Egri Népujság - napilap 1920
1920-08-12 / 184. szám
y a XXVIII. évfolyam 184 szám. Cenz.: E. 365/1920. Eger, 1920. Augusztus 12. Csütörtök. Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 K. — Fél évre 100 R.. Segged évre 50 K. — Egt? hóra 18 K, Egyes szám vasárnap 1 K, hétköznap 60 f. POLITIK. ÄI NHPILÄ Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd ;. Telefon szám 11. Ä nemzetközi szociáldemokrácia hatalma. A magyar munkásság egy része még mindig ragaszkodig a nemzetközi szociáldemokráciához, mert, amint bölcs vezérei tanítják, a világ összes munkásainak közös érdekeit csakis nemzetközi szervezkedéssel védhetik meg. Mit hozott ez a nemzetközi szociáldemokrata szervezet a magyar munkásságnak ? Meghozta, hosszas osztályelleni izgatás után a kommunizmust, melytől a magyar munkásság távol állott. Ezt hirdeti a kommun bukása óta mindenki, még a Népszava is. El is hiszi mindenki! Most, mikor a nemzetköziség jóvoltából ránk szakadt rablás és gyilkolás után kezdenénk rendbejönni, most ugyanaz a nemzetközi csoda- .szer ránk szabadította a nemzetközi szociálisták bojkottját. Ettől is távol állanak a magyarországi szociáldemokraták. Ezt is elhiszi mindenki! Mert hisz csak bolond ember állíthatja azt, hogy ebből a magyar munkásságnak valami haszna lenne! A nemzetközi szervezet áldásai közé tartozik az is, hogy pl. Pécs városát és Baranyát még ma is fosztogatják a szerbek. Mert hisz pécsi nemzetközi elvtársak gyűjtöttek aláírásokat és menesztettek küldöttségeket az ántánt missziókhoz a szerbek marasztalása érdekében. Ugyancsak bizonyos nemzetközi szervezetek terjesztik azokat az égbekiáltó, aljas hazugságokat az u. n. «fehér terrorról«, amelyeket már a Népszava is kegyesen «most már teljesen téves adatoknak« minősít. Mindezeket meg tudta cselekedni a nemzetközi munkás szolidáritás! De azt mar nem tudta megértetni a külfölddel, hogy a kommunizmus őrület; vagy legalább is, amint azt maguk a népbiztosoknak nevezett rablóvezérek is megállapították, hogy a kommunizmus számára még nem elég érettek az emberek és a viszonyok, tehát káros a vele való kísérletezés. Azt sem tudták, vagy nem is akarták megértetni a szociáldemokrata vezérek nemzetközi elvtársaikkal, hogy a népbiztosok 90 százalékban nem magyar munkások, hanem zsidó demagógok voltak, akik faji harcot inditottak és folytatnak ma is Bécsben a magyarság ellen. »Nekünk szervezett munkásoknak nem áll módunkban« a bojkottott megszüntetni, irja a »Népszava«, pedig tudták, hogy a nemzetközi iroda már az év elején hozta ezt a határozatot. Tehát csak az iroda, .a titkár urak határoztak, a munkás tömegek »távol állnak« és vakon követik a határozatot. A nemzetközi szervezkedés tehát képes arra, hogy megvalósitsa mindazt, ami rossz, ami káros munkásra és polgárra egyaránt, de nem képes árrá, hogy a rablást megakadályozna, hogy az igazságot, a méltányosságot érvényre juttassa. Mire jó tehát a nemzetközi szociáldemokrácia ? Miért vallja magát még ma is sok magyar munkás szociáldemokratának? így hozza magával az osztály öntudat ? Minden becsületes magyar ember szívesen látná a magyar munkásság vezéreit a parlamentben. De nem azokat, akik felett a »Népszava« igy siránkozik: »kénytelenek külföldön élni.« Mert Kun, Kunfi, Garami, Göndör, Weltner, ezek sem nem munkások, sem nem magyarok. Ezek csakugyan távol állnak a magyar munkásság érdekeitől. Merjen tehát egyszer már a magyar munkásság is távolállni a nemzetközi maszlagtól, de nyíltan és határozottan! Erősítsük meg az osztályöntudatot nemzeti öntudattal és akkor majd ráeszmélünk arra, hogy a magar munkás érdekeit csak a magyar munkás védheti meg, nem pedig a szerbek meg az oláhok, sem pedig a csehek javára propagandát csináló Krausz Náthánok. Egy megdöbbentő kép, Lélekmérgezés a szibériai fogolytáborokban. A jég és fagy hazájából, hol még mindig ezerszámra sínylődnek keserű rabkenyéren magyar testvéreink, levelet kaptunk. írója Básthy Károly tart. hadnagy, verpeléti aljegyző. A levélből döbbenetes kép tárul elénk. Akkor, amikor minden becsületes magya-i szív elszorul, ha a messze idegenben raboskodó véreire gondol, amikor minden igaz magyar egyetért az akarásban, hogy csaka haza . . . minél hamarább hozza őket . . akkor foglyaink itthonról olyan levelet kapnak, mely gonosz démonként azt $ugja a honvágytól és nélkülözésektől meggyötörtek fülébe: „Ide haza még mindig ellenetek van a hangulat“ / S a fogoly, ki boldogságtól könnyes szemmel vette kezébe a hazai levelet, keserű csalódással, metsző fájdalommal teszi azt le. A Haza, az édes Haza, melynek gyászos sorsa fölött oly sokszor sírták az igaz bánat könnyeit, ellenük lenne? Ellenük, kik érte tűrtek, szenvedtek emberfeletti kínokat? Kiknek minden vágyuk s utolsó óhajuk az, hogy még egyszer oda vihessék mindenüket a haza oltárára s szembe nézhessenek azokkal, kik Magyarországot el akarják rabolni, tönkre akarják tenni ? De kik azok, kik a magyar haza nevében igy mernek beszélni foglyainkhoz ? Kik azok, akik a bizalmatlanság, az ellenséges hangulat nyilaival sebzik halálra a fogoly testvéreink amúgy is vérző szivét? Kik azok, kiknek méreggel telített sorai nyomán igy sir fel a levél írója; »Magyarok ! Ne taszítsátok el azokat, akik ott születtek a kanyargó Tisza mentén, az Alföld délibábos rónáin, akiknek bölcsője ott ringott a bérces Kárpátok ölén, akiket minden hant, minden rög, minden emlék oda fűz, akik ott élni és halni akarnak! Ne taszítsatok el magatoktól, hanem várjatok szeretettel, tegyétek legszentebb álmainkat valósággá, vigyetek haza a szelek szárnyán, mert mi is részt kérünk, részt akarunk a harcokban, az alkotásokban,' a tisztogatásokban, mi is le akarunk tenni egy követ a nagy Magyarország uj épületéhez!« Hát foglyaink olyan leveleket kapnak itthonról, melyek ily érzelmeket váltanak ki lelkűkből ?! Melyek ily gyalázatos rágalmakat szórnak a magyar haza ellen ?! Hogy a lelkiismeretlenségnek, a gazságnak nincs határa, azt tudjuk, de miért van levélcenzura, ha ily sorok sebezhetik büntetlenül a messze idegenben sínylődő magyarok lelkét ?! A magyarság, az igazi magyarok nevében beszélünk, amikor megvetésünket nyilvánítjuk a konkolyhintők, a lélekmérgezőkkel szemben, követeljük, hogy ily tartalmú levelek ne továbbit- tassanak, fogoly testvéreinket pedig biztosítjuk forró szeretetünkről. HÍREK. Eger, 1920. augusztus 11. Szív és becsület. — A hadifoglyok síró szózata. A világháború legszegényebb áldozatai a szibériai hómezők hazakivánkozó foglyai a végső pusztulás küszöbéről hozzánk kiáltanak . . . . Van-e szivetek, amely rajtunk könyörülni tud, amely a mi lelki dermedtségünket fel tudja olvasztani a melegével? Oh ha van, segítsetek rajtunk, vigyetek haza bennünket. Avagy van e még becsület bennetek, magyar becsület a magyarokban ! Ti milliomosok, nekünk köszönhetitek roppant gazdagságtokat. Ti kisgazdák, őstermelők a szibériai rabok szenvedése árán menekültetek meg a kolduskenyértől és érzitek most a boldog jólé.et, a családi tűzhely melegét és szívjátok a magyar levegőt. Keresztények! Magyarok ! Becsületesek! rójjátok le hát köteles- ségteket irántunk, vegyétek már ki kezeinkből a rabság keserű kenyerét, szabadítsatok ki a börtönből, vigyetek haza. Hónapok, évek óta hallgatjuk a siró szózatot, de tenni épenséggel semmit nem tettünk a honvágyból fakadó könnyek felszáritására. Most tehát intézményesen fogják keresztül vinni a foglyok hazaszállítását. A Move Hadifogoly Mentő Mozgalom a belügy- és honvédelmi miniszterrel egyetértve országos ivgyüjtést rendez és ennek az eredményéből az utolsó magyart is visszahozza a magyar ég alá. A gyűjtés 3 napon keresztül aug. 20—21—22-én fog tartani és a gyüjtőbizottságok minden házhoz bekopogtatnak, de nem koldulni, kérni az alamizsnát, hanem követelni a becsületbeli adósság lerovását. Egerben minden negyedben 8—8 bizottság működik és egy bizottságra körülbelül 300 ember esik. A gv’üjtés csak lepecsételt ivekkel történhetik, de az volna indítványunk, hogy minden bizottság vigyen magával u. n. szégyenlistát és vezesse rá azoknak a nevét, akik erre a célra vagy nem, vagy tehetségükhöz képest csak nagyon keveset adnak. Mert ez már az utolsó kérés kell hogy legyen, a szibériai magyaroknak a hetedik telet már idehaza kell tölteniük. y. A Move Egri Sport Egylet f. hó 12-én, csütörtökön d. u. 6 órakor, Szvorényi-ut 9. szám alatt, választmányi ülést tart. Eljegyzés. Pap Lajos m. kir. államrendőr- felügyelő eljegyezte Rapcsák Ellát. A háború elesett hősei emlékének megörökítése. A kath. Legényegylet vezetősége elhatározta, hogy a világháborúban elesett tagjainak emlékét megörökítik. Eelkérjük tehát elesett tagtársaink hozzátartozóit, hogy pontos címüket sürgősen tudassák az egylet vezetőségével. Nyukosz. E hó 5-én az Orsz. Szövetség gyűlésén tudomásra hozatott, hogy a tagok épp úgy, mint a közalkalmazottak, kedvezményes árakban fognak részesülni. — Ezen engedmény már a közel jövőben a vidéki állomásokra is kiterjesztetik. — A Szövetség központjának a tagok részére' 2000 m. jóminőségü posztó fog engedményes áron a honvédelmi minisztérium által átadatni. — Mindazon tagok, akik ebből venni óhajtanak, az egri fióknál (Vármegyeház, földszint),8 napon belül írásban jelentsék be a venni szándékolt mennyiséget. Az ár későbben fog tudtul adatni. Nyukosz egri fiók. Uránia. Ma két előadáson szenzációs olasz filmattrakció a «Fenevadak« egy amerikai viharos nász története kerül műsorra, izgalmas orosz Ián jelenetekkel. Holnap: «Golgotha« öt felvoná- sos filmdráma, főszerepét Bruno Decarli játsza. — Az előadások fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. Anyakönyvi hírek. Újszülöttek: Deutsch Mihály pék m. László, Ferenczi Bernát foldm. Mária és Sándor iker gyermeke, Gál István földmi vés Erzsébet, Fodor István földm. Ferenc, Gás- párdi György földm. József, Kormos Ignác föld- mives Miklós,, Tóth László cipész m. István, néhai Molnár Ágoston földm. Ágoston, Vas István földm. Lajos, Tar Mihály m. kir. csendőr