Egri Népujság - napilap 1920
1920-08-08 / 181. szám
r. A néma gyilkos. A Gimnázium utcában lejátszódott szerelmi dráma bűnös hősnője a kórházban fekszik. Mint már megírtuk — rajta nincs a sérülésnek semmi nyoma, csupán a nyakán látható egy rövidke, halvány karcolás. Hogy mégis beszállították az Irgalmas nővérekhez annak az az oka, hogy amint a gyilkosság megtörtént, a vér láttára eszméletét veszítette és délután 2 óráig semmit nem tudott magáról. Két óra után magához tért, felnyitotta a szemeit, gyanakvólag jártatta körűi és olyan 4félét intett a kezével, mintha írni akarna. «Hát nem tud beszélni« — kérdezték tőle. Jurcsik Zsófia erre tagadólag rázta a fejét. Papirost, ceruzát tettek eléje és elkezdett írni nagy szarkaláb, kusza betűkkel: Hol van Józsi? El még? — Miért nem hiszik el, hogy nem tudok beszélni, hisz nekem is könnyebb volna, hacsak egy szót is tudnék szólni! Hogy néma lett volna az nem valószínű, alighanem tettetésről van szó, de nagyon bágyadtnak, megtörtnek látszott és igy éjszakára még a kórházban hagyták, természetesen rendőri őrizet alatt. Szombaton reggel a rendőrségre vitték és megkezdték a kihallgatását. Ekkorra már megjött a szava és alig hallható hangon felelt a hozzáintézett kérdésekre. Vallomásában azt állítja, hogy közös elhatározásból akartak meghalni. Előbb Huszár követte el az öngyilkosságot és azután ő kísérelte meg. Hogy miért nem sikerült a tette, arra nem emlékszik, mert közben elájult. A vallomást természetesen nem vette készpénznek a rendőrség és még újból kihallgatják a nőt. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretett kis fiunknak temetésén részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni szivesek voltak, ezúton mondunk köszönetét. Permay-család. Újabb szerencsétlenség a fegyverrel. Kovács János 64 éves Gyöngy-utcai lakos kőmíves a szőlőben a vadászfegyverét tisztogatta, a puska épen meg volt töltve és véletlenül elsült. A golyó eltalált egy közelben lévő fiút, akit súlyos sérülésével a mizeriek kórházába szállítottak. A Royalban szombaton és vasárnap a magyar filmsorozat legkiválóbb ja, a «Jamata« kerül bemutatásra. Amikor ezt a filmet az Omniában bemutatták, egész Budapest csodájára járt, mert úgy technikailag, mint pszihikailag hozzá fogható alig akad. A darabot Vajda László irta s Korda Sándor rendezte. Egy rabszolga csodálatosan hü viselkedését mutatja be a főszerepben Rajnai Gábor. — Jegyek egész nap a moziban válthatók. Előadás kezdete 7?9 órakor. Táncmulatság a Koronában. A Dobó István asztaltársaság ma esti táncmulatságát kedvezőtlen idő esetén is megtartja a Koronában. Olcsó és jó borról gondoskodott a rendezőség. A mulatság este 8 óra után kezdődik. Franciaország rekordtermése. Párisból jelentik: Franciaországnak az idén rekordtermése volt, amilyenre 20 év óta nem volt példa. A termés gabonanemüekben, gyümölcsben és főzelékben oly nagy, hogy Franciaország az idén vagy semmiféle, vagy csak igen csekély behozatalra lesz utalva. A bortermés kitűnőnek ígérkezik, úgy hogy nagy borexportra lehet számítani. Anyakönyvi értesítő. Újszülöttek: Zselinszki Dezső gépész Márta, Kutassy Károly főgimnáziumi tanár Ilona, Karkusz János sütő-segéd nejének halva született leánya, Tóth Kálmán földműves István, Farkas János cipész Mária, Szeredi András földműves József, Szűcs József hentes-mester Margit nevű gyermeke. Jegyesek: Búr József máv. állomásfelvigyázó mándoki és Fedor Irén tanítónő egri, — Czenkár Miklós magánhivatalnok és Rudlof Mária hajadon egri — Ignácz Bernát földműves és Domboróczki Anna hajadon egri lakosok. Házasságot kötöttek’: Gyúrják József asztalos és Liszkai Mária hajadon egri, Pogonyi János földmives és Horánszki Mária hajadon egri, Poli- csek Ede dohánygyári ügyelő és Bóta Etel egri lakosok. Meghaltak : Mátyási Ignácné szül. Gulyás Veronika 70 éves, Franko István 9 éves, Bóta János 10 hónapos, Huszár József mészáros 26 éves, Kovács Aladár 4 hónapos korában. Rendelet az időszaki lapokról. A kormány rendeletet adott ki, amellyel újra életbe lépteti a Tisza-féle sajtórendeletnek azt az intézkedését, hogy a belügyminiszter a belföldi lapok megjelenését megtilthatja. A megszüntetés nem csak a hadviselés érdekéből, hanem akkor is történhetik, ha valamely EGRI NÉPÚJSÁG. belföldi lap közléseivel az ország rendjét és köz- biztonságát, valamint külső politikájának érdekeit veszélyezteti. Heti műsor az Urániában. Ma három előadáson a fővárosban csak pár napja nagy sikert aratott életkép «A sorsüldözött« hat felvonásban. Holnap: «Bilincsek között« izgalmas kalandordráma. Kedden: «A halál fiai« olasz szerelmi dráma. Szerdán két sláger, a cenzúra rendelet értelmében csak 16 éven felülieknek «Bűnös csókok« négy felvonásos dráma és «Fox-Trot papa« három felvonásos vígjáték. Csütörtökön: «Fenevadak« egy amerikai nász története, szenzációs olasz attrakció, nagy, oroszlános jelenetekkel. — Az^ előadások hétköznapokon fél 7 és fél 9, vasárnap és ünnepnapokon fél 5, fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. Kereskedők és iparosok figyelmébe! Az egri ipartestület elöljáróságának f. hó 4-én tartott ülésében a városi tanács átiratára hozott határozata folytán felhívom a kereskedő urakat és ipari szakcsoportok vezetőit hogy a tanácskormány által okozott károkat kimutatásba foglalva f. hó 12-ig az ipartestülethez terjesszék be. Balkay Béla elnök. 1—1 Sport. Néhány komoly szó. Minden sportkedvelő ember megrökönyödve értesült arról, hogy a sportversenyek is a vigalmi adó kötelezettsége alá esnek. Hihetetlen! Azok, akik ezen határozatot hozták vagy nem gondoltak ezen határozat súlyos következményeire, vagy a sportot még mindég nehány éretlen diák izom- nyuzásának tekintik. Most, amidőn a nemzet apraja-nagyja nagy harcok előérzetével tekint az országunkat minden oldalról körülvevő s minket olyannyira gyűlölő ellenségeinkre, a midőn a keleti vörös rém véres, habzó szájával hazánk felé tör, egy ily határozat testedzésünk kicsi kis palántáját örökre elsorvasztja. Testedzésünk a kölcsönös vetélkedés nélkül fejlődésre képtelen. Egy sportegyesület, amely össze akarván mérni tagjainak izomerejét, vagy ügyességét idegen csapatok, vagy városok lelkes gárdájával mérkőzést tart, vagy — a kezdet kezdetén, anyagi támogatás nélkül nem tudván élni —, a sport fejleszthetése céljából bevételekre törekszik és versenyt hirdet, egy ily vigalmi adóval már eleve agyon van ütve. De Uraim! Hát egy lerongyolt, a sír szélén álló nemzet föltámadásáért vívott harc, — mert az izomtenyésztés nem egyéb, mint harc a hazáért — összehasonlítható egy — az asztal alatt végződő, pezsgős dáridóval? Egy sportverseny — cigányzenével tarkított toroköblögetés? Nem gondolnak önök arra, hogy az ily intézkedésekkel megfojtják alig megindult sportéletünket, melynek pedig nemzetmentő hivatása van ? ! De beszéljenek a számok: 1. ) Ha egy sportegyesület úszóversenyt rendez a közönség befogadására bizony szűk uszodában, a Város feji. r. t. az uszoda átengedéséért a brutto bevétel 30°/o-át kéri. 2. ) Vigalmi adó címén a város levonja a brutto bevétel 20%-át. 3. ) Mibe kerül az egyesületnek a jegyek kinyomatása, a plakátok elkészíttetése és kiragasztása, padoknak az uszodába és visszaszállít- tatása, u. n. borravalók, továbbá rendőrség, dresszek, érmek, szalagok, stb.? 4. ) Ha a versenyekre más városoknak az athlétái is beneveznek és eljönnek: útiköltség (aug. 11-től pl. Budapestről — Egerbe egy személy után 150 K.), élelmezés, szállás stb.? Nagyon kérem most utána számolni, mit takarít meg az egyesület a sport továbbfejlesztésére, különösen akkor, ha a training céljaira az uszodáért még külön fizetnie is kell. Ha a város azt akarja, pedig akarnia kell, hogy itt egészséges sportélet fejlődjék ki, hogy az a város fiainak egészséget, hazánknak pedig erőt és dicsőséget adjon, akkor a város gazdagjai nyissák ki a nagy bugyellárist és sietve áldozzanak a nagy célért, másrészt azonban el kell törülni, még pedig azonnal, a vigalmi adónak a sportversenyekre szóló kivetést. Nem érti meg a kor szavát az, aki a sportban csak szórakozást lát, s megérett a pusztulásra az az ország, amely mindenben csak a garast nézi s nem a nemzeti ideált, melyért pedig áldozatot hozni mindenki kötelessége. Egy öreg sportsmann. Közgazdaság. Az uj gabonabizományosságok. A szabadforgalom tárgyát képező gabona bevásárlására az OMKE-ben tömörült gabonakereskedők és a malomegyesületek között megegyezés jött létre. A megegyezés értelmében a Haditermény által rendszeresitett körzeti beosztás megszűnt. 76 kilós búzát 750 korona körül, 71 kilós 2°/0-os rozsot 550 koronáért vásárolnak az uj bizományosok. A vasárnapi munkaszünet rendezése. A kereskedelemügyi miniszter elhatározta, hogy az üzletek vasárnapi nvitvatartását uj rendelettel fogja szabályozni. Az eddigi rendeletek szerint egész nap nyitva tarthattak a cukrászok és mé- zeskalácsosok s fényképészek, a kenyér, péksütemény, tej és gyümölcs elárusitásával, szódavíz gyártásával és elárusitásával, élővirágok árusításával foglalkozók, a szállodások, vendéglősök, sör- pálinka- és bormérések, kávéházak és kávémérések. Déli 12 óráig a borbély és fodrászok, kézi- zálogüzletek, mészárosok és hentesek tarthattak nyitva. Délelőtt 10 óráig minden, a napi élelmezés körébe tartozó cikkek árusítása volt eddig megengedve. Az uj rendelet az egyes szakmák különleges természete szerint óhajtja az eddigi rendelkezéseket módosítani és kiegészíteni. Különösen tekintettel lesz a kiadandó rendelkezés azokra az esetekre, amikor a vasárnap hetivásárral, országos kirakó vásárral, Szilveszter napjával esik egybe, vagy közvetlenül megelőzi a karácsonyt, húsvétet, vagy egyéb nagyobb ünnepnapot. TÁRCZA. Madár a fán. A jóbarátok nyelvén szólva: a d—i herceg mintegy harminc évvel ezelőtt egy enyhe nyári estén a Koronában az egri vörösből többet eresztett le a garaton, mint amennyit egyébként eléggé kemény természete megbirt. Yacsora után hazafelé ballagva, arra a zseniális gondolatra jött, hogy ő madár lesz és madárul fog beszélni. A nemes elhatározást erélyes cselekedet követte s a Káptalan-utca egyik akácfájára felmászott s ott szerinte madárnyelven ilyképen beszélt: krikk, krikk. Kis idő múlva arra halad H. B. városi rendőralkapitány s hallja a krikk-krikk hangokat. Feltekint a fára s látja, hogy a herceg ott kucorog. Mit csinálsz te ott a fán, kérdi. Hát nem tudod, hogy én most madár vagyok és madárul beszélek. Hanem nézd csak, eredj te az átellenben az apácák előtt lévő fára, te is légy madár s az én krikk-krikk felhivásomra szintén madárul igy felelj: krakk-krakk. Az alkapitány is barátja lévén a tréfának, átmegy a túlsó oldalra, persze nem mászik fel a fára, hanem a setétben a fa mellől felelget néhányszor a felhívó krikk-krikkre krakk-krakkal. De csakhamar hazafelé sompolyog. Még messziről is hallja a mindinkább erősödő krikk- krikk interpelláló hangokat. Másnap délelőtt a rendőrőrjárat vezetője jelenti az alkapitánynak, hogy az elmúlt éj folyamán semmi rendzavarás nem történt. De mégis volt egy furcsa esetük. Halljuk, hogy a Káptalan-utcában egy fán valaki krikk-krikk hangokat ad. Felnéznek a fára, hát látják, hogy a herceg ur ül a fán. Mit csinál ott, kérdem. Hát nem látják, hogy én most madár vagyok és madárul beszélek? Jobb lenne talán lejönni a fáról! Hát hol látták maguk, hogy a madár lemászott volna a fáról. Minthogy a herceg urat sehogy se tudtuk lecsalni a fáról és mert a közrendet még se zavarta, jelentem alássan a herceg urat otthagytuk a fán. Az alkapitány a nyelvét harapta, hogy el ne nevesse magát s röviden csak annyit mondott: rendben van, mehet. De hogy a herceg-madár, vagy madár-herceg miként került le a fáról, azt mai napig sem tudja senki, még maga a herceg sem. Nem bizonyos, hogy lerepült-e, vagy pedig lepottyant. Csak az bizonyos: helyes az a mondás, hogy a kis gyermeket és az ittas embert gyakran a kedvező sors is őrzi. B. S.
