Egri Népujság - napilap 1920

1920-08-22 / 192. szám

2

EGRI NÉPÚJSÁG.

mai napon többen intéztek kérdést hozzánk a megnyitás időpontjára nézve. Ez utón tudatjuk, hogy a képtár megnyitása, vagyis a közönség számára való átadása szeptember hó első felében, egyik vasárnap délelőtt fog megtörténni.

A magunk részéről azt az óhajunkat fejezzük ki, hogy a megnyitás Eger város ünnepe legyen. Ünnepeljük azt a napot, midőn városunk egy uj kulturtényezővel lesz gazdagabb, ünnepeljük azt a férfiút, ki tudást, fáradságot, ihletet önzetlenül, meg nem hálálhatóan kamatoztatott Eger város, a nagyközönség és a művészet javára.

Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Uram ! Ne méltóztassék az ijedelemtől ha- nyattvágódni, ha azzal a megdöbbentő hirrel lepem meg, hogy városunkból az utóbbi időben a legrelytélyesebb körülmények között 10.000 (tízezer!) ember eltűnt. «Mese!« — mondja on. «Nem mese!« — mondom én. Okmányokkal tudom igazolni. Hát kérem, nem vette Un észre, hogy a Közélelmezés által régebben s a város által újabban megejtett népszámlálás között 10.000 a differencia?! Mikor ez a döbbenetes tény tudomásomra jutott, majd elhültem. «Hová lett a szerencsétlen 10.000?« — tűnődtem, éjjel és

nappal. Mihelyt egy kissé lecsilapultak az idegeim, utána kezdtem járni a dolognak. Nick Carter, Scherlock Holmes, Nobody s a többi nagyok módszereit magamévá téve, s az ő szimatjukat kölcsönkérve a legtitokzatosabb helyekre is bepillantottam. Az Ön iránti legmélyebb tiszteletemnek tulajdonítsa k. Szerkesztő Uram, hogy Önnek — de csak egyedül Önnek — megsúgom, hogy nyomon vagyok, sőt! Már rá is akadtam az elveszett tízezerre. «Hol — hol? kérdezi bizonyára Ön a leglázasabb türelmetlenség hangján. Megmondom azt is. Hát kérem, megállapítottam, hogy a 10.000 eltűnt a legnyomoruságosabb halállal múlt ki. Belefulladt a városháza irattárában fekvő porlepte aktákba.

Még egyet. K. Szerkesztő Bram, ha valami ilyen titokzatos dolog esetleg tudomására jut, csak szóljon nekem . . . Majd én . . .

Gyászhir. Simonyi Károly Eger város adópénztárának 35 éven át volt ellenőre f. hó 20-án 67 éves korában elhalálozott. A város eme derék tisztviselője mély sóhajok között reménykedve hiába várta az egyetlen fiiát, Simonyi Nándort az Ínséges szibériai fogságból. Temetése a Dobó utcai házából f. hó 22-én 5 órakor lesz.

Az angolkisasszonyok érseki leánygimnáziumában az I. oszt. részére a felvételi vizsga

27-én reggel 8 órakor kezdődik, felső kereskedelmi iskolájában pedig 27-én reggel 9 órakor. Bővebb értesítés van a porta hirdető lapjain. Igazgatóság.

Az uj termésrendelet. Zár alá vették a a termést. Teleky Pál gróf miniszterelnök ellen- jegyzésével a hivatalos lap tegnapi száma közli a termésrendeletet, mely az ellátatlan lakosság élelmezésének biztosítása végett az 1920. évi búza, rozs és kétszeres termést zár alá helyezi.

Tanév megnyitás. Az egri áll. polg. fiú iskolában a javító vizsgálatok aug. 25-én 8 órakor kezdődnek. A beíratások 26, 27 és 28-án lesznek. A magánvizsgálatok 30-án tartatnak meg. Szeptember 1-én rendes előadás. Beiratási dij 20 K, tandíj 104 K, egyéb illeték 4 korona.

Igazgatóság.

A Royalban ma Dickens világhírű regénye után készült film, «Twist Olivér« kerül bemutatóra. A Corvin filmsorozat legutolsó filmje, mely bármely amerikai filmmel bátran versenyezhet. A darab főszerepeit Törzs Jenő, a világhírű nagy drámai színész, Z. Molnár László, Almássy Sári és az itt nagyon jól ismert Verebes Ernő játszák. Dickens regénye elevenedik meg szemeink előtt s olyan hűségesen jellemezve minden regény alak, hogy valósággal elismerésre méltó a darab mindegyik szereplője. — Jegyek egész nap előre válthatók a moziban. Előadás kezdete fél 9 órakor. — Előjegyzésben: 201.9 esztendő, Százaitok legendái, Cirkusapacsok.

Zeneiskolai hir. Komáromy Ödön zene- énektanár zeneiskolájában Deák Ferenc-utca Hdszint, az előjegyzések és beiratások az 113eg2l.-ik iskolai évre már augusztus 29-én bei" Hődnek és folytatólagosan egész szeptem- kezdetpan tartanak, zongora tanszak: az elemi magas kiművelésig akadémiai módszerrel. Ének tanszak: az elemi hangtalálási és hallásfejlesztő gyakorlatoktól a dal- és ária éneklés művészi kiképzéséig. — Mindkét tanszakra olyan növendékek is vétetnek fel, kik a budapesti m. kir. zeneakadémián vagy «nemzeti zenedén« magukat mint magántanulók beíratni óhajtják és ezeii országos zenefőtanintézetek tanterve szerint előkészítve ott évi vizsgát is tesznek. — Bővebb felvilágosítást Komáromy Ödön zenetanár d. e. 9—12. és d. u. 3—6-ig zeneiskolája helyiségében nyújt.

Szenzációs műsorok az Urániában. Ma

három előadáson az amerikai Pathé-gyár versenyen felül álló mesterműve a »Miss American« első része kerül műsorra, a következő három rész sorrendben mindig a következő szombat és vasárnap kerül bemutatásra. A darab meséje a legizgalmasabb és legérdekesebb, amit valaha kalandorfilmeken láthattunk, fő^erepét Vernon Castle Amerika legnépszerűbb művésznője játsza. Hétfőtől péntekig a hírből csaknem mindenki előtt ismert nagyszabású öt részes kalandorfilm: »Egy dollárkirálynő kalandjai.« Hétfőn az első rész: »A szent gyémánt.« Kedden a második rész: »Az éjszaka rejtelmei.« Szerdán a harmadik rész: »Versenyfutás a halállal.« Csütörtökön a negyedik rész: »Minden poklon át.« Pénteken a befejező rész: »Matt!« E monstruozus filmalkotásnak minden jelenete merő izgalmasság. — Jegyek mind az öt részre egyszerre válthatók a Mozitőzsdében. — Az előadások hétköznapokon ‘/27 és vasárnap és ünnepnapokon x/27 és

i/29 órakor kezdődnek.

Táncztanfolyam veszi kezdetét szeptember 1.-én a Kaszinó nagytermében. Beiratkozás Dite Kérőig táneztanár lakásán. Tündérpart 4. sz. 1—2

Felbivom az ipartestület azon tagjait akik tagsági díjukat még b? nem fizették, ugg a régebbi valamint 1920. évi tagsági díjakat is 8 napon belül a hivatalos órák alatt az ipartestület pénztárába feltétlenül fizessék be. B lkag Béla elnök. 3—3

Sport.

Szent István napjának délutánján az egri gyalogezred jól sikerűit sportünnepséget rendezett az Ersekkertben. Örömmel láttuk, mint hódít a testet-lelket nemesítő sport a nép eg} szerű fiai között. Es ez a főcél. Nem sportprimtidonnákra van szükség, hanem arra, hogy a nagy tömegeket nyerjük meg a sport szeretetének. A verseny eredményei röviden a következők: Füleslabda hajítás: Molnár Béla hadapródj. őrmester46'50 m. Kézi gránát hajítás: Erdő Ernő honv. 57 04 m. Magasugrás: Perger István hadapr. őrm. 145 cm. Távolugrás: Molnár Béla hadapr. őrm. 4 m. 72 cm. Súlydobás: Molnár Béla hadapr. őrm. 9 m. 92 cm. 100 méteres síkfutás: Bori Béla honv. 13 2/s mp. 400 m. Staféta futás: III. zlj. csapata (Molnár, Biró, Erdő, Adamkovics). Birkózás. Győztesek: Till, Szalai, Kuczora Szakácsi. Football mérkőzés: Egri gy. e. I. zlj., — II. zlj. 10:0.

Ma délután Gyöngyös és Eger között vár- megyehirü labdarugó revanche mérkőzés, amelyre Gyöngyös a legjobb erőket vonultatja fel.

TARCZA.

Bismarck.

— Politikai tanulmány. —

Irta: Babocsag Sándor.

História lux veritatis. Az eseményeket, főleg pedig a politikai eseményeket csak a történelem1) igazságos szemével lehet helyesen megbírálni.

A tizenkilencedik század, vagy talán az ismert egész történelmi időszak legnagyobb állam- férfia Kossuth Lajos után Bismarck.

Ezúttal Bismarckról írok, mégis pár szóval meg kell okolnom, hogy miért tartom Kossuthot még Bismarcknál is nagyobb államférfiúnak.

Azért, mert eltekintve attól, hogy Kossuthot a szabad Amerika, a büszke Anglia (ahol az egyszerű, szegény, idegen menekült majdnem kormányokat buktatott) s a függetlenségre törekvő és függetlenséget ki is vívott Olaszország világhírű nagy férfiúnak tartották.

‘) Sehogy sem tudok abban megnyugodni, hogy az u. n. modern irodalom a történelmet most minden áron a »történet« szóval akarja kifejezni, noha minden helyes újításnak őszinte hive vagyok. De hát más a történet, az egyes esemény, és más a történelem, história, a világesemények foglalata. B. S.

Kossuth közel félévszázadon át még azután is tündöklő napként emelkedett, amikor őt a tökéletlen bel- és külföldi politika 1849-ben megbuktatta, mondhatni: porba sulytani látszott. — Erről még csak egyet. Cavour, a legnagyobb olasz államférfiú, Olaszország egységének és függetlenségének megalapítója, Kossuthot így jellemzi : Minden tettét bámulatos éles látás, mér- sékeltség, imponáló férfiasság és kimagasló méretek jellemzik.

De most nem Kossuthról, hanem Bismarckról kívánok szólani.

Bismarck után mint kancellárok következtek : Bülov, Bethmann-Holvég, Michaelis sorban fogyó tehetségek. Ennek a körülménynek tulajdonítom — legalább részben — az immár hét éves világfelfordulást és különösen Németország nehéz helyzetét.

Hogyan csinálta Bismarck a maga dolgát?

Ausztria a szégyenletes orosz segitséggel levervén a magyar szabadságharcot, bámulatos, de teljesen jogosulatlan elbizakodással a világ urának képzelte magát, és Poroszországgal is sokat kellemetlenkedett.

Thun Frigyes berlini osztrák nagykövet (1852 — 54). Bismarcknak hegykén azt mondotta, hogy Poroszország úgy tesz, mint aki a milliomos főnyereményt megüti és azt hiszi, hogy ez minden évben ismétlődni fog. Bismarck erre csak annyit felelt: azért mi mégis vásárolunk sorsjegyeket, azután majd meglátjuk megnyerjük-e.

A gőgös Schwarzenberg pedig 1853-ban kiadta a jelmondatot: Poroszországot előbb meg kell alázni, azután megsemmisíteni.

1864-ben pedig Schezwig-Holsteini furcsa kis háborúban főzte le a gyenge kapacitású osztrák államférfiakat. Figyelmeztette a legénykedő akkori osztrák kancellárt, Rechberget, hogy nem volna nehezebb Berlinből Bécset, mint Bécsből Budapestet kormányozni.

Mi lett azután enne k a nagy hencegésnek a vége?

1866 ban, mielőtt Európa feleszmélt volna, mint villámcsapás sújtott le Ausztriára és Se- dánnál eldőlt a versenygés sorsa.

De az előrelátó Bismarck jelmondatához híven, hogy a bosszút bízzák az Istenre, a politikának ahoz semmi köze sincs, megkötötte a középeurópai hármas szövetséget, melyet a gyarló utódok olyan rosszul használtak fel.

Ő tudta azt, hogy az olaszok Ausztriát bőséges okoknál fogva gyűlölik, egyszerűen «male- detti porci tedeschi«-nek, átkozott disznó sváboknak hivták őket. Ámbár Bismarck 1866-iki fényes osztrák háborújának csak az olaszok vették hasznát, mert ők kapták meg ennek folytán Lombardiát, noha őket akkor a szárazföldön Custozzánál Albrecht főherceg, a tengeren pedig Lizzánál Tegethoff paskolta is el.

Érezte Bismarck, hogy a harmadik szövetségestárs, Olaszország, a szövetségnek nem valami erős támasza, épen ezért kijelentette, hogy noki dég ha egy olasz káplár a zászlóval és egy olasz dobossal nyűgöt felé áll arccal (nem pedig éjszaknak Ausztria és Németország felé.)

így gondolta a német egység és hármas szövetség megteremtésével közép Európát nyugatról is, alulról is az esetleges támadásokkal szemben megerősiteni.

De az osztrákok még ezt a hármas szövetséget is félremagyarázták. Bismarck tehát figyelmeztetett, hogy ez a szövetség nem olyan, hogy Németország teljes hatalmát és erejét mérlegbe veti Ausztria érdekében, hanem csak az integritás ellen védi meg.

A nagy Vilmos császár, aki a tevékenység 1 teréről leszorított Bismarck mellett még is kisebbnek bizonyult, nem igy gondolkozott; mert az 1914. évi julius 25-iki osztrák démarche folytán Ausztria érdekében teljes hatalmát és erejét harcba vitte.

Ha Vilmos Bismarck útmutatását követi és Ausztriának csak az integritását akarta volna megvédeni: nem tanácsolja, illetve nem helyesli a hetyke démarchot, hanem a lázongó Balkán forrópontjára figyelemmel, Szerbia természetes igénye respektálásával, Ausztriát Bosznia-Hercegovina elhagyására utalta volna és ekképen védi meg Ausztria integritását, ami ebben az esetben szóba sem jött volna. (Folyt, köv.)

Szegénynek és gazdagnak egyaránt kötelessége a nemzeti hadsereg felszerelésére adakozni!