőtárkány csendes ünnepe. Hogy mit lehet tenni és mit kellene minden községben tenni szép példával mutatja meg Mezőtárkány község elöljárósága. Kalmár Gyula a község főjegyzője és Szalmás Antal községi biró, számítva már a háború alatt arra, hogy igen sok községbeli családapa nem fog többé hazatérni kis gyermeki közé: gondoskodtak arról, hogy egy alapot létesitenek nekik és a többi elöljáróknak járó napidijakból rekvirálási jutalékokból stb. s így ez alapon össze is gyűlt 8005 korona. Mivel pedig most van a feginségesebb idő a kenyér nélkül és kényéi- kereső nélkül maradt árva családok között vasárnap 22-én díszközgyűlés keretében Kalmár Gyula főjegyző megható beszédének kísérete s az árvák hálás könyei között osztatott ki minden egyes árva gyermek részére 200—200 koiona. Hogy ezen kis összeg is mit jelent az árvák segítésére, azt csak azt tudja, aki érzi s aki a látott nyomort érzékelni tudja. Uránia. A műsoron hirdetett «Dollárkirálynő kalandjai« cimü film oly rossz állapotban érkezett, hogy az Uránia vezetősége kényszerítve volt szombatig bezárni az Uránia kapuit, kz igazgatóság mindig arra törekszik, hogy csak a legjobb filmeket vehesse műsorra, ami a közönségnek kedves szórakozást nyújt, most mikor minden igyekezet ellenére egy olyan műsor érkezett, mely nézete szerint nem szórakozást szerezne, hanem a közönségnek türelmét tenné próbára, kényszerítve volt a fenti intézkedést tenni. A ki-
