Egri Népujság - napilap 1920
1920-08-15 / 187. szám
XXVili. évfolyam 187 szám. Cenz.: E. 369 1920 Eger, 1920. Augusztus 15- Vasárnap. *r EiöScuetési dijak postai szállítással; Egész övre 20U E. - Fél evre 100 K. Neaped évre 50 K. - Fgp hóra 18 K Egyes szám vasárnap 1 K hétköznap 60 f. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsi) Károly dr Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyoma i. Telelő« szt'm 11. Nagy napokat élünk, világtörténelmi jelentőségű (lapokat s úgy lehet e napok világtörténelmi jelentőségre emelik a magyar történelmet is. Ha eddig soha, de ezekben a napokban mindenkinek be kellene látnia, hogy a Haza ellen való bűn a széthúzás, az egyenetlenkenés, az egymás ócsárlása, mert a nemzetnek szüksége van minden egyesitett erejére. Ez az ország a bolsevizmus és oláh, cseh, szerb megszállás temetőjéből való feltámadás utján most egyengeti a haladás és a biztos előretörés létföltételeit és győzi meg az egész müveit világot arról, hogy ha Csonka-Magyarországot csinált is belőlünk az erőszak, az ármány s a hatalmi téboly, de független államalkotó képességünk ma is ragyog, mint a tiszta gyémánt, megszentelt ős határainkhoz való hűségűnk ma is szilárd, mint a szikla s a bolsevizmus keleti rohamaival szemben ma is mi vagyunk legmegbízhatóbb és minden áldozatra kész védvára Nyugat-Európának. Mosolyogni tudunk hát azon, midőn Lloyd George, az angol miniszterelnök legutóbb fölényesen kijelentette, hogy Lengyelország védelmé; e, az orosz vörös pokol leverésére az antant nem kivánja igénybe venni sem Németországot, sem Magyarországot segítségül; nagyzási elbiza- kodást mutat ez a kijelentés, de mi jól tudjuk, hogy az csak röppenő, nagyképü szóbeszéd, a valóság azonban az, hogy nélkülünk s az újra a Kárpátokig nyúló magyar határok nélkül Nyugat- Európának állandó biztonsága nincs s viszont, ha mi fegyverrel nem mindjárt harcolunk is, de itt benn, ősi területű országunkban tartjuk s megóvjuk az igazi belrendet, a hamisítatlan alkotmányosságon nyugvó népuralmat, a nemzeti egységet s a keresztény erkölcsöt, akkor nincs az a kívülről próbálkozó roham, mely testükön keresztül, vagy fejünk felett át tudna csapni a Nyugatra, pusztulást és kárhozatot lenne képes borítani egész Európára. — Ez a mi világtörténeti hivatásunk! »Nyukosz.« Vesztett háború után vagyunk. — Oly háború után, amelyet közfelfogás szerint nem a fronton, hanem a front mögött vesztettünk el. Mindnyájan áldozatai vagyunk e vesztett háborúnak, — tizszerte a háború utáni gyászos eseményeknek és százszorta ennek a ránk erőszakolt, rettenetes békeszerződésnek! Igenis mindnyájan! De legelsősorban azok a katonatisztek, [kiknek egy része — a régi nyugdíjasok — nevetségesen csekély nyugdijukból még a legnagyobb nélkülözések árán sem képesek megélnt, és kiknek másik részét egy becsülettel megfutott életpálya delelőjén —- de- xékon törött karriér-rel — egy átkos emlékű ormány nyugdíjba kergetett és akik számára a súlyos béke elzárja a tényleges szolgálatba való visszatérést. De bizonyára még szánalomra méltóbb áldozatai a mai szomorú viszonyoknak a katona- tiszti özvegyek és árvák ezrei, kiktől a háború elrabolta a férjet, az apát, a családfentartót. Talán eléggé ecseteli a nyugdijas tisztek és azok hozzátartozóinak sanyarú helyzetét, ha rámutatunk arra, hogy ma egy ténylegesen szolgáló, rendfokozatnélküli, két gyermekes családdal biró közkatonának több a jövedelme, mint egy teljes nyugdijat élvező táborszernagynak; avagy, hogy egy ténylegesen szolgáló ily közkatonának ma éppen tizszer annyi a jövedelme, mint egy két elláttatlan gyermekkel biró századosi özvegynek!. Súlyos terhet jelentenek mindezek a jelenségek az államháztartásra nézve. — Meg is tesz a kormány mindent, amit e szegény, kirabolt, megcsonkított ország pénzügyi megingatása nélkül megtehet. — De ez persze korántsem elég! Itt a társadalomnak is segítenie kell! Segítenie kell azokon, akik életük és egészségük latbavetésével 52 hónapon keresztül szembenéztek a halállal, segiteni kell ezeknek özvegyein és árváin. Ez a segítség azonban ne könyöradomány- ban nyilvánuljon. — Dolgozni akarnak a nyugalmazott katonatisztek, dolgozni akarnak a tiszti özvegyek és árvák is, és a Nyugdijas Katonatisztek Országos Szövetsége első és legfontosabb programmpontja, hogy nekik munkaalkalmat, mellékkeresetet, kenyeret szerezzen és biztosítson, és csak ott támogassa a mi szomorú viszonyainknak szánalomra méltó hajótöröttjeit anyagilag, ahol munkaképtelenséggel, betegséggel, aggsággal és nyomorral állunk szemben. A Szövetség bekapcsolódni szándékozik saját vállalkozásaival (földbérlet, stb.) a gazdasági életbe, s igy részben maga is törekszik megteremteni azokat a munkaalkalmakat, amelyekre tagjainak oly sürgős szüksége van. E nemes célját szövetségünk csak úgy érheti el, ha a társadalom széles rétegei segítségére sietnek, mindenekelőtt a közélet ama vezető szereplői, akik egy munkának szentelt élet gyümölcseként anyagiakban bővelkednek, továbbá az ország ama legkiválóbb és legelőkelőbb vállalatai, amelyek könnyűszerrel áldozhatnak megfelelő összeget ily nemes célra. Nem könyöradományt kérünk, csak támogatást abban a törekvésünkben, mellyel az államot némileg tehermentesíteni akarjuk ama szent kötelességében, hogy nyugdíjasait eltartsa. Nyerjen kifejezést az általunk kért támogatás abban, hogy a Nyugdijas Katonatisztek Országos Szövetségébe alapitó tagul belépve, magasztos céljainak megfelelő összeget rendelkezésünkre bocsájt. Akik valamikor az államiság oszlopai voltak, — nem a maguk hibájából — támogatásra szorulnak! Segítsünk rajtuk, nehogy a most felnövő generáció fiatal tisztjeinek abban a szomorú, elijesztő látványban legyen részük, hogy egy becsülettel megfutott katonatiszti pályának nyomor a vége. Segítsünk! Nyukosz egri fiók. (Vármegyeház földsz.) Zokszavak. Akinek nem inge .... 1. Dobó-asztaltársaság minapi ünnepélyén jutott eszembe. Gonosz vagy tréfás kezek a piaci szobron a Dobó István nevéből eltüntettek egy betűt és egy ékezetet s most igy szól a felirás : DOBÓ LTV AN. Vagy pótoljuk a hiányzó betűket, vagy szedjük le a többit is, ha a pótlás most nehézséggel jár, de ne csufoskodjunk legnagyobb büszkeségünkkel! 2. «16 éven felülieknek«! így szól gyakran a mozi reklámja. Félre nem értés végett: ez a figyelmeztetés nem azt jelenti ám, hogy no most jó kis disznóságot látunk, gyerünk csak moziba mind, kiket a jó ég 16 évekkel megáldott ! Hanem azt jelenti, hogy a budapesti cenzúra, (amely egyébként elég felületesen és logikátlanul működik) a fönti címkével jelzett filmeket csak e figyelmeztetéssel engedi vászonra. De nem ám épen pikantériájuk miatt, hanem túlságosan kalandos, romantikus, defektives, borzalmas, idegizgató stb. természetük miatt. Tehát: ahol nincs, ott ne keress! 3. Apropó, defektives! Tudják-e azok, akiket illet, hogy egynémely kistőzsdét elárasztotta egy bizonyos bizományos újra Nick Carter-féle füzetekkel ? Pedig e füzeteket egyszer már okosan és jogosan elkobozta és eltiltotta a rendőrség! 4. Az a vasárnapi mozi! Nem is a mozi, hanem a főutca! Nem is a főutca, de a ciccerek kapuja és parkja! Legjobb, ha alulról jössz, jobbra fordulsz, ha fölülről jössz, balra fordulsz, mikor oda érsz. Csúnyákat látnál! Van most elég rendőrünk. Nem állhatna ott állandóan kettő és el- náspágolná a haszontalan nebulókat ? Nyilvános illemhelyeket minél előbb! 5. Végül az uszodai föliratok! Három hónapja nyilt meg az uj uszoda, de a kabinok falán már megjelentek azok a bizonyos feliratok és — önjellemrajzok. Kérjük a vezetőséget, tüntesse el azokat és eszeljen ki valami módot a szemtelen fráterek méltó kipellengérezésére! HÍREK. Eger, 192U. augusztus 14. Adomány. Érdekes pénzadomány érkezett szerkesztőségünkbe. A benzinkiosztás alkalmával egyesek jogosulatlan előnyökhöz akarván jutni, a Hangya derék tisztviselőit pénzadományokkal akarták elnézőkké tenni. Az összeget 4100 koronát, a tisztviselői kar a következő célokra adományozta: 2000 koronát a hadifoglyok hazaszállítására, 2000 koronát az egri gy. e. zászló alapja javára, 100 koronát a postaaltisztek zászló alapja javára. Az «Egri Dobó István-Asztaltársaság« aug. 8-án tartott táncmulatságán a Murányi Gyula által adományozott és kijátszott tájképből befolyt 116 koronán kivül a felülfizetések 2243 koronát tettek ki. Fogadják a nemesszivü adakozók a társaság hálás köszönetét. Beiratkozás az egyetemen. A tudomány- egyetemeken, a műegyetemen és a jogakadémiákon az 1920—21. tanévben a beiratások szept. hó 16-án kezdődnek és okt. 2-ig tartanak. Az előadások és vizsgálatok október 4-én kezdődnek. A beiratkozási engedélyért folyamodni kell. A folyamodványok augusztus hó 15. és szept. 15. közötti időben küldendők be az illetékes karhoz, a műegyetemen a tanácshoz. Csökken a vasúti forgalom. A Máv. jegypénztárainál a felemelt díjszabás első napján az eddigi utasforgalom 30°/o-ra zsugorodott, de a 70°/o kevesbedés inkább az alsóbb kocsiosztályra esik. A bevétel összege igy is bevételtöbbletet mutat. Uránia. Ma három előadáson a francia f filmgyártás remek müve »Édes otthon« négy fel- vonásos dráma és egy vígjáték «Bubi és a kisleány« kerül műsorra. Holnap: «A páncélszoba titka« detektivdráma, főszerepét Lotte Neumann, a kedves művésznő, a közönség kedvence játsza. Ma az előadások fél 5, fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. Kétköznapokon két előadás fél 7 és fél 9 órai kezdettel. — Jegyek előre válthatók a Mozitőz kdében. Szélhámosság — szerelemmel. Az egri detektív osztálynál egy budapesti férjes asszony feljelentést tett Forsthuber Vilmos munkanélküli ellen. Forsthuber őt ugyanis, iránta szerelmet színlelve, elcsalta az urától és lehivta Egerbe, ahol állitólag csendőri szolgálatra kellett jelentkeznie. Az asszonnyal mindjárt az első nap lerakatta az ékszereket és »megőrzés« végett ma
