Egri Népujság - napilap 1920
1920-08-17 / 188. szám
XXVIII. évfolyam 188 szám. Cenz,i £. 372/1920. Eger, 192C. Augusztus 17. Kedd. Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 E. — Fél évre 100 K. — Negged évre 50 K. — Egg hóra 18 K. Egyes szám vasárnap 1 K. hétköznap 60 f. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő; Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Egsr, Liceura. Kiadóhivatal: Liceu ui sigorm; Telefon szám 11. Sportnap, Azok a nagyszerű remények, melyeket a vasárnapi sportnaphoz fűztünk, egytől-egyig valóra váltak. Akikben megingathatatlan az akarat, hogy Magyarországnak a pusztulás lejtőre jutott szekerét törik-szakad a régi nagyság csúcsára tolják vissza, tudják, hogy ezt a szinte szizifuszinak látszó nagy munkát csak egy egészséges, erős ifjú nemzedék lelki és testi erejének segélyével lehet megvalósítani. A lelki erő bázisa az ép test, a test éppé edzésének egyetlen iskolája pedig a rendszeres sportolás. Városunkban rövid néhány hónap után oly intenzív sportélet fejlődött ki, amely minden hazája sorsát igazán szivén viselő polgár szivét boldog örömmel töltheti el. Hogy ez az öröm nem csupán az idealisták minden szépért, jóért való levegőben lógó hevületének, hanem komoly, értékes tényeknek az eredménye, mi sem bizonyítja jobban, mint a vasárnapi sportnap, mely hűséges reprezentál ója volt az országot mentő, az integritásunkat kivivő s magasságok felé lendülő egri sportéletnek. A nap képét a következőkben vázoljuk meg. Kiss Géza előadása. Délelőtt fél 11 órakor tartotta meg Kiss Géza a Mac. uszóigazgatója előadását a főgimnázium tornatermében a magyar úszás történetéről, szép számú közönség előtt. Az elejétől végig ér- dekfeszitő előadás során valósággal ott éreztük magunkat úszóinkkal együtt a világsport küzdőterén, velük együtt lelkesedtünk a tüneményes sikereken s velük együtt vontuk le a tanulságokat a kudarcokból. Az előadás megérdemli, hogy röviden kivonatoljuk. Rendszeres magyar uszósportról csak 1893-tól beszélhetünk. Ekkor alakul meg a Magyar Úszó Egyesület. Ettől az időtől fogva próbálkoznak úszóink a nemzetközi viszonylatokban is s a már fejlett osztrák uszósporttal szemben jelentős eredményeket érnek el. Azóta egy sikerekkel s balsikerekkel telitett negyedszázad múlt el, melynek története jogosit egy szebb, virágzóbb korszak reménylésére. 1896-ban a magyar uszósport már a világsport krónikájába is bejegyezte nevét, amikor is az athéni olympiai versenyen Hajós Alfréd megnyerte a 100 és 1500 méteres olympiai bajnokságokat. Ez az eredmény ösztönözte úszóinkat tulajdonképeni rendszeres tréningre. Feltűnt Graefl Ödön neve is, ki a nemzetközi versenyeknek öt éven keresztül bajnoka volt. Az 1900. évi párisi olympiai versenyen Halmay Zoltán a 200 méteres gyorsuszásban második, a 4000 méteres versenyben pedig második tudott lenni az osztrák és német úszókkal szemben. Ezzel kezdődik a magyar úszás középkora, mely 1903-ig tartott s amely a hazai és nemzetközi viszonylatokban nagy reményekre jogosító eredményeket produkált. 1902-ben, Bécsben a 100 méteses versenyben Halmay megverte a világhírű angol Jarvist. Itt szerepelt először a válogatott magyar staféta is, megverve az angol stafétát, mely teljesitmény- nyel bámulatba ejtette a világot. Az eddig elmúlt évek krónikájából nem szabad kihagyni Balatoni Károly nevét, aki a Balatont 13 km. szélességben 4 óra úszta meg. Az 1904. esztendő fordulópont a magyar úszás történetében. Az Amerikában, St. Louisban tartott versenyen Halmay az 50 és 100 yardos világbajnokságok győztese lett, mig Kiss Géza második az 1 mértföldes bajnokságban. Ezen sikerek hatása alatt vették fel összes sportegyleteink programmjukba az úszást, s indult meg a magyar uszósport reneszánsza. 1905-ben Halmay világrekordot ért el 59 mp.-el a 100 yardos bajnokságban. Az 1906. évi athéni olympiádon ismét felrepült a győzelmi árboczra a magyar trikolor. A 4X250 méteres stafétában az Onody, Hajós, Kiss és Halmayból álló csapat messze maga mögött hagyta valamennyi ellenfelét. Ezen diadal egymás után hozta felszínre 1907-ben a nagy magyar tehetségeket: Lass-Torrest, Halászt, Fabinyit, Baronyit, Toldit, Zachárt stb. Ekkor fogamzott meg a vezetők agyában a legfontosabb feladatok egyike: a vidéki uszósport megszervezése. Az 1908. évi londoni olympiai versenyen, bár a magyar uszósport ekkor volt ereje teljében, szerencsétlen véletlenek következtében nem arattak diadalt a magyar színek. A vereségnek nagy tanulsága volt. Látniok kellett úszóinknak, hogy Budapest egymagában nem veheti fel a versenyt Angliával és Amerikával. Rá kellett eszmélniük, hogy a vidék östehetségét bele kell kapcsolni az uszósport vérkeringésébe. A következő éveket Lass-Torres ésBaronyi nagyszerű sikerekkel zárták le. 1911-ben Toldi és Baronyi a 200 yardos mell, illetőleg a 100 méteres hátuszásban uj világrekordot állítottak fel. Kevéssel ezután azonban a tengerentúlról eddig nem álmodott teljesítményekről adott hir" a táviró. Az 1912. évi stockholmi olympiádon azután Budapest újra megbukott a népek küzdelmében. Biztossá vált, hogy a vidék ősereje nélkül a magyar uszósport nem tud lábra állni. A szervezést megbénította a nagy háború, melynek veszteség-lajstromaiban egymásután tűntek fel a magyar uszósport büszkeségeinek nevei is. Nem jöttek vissza Lass-Torres, Demján és még sokan a többiek közül. Budapest úszói 27 éven át mutatták az utat a vidéknek. Kövessük ezt az utat lelkesedéssel, haladjunk rajta céltudatos tenni akarással, akkor még lehet Magyarországon erős uszósport és visszatérhet a letűnt dicsőség! A kiváló sportférfiut értékes előadásáért a hallgatóság lelkes tapssal honorálta. A lelkesedés, a taps azonban nem elég. Tennünk is kell, ha valóban akarjuk, hogy visszatérjen a »letűnt dissőség». Az uszóverseny. Délután szorongásig megtöltötte a közönség az uszodát. Büszkeséggel néztük az egri úszókat s bámulattal a mestereket. A verseny fontosabb eredményei a következők : Gyermekverseny. Győztes Bitskey Aladár. Ifjúsági meghívási rerseny (100 m.) Győztes a fővárosi diákuszókkal szemben Bitskey Z. (1 p. 15 mp.) Fővárosi bemutató gyors úszás (100 m.) Győztes Breslmayer K. (1 p. 12 mp.) Vidéki mellúszás. Győztes Pál (1 p. 36 mp.) Hölgyverseny (33‘33 m.) Győztes Kóczán Bözsi (33 mp.) Fővárosi bemutató: (400 m.) Győztes Tur- novszky E. (6 p. 29 mp.) Vidéki hátuszás (100 m.) Győztes Bitskey Z. (1 p. 30 mp.) Fővárosi sprint staféta (3X66'66 m.) Győztes a Halász- Turnovszky-Breslmayer P. csapat (2 p. 22 mp.) Vidéki sprint staféta (3X33 33 m.) Győztes a Törő, Morász, Bitskey Z. csapat (1 p. 14 mp.) Vizipóló bemutató mérkőzés. Győzött a Nádai- Váradi-Lechner-Breslmayer- Skalud - Halász - Hlava- csek csapat. Eredmény (6 : 4). * Este a Kaszinóban a fővárosi úszók tiszteletére barátságos összejövetel volt, melyen számosán vettek részt. A gyöngyösi siker. Lapzártakor értesülünk, hogy a vasárnap Gyöngyösön játszó Move football csapat 3 : 1 eredménnyel győzöttt a gyöngyösiek fölött. A versenyről bővebben holnap számolunk be. HÍREK. Eger, 1920. augusztus 16. Áthelyezések a vármegyén. A kormánybiztos-főispán a főispáni titkári teendők végzésére berendelt Tömösváry János szolgabiró szabadság- idejének tartamára titkárul Búzás Endre közigazgatási gyakornokot rendelte be, ennek helyére pedig a vármegyei főjegyző mellé szolgálattételre Bartha István dr. vármegyei aljegyzőt a vármegyei árvaszéktől ideiglenesen áthelyezte. Állampolgári eskütétel. Necknen Hortst hatvani lakos a magyar állampolgári esküt folyó évi julius hó 31-én Isaák Gyula alispán előtt letette. Elhalasztják a zászlószentelést. A m. kir. egri gyalog ezred f. hó 22-ére tervezett zászló- szentelési ünnepélye a kormányzó úr Ő Főméltósága kívánságára, ki azon személyesen részt akar venni, f. évi szeptember hó l-ére lett elhalasztva. A diszebéd és tiszti zártkörű tánczestély szintén 2 napon fog megtartatni. A sport ünnepély valamint a műsoros est azonban a tervezett napon és időben meg fog tartatni. Helyszíni vizsgálat. Puchlin Lajos várm. főjegyző folyó hó 12-én Mátraballán létesítendő uj körjegyzőség feltételei ügyében az érdekelt községekkel tárgyalt s azután a kormánybiztos rendeletére dr. Kassa Endre vármegyei helyettes főorvossal Párád fürdőben egészségügyi vizsgálatot tartott. Szentkuti zarándoklat. 250 hivő zarándokolt ki városunkból a szentkúti kegyhelyre, százhuszonötén gyalog, a többiek vonaton és kocsin. Gyöngyös — dicséretére legyen mondva — messze túlszárnyalta Egert. 1200 hivő vett részt a zarándoklaton, a h. polgármester és a városi főorvos vezetése alatt. Az egri gy.ilogzarándok csoportot P. Fehér P. szt. Ferencz-rendi atya vezette. Pénteken Szentkútra érkeztek Dr. Nagy János, városunk képviselője, Dr. Bozsik Pál, gyöngyösi képviselő és Dr. Turtsányi Ambrus teológiai tanár. Szombaton Dr. Bozsik Pál szt. misét celebrált és vezette a búcsút, Dr. Nagy János pedig ünnepi szent beszédet mondott. Ä szemtanuk állítása szerint még nem volt eset, hogy a szentkúti búcsún — egyházi és világi részről ennyien vettek volna részt. A búcsú a benső áhitat és buzgóság jegyében folyt ie. Ezren és ezren gyóntak és áldoztak. Az egri zarándokok szombaton délután indultak és vasárnap este 6 órára megtették a 72 kilométeres utat. Ä város szélén a hivők tömege fogadta az érkezőket, elhalmozva őket a figyelem apró jeleivel. Harangzúgás közepette vonultak be a szent Fe- rencziek templomába, hol Petrovics Gyula kanonok-plébános és Dr. Nagy János intéztek megindító beszédet a bucsusokhoz. Majd Petrovics Gyula kanonok-plébános Te Deum-ot celebrált. A magyabarát tótok. Mosonból jelentik. Ideérkezett hírek szerint a tót katonákból álló cseh őrség, amely a Köpcsény-Pozsony-Ligetuj- falu hídfőt őrizte, önkényt elhagyta őrhelyét és nagymennyiségű hadianyagot hagyott hátra. A tót katonák ily módon adták tanujeiét a magyarok iránti vonzalmuknak.
